

Farkas Károly (1024762 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Farkas Károly (Újpest, 1905. nov. 19. – Bp, 1979. márc. 10.): orvos, orvostörténész, egészségügyi szervező, az orvostudományok doktora (1955). Pályáját patológusként kezdte; a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetében Balogh Ernő tanítványa volt. Gyakorlati klinikai, kórbonctani, oktatói működése során szerzett tapasztalataival 1941-ben a „Gyakorlati kórbonctani diagnosztika” tárgyköréből szerzett magántanári képesítést. Patológusként a gyakorlati patológiát s az ezzel összefüggő kutatást művelte. Az Orsz. Reuma és Fizioterápiás Intézet (ORFI) ig. főorvosa, a Reumatológia-Balneológia-Allergológia c. szaklap megindítója, ő honosította meg Mo.-on az orvosképzés és – továbbképzés egyik igen hatékony eszközét, a kliniko-patológiai konferenciák rendszerét. C. egy.-i tanári címét 1960-ban kapta. Működése alatt jött létre a reuma tanszék; szerk.-je volt az Orvosképzés c. lapnak. Az ORFI-ban létrehozta a rehabilitációs részleg osztályait. Döntő szerepe volt az Orvostörténeti Könyvtár és a Semmelweis Múzeum létrehozásában, fejlesztésében. Működése idején kezdett kibontakozni a fürdőorvoslásból a klinikai reumatológia, a tudományos szemlélet, többek között éppen a patológia eredményeinek következetes alkalmazásával. A reumatológia kutatásában végzett munkájáért 1972-ben elnyerte az MTA Aranyérmét. – F. m. A legyakoribb diagnosztikus tévedések (Molnár Istvánnal, Bp., 1961); Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei (társszerzőkkel, Bp., 1962); Klinikai pathologia (Bp., 1965). – Irod. Az ORFI orvosi kara: Dr. F. K. (1905-1979) (Orv. Hetil., 1979. 120.).
Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004
Farkas Károly (Újpest, 1905. nov. 19. – Bp., 1979. márc. 10.) orvos, kórboncnok, orvostörténész, c. egy. tanár, az orvostud. doktora (1955). Orvosi oklevelét 1931-ben a bp.-i orvosi karon szerezte, majd uo. az I. sz. kórbonctani int.-ben gyakornok, tanársegéd, 1941-ben a gyakorlati kórbonctani diagnosztika magántanára. 1945 után a Poliklinika kórboncnok főorvosa, majd a Péterfy S. u.-i Kórház kórszövettani és kórbonctani osztályának vezetője. Patológusként a gyakorlati patológiát, az ezzel összefüggő kutatásokat művelte. Jeles kutatója volt a diagnosztikai tévedéseknek. 1957 őszétől az ORFI főigazgatója volt, a kórbonctani osztály főorvosa, a Reumatológia és Allergológia c. folyóirat elindítója. Nevéhez fűződik Mo.-on az orvosképzés és továbbképzés egyik hatékony ágának, a kliniko-patológiai konferenciák rendszerének kialakítása. 1960-ban c. egy. tanár. Egyik létrehozója volt az OTKI keretében kialakított reumatológiai tanszéknek. Az Orvosképzés c. folyóirat egyik szerkesztője. Az ORFI keretén belül létrehozta a rehabilitációs részleget, működése alatt alakult ki a fürdőorvoslásból a klinikai reumatológia. A reumatológia megalapozása területén végzett tevékenységéért 1972-ben elnyerte az MTA aranyérmét. Szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár fejlesztésében, a két intézmény (könyvtár és múzeum) egyesítésében. – Fm.: A leggyakoribb klinikai diagnosztikai tévedések (Bp., 1961); Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei, üdülőhelyei (Bp., 1965); Klinikai pathológia (Bp., 1965) – Irod.: Dr. F. K. (Orv. Hetil., 1979).
- Zur Kasuistik der selteneren Nierentumoren, 1939
- Hypophysisbeli sejtjelenségek nagy és kis vérnyomáson, 1941
- Nem lueses positiv Wassermann-reactio, 1942
- Az 1945-ös év boncolatainak tanulságai, 1946
- Az alacsony nyomás légritkítás hatása a kisérleti egér-daganatra, 1949
- The singnificance of the vascular supply in the pathogenesis of irregular uterine bleeding, [1951]
- Rheumatologia, balneologia, allergologia, 1960-1979
- Küzdelem a reuma ellen, 1976
- Grafika Bogdan Przybiliński Toruń Mirosław Piotrowski Toruń Adolf Gwozdek Olsztyn Jan Baczyński Toruń Mirosław Pawlowski Toruń, 1987
- A physiotherapia pathologiája,
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Majdnem mindenkit érint … |☰ 1972 |☰ szakértő
