Harangozó Gyula     ☰ Budapest 1908.04.19   ☷ Budapest 1974.10.30   |   balettmester, koreográfus, magántáncos, táncművész, táncos, balettigazgató
643703
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Harangozó Gyula (Bp., 1908. ápr. 19. – Bp., 1974. okt. 30.): magántáncos, koreográfus, balettmester, balett- igazgató, Kossuth-díjas (1956), a magyar balettművészet egyik legjelentősebb táncos és koreográfus egyénisége. Felesége Hamala Irén balettáncosnő. Diák korában statisztaként került az Operaházhoz. Az 1928–29-es évadtól magántáncos 1936-ig, majd minden repertoáron levő darabban szerepelt, így alkalma nyílt a különböző stílusok és alkotói módszerek tanulmányozására. Első koreográfiáját 1935-ben készítette Az ember tragédiája szegedi szabadtéri bemutatójához. Az Operaházban 1936-ban mutatták be önálló koreográfiáját, a Csárdajelenetet (zene: Hubay J.), amely sikeres kísérlet volt a nemzeti balett kialakítására. 1937-ben balettmesterré nevezték ki, később Nádasi Ferenccel együtt dolgozott. 1937-ben tanulmányutat tett Londonban. Hazatérése után időleges alkotói visszavonulásáig (1942–44) számos egyfelvonásos művet koreografált: Poloveci táncok (Borogyin, 1938); Francia saláta (Milhaud, 1938); Rómeo és Júlia (Csajkovszkij, 1939); A fából faragott királyfi (Bartók B., 1939); A csodálatos mandarin (Bartók B.), mely csak a főpróbáig jutott el (1941) és A korsó (Casella, 1941). Külföldi meghívásokat is kapott, egy-egy művét Firenzében, Milánóban és Berlinben is színre vitték. A csodálatos mandarin koreográfusa volt (Operaház, 1945. dec.). 1948–49-ben alkotta meg a Furfangos diákokat (Farkas F.), 1951-ben A keszkenő (Kenessey J.) c. háromfelvonásos táncjátékát, melyet 1955-ben Kolozsvárott, Pozsonyban és Szaratovban is bemutattak. Művészi fejlődésének jelentős állomása 1953-ban Delibes Coppéliája, és 1956-ban A csodálatos mandarin korszerű táncos újrafogalmazása. Még egy önálló új alkotással jelentkezett: Lúdas Matyi (Szabó F., 1960). Később néhány korábbi művét újította fel, ill. dolgozta át. Önálló baletteken kívül operabetéteket is alkotott (Kodály Z.: Háry János; Erkel F.: Bánk bán és Kadosa P.: Huszti kaland). Banovich Tamás Az életbe táncoltatott lány c. egész estét betöltő táncfilmjének egyik koreográfusa. A Magy. Televízió filmre vette egy-egy alkotását (Térzene, Furfangos diákok, Coppélia), s portréfilmet is készített róla (1966). A Pécsi Balett 1970-ben irányításával újította fel két művét (Csárdajelenet és Poloveci táncok). 1950-58 között az operai balett-társulat ig.-ja. Az ötvenes években a Magy. Táncművészek Szövetségének elnöke volt. – F. sz. Coppélius (Cieplinski: Coppélia); Bécsi úrfi (Brada E.: Pesti karnevál); Lócsiszár (Hubay J.: Csárdajelenet); Mecénás (Strauss: Térzene); Fából faragott királyfi (Bartók B.-Balázs B.); A csodálatos mandarin címszerepe, és Öreg gavallér (Bartók B.–Lengyel M.); Stréber Józsi (Farkas F.: Furfangos diákok). – Irod. Eck Imre: H. Gy. hatvanéves (Muzsika, 1968. 4. sz.); Körtvélyes Géza: A modern táncművészet útján (Bp., 1970); Gelencsér Ágnes: H. Gy. öröksége (Magy. Nemzet, 1978. 91. sz.); Ruffy Péter: Lábujjhegyen (Világaim, Bp., 1979).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1908. ápr. 19.–Bp., 1974. okt. 30.): táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató. Nem részesült rendszeres táncképzésben. Diákként statiszta volt az Operaházban. Rendkívüli mozgékonyságára, jó karikírozóképességére A. Gaubier figyelt fel, aki 1928-ban szerepeltette őt A háromszögletű kalap c. koreográfiában. 1928-ban az Operaház magántáncosa lett, 1936-tól készített koreográfiákat 1970-es visszavonulásáig. Nagyszerű színészi adottságokkal rendelkező, zseniális előadó volt, aki utánozhatatlanul formálta meg a legkülönfélébb karaktereket. Koreográfusként a kis formátumú, cselekményes, sok karaktert felvonultató balettek igazi mestere volt. Táncai évtizedekig meghatározták a m. nemzeti balett fejlődését, az Operaház repertoárját. Több művét átvette a Szegedi, majd a Pécsi Balett, s néhányat Kelet-Európa több balettszínpada is műsorára tűzött. 1950–1960 között az Operaház balettegy.-ének ig.-ja volt, a televízió portréfilmet forgatott róla, s több egyfelvonásosát – Térzene, Furfangos diákok – filmen is megörökítette. Kossuth-díjas (1956), kiváló művész (1952). F.Sz. Törpe (Cieplinski: Az infánsnő születésnapja); Fabáb (Cieplinski: A fából faragott királyfi); Mandarin (Harangozó Gy.: A csodálatos mandarin); Mecénás (Harangozó Gy.: Térzene); Coppélius (Harangozó Gy.: Coppélia). F.K. Csárdajelenet (1936); Polovec táncok (1938); Francia saláta (1938); Rómeó és Júlia (1939); A csodálatos mandarin (1945 és 1956); Térzene (1948); Coppélia (1953); Seherezádé (1959).Harangozó Gyula

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek