keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Boldizsár Iván     ☰ Budapest 1912.10.30   ☷ Budapest 1988.12.22   |   férfi, író, műfordító, publicista, újságíró, országgyűlési képviselő
643851
Betlen Iván (1025316 | - )
Bettelheim Iván (1025315 | - )
Boldizsár Iván (1025314 | - )
 
kitüntetések

Állami díj
1975.08.20
archontológia

Közellátásügyi Minisztérium
politikai államtitkár
1947.08.26 - 1947.11.03

Külügyminisztérium
adminisztratív államtitkár
1947.11.03 - 1988.12.22

Országgyűlés
képviselő
1986.03.20 - 1988.12.22
életrajzok

História TT

1930-ban Berlinben végezte az orvosi egyetemet, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi és Bölcsészkarán tanult. 1932-től több irodalmi folyóirat és napilap valamint könyvkiadó munkatársa volt. 1936-tól a Cserépfalvi Kiadó, 1938-tól a Pester Lloyd szerkesztője. A második világháborúban a szovjet fronton harcolt, hadifogságba esett. Hazatérése után a Szabad Szó, majd 1946-ban az Új Magyarország főszerkesztője volt. Tagja volt a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttségnek, 1947-ben külügyi államtitkár. Magyarország első UNESCO küldötte. 1951-től ismét a sajtóban dolgozott; a Magyar Nemzet, a Béke és Szabadság, a Hétfői Hírlap, a New Hungarian Quaterly, a Színház című lapok főszerkesztője. 1970-ben a Magyar PEN Club elnöke lett, 1984-ben a Nemzetközi PEN Club elnökévé választották. Ismert műfordító. 1972-től az Országos Béketanács elnökhelyettese volt. Az 1985. június 8-i országgyűlési választásokon a népfront országos listáján indult, pótképviselő lett. Behívására 1986. március 20-án került sor, haláláig tagja volt a törvényhozásnak.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

A Magyar Szabadságrend ezüst fokozata 1947; Munka Érdemrend 1955; Rózsa Ferenc-díj 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata 1969, 1972, 1979; JA-díj 1970; Állami Díj 1975; A Móra Kvk. Nívódíja 1981; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1982; Az Év Könyve Jutalom 1992.BOLDIZSÁR IVÁN [1934-ig Betlen](Bp., 1912. okt. 30.-Bp., 1988. dec. 22.): író, újságíró.M.: Tiborc, szociográfiai fotóalbum [fotó: Kálmán Kata], 1938; A gazdag parasztok országa, szociogr. [Dániáról], 1939; Nagy idők kis lexikona, 1942; Megbűnhődte már e nép..., röpirat, 1946; A másik Magyarország, röpirat, 1946; Fortocska, naplójegyzetek, 1948; Téli párbaj, kisr., 1949; Magyarországi napló, 1951; Összeesküvés a magyar nép ellen, 1952; A toll fegyverével, cikkek, 1952; Oradour vádol, politikai publ., 1953; A reménység üzenete, politikai publ., 1954; Reggeltől reggelig, r., 1955; Tiborc új arca, szociográfiai fotóalbum [fotó: Kálmán Kata], 1955; Magyarország, 1955; Balatoni kaland, elb., 1956; Éjfélkor, filmforgatókönyv, 1957; Halálos felhők, politikai publ., 1957; Születésnap, r., 1959; Az éjszaka végén, r., 1962; Rokonok és idegenek, franciaországi napló, 1963; Zsiráffal Angliában, útinapló, 1965; Királyalma, elb., 1967; Túlélők, d., 1967; Az angyal lába, útirajzok, cikkek, karcolatok, 1969; A filozófus oroszlán, esszék, útijegyzetek, 1971; New York percről percre, útinapló, 1971; Halálaim, elb., 1974; A szárnyas ló, tan., útijegyzetek, napló, 1975; A félelem iskolája, elb., 1977; A sétáló szobor, útijegyzetek, 1978; Szépecske haza, útijegyzetek, 1978; Örökké élni, elb., 1979; Tündér Viola és bábuk, mesék, 1981; Don-Buda-Párizs, emlékezések, 1982; A korona napja, visszaemlékezések, útijegyzetek, publ. írások, 1983; Szülőföldünk Európa, esszék, tan., 1985; Keser-édes, emlékezések, elb., 1987; A lebegők, publ., szociográfiai írások, 1989.Műford.: J. Roth: A Radetzky-induló, r., 1935; V. Cather: Árnyékok a sziklán, r., 1937; G. K. Chesterton: Aquinói Szent Tamás, 1938; S. Cloete: Egy nép elindul, r., 1939; J. Aldridge: A diplomata I-II., r., 1952; J. Effel: Az ember teremtése, [Bartócz Ilonával], 1994; F. Sagan: Jó reggelt, búbánat!, r., 1994.[ÚMIL,KMIK,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Boldizsár Iván (Bp., 1912. okt. 30. – Bp., 1988. dec. 22.): író, publicista, József Attila-díjas (1970), Állami díjas (1975). 1930-tól a bp.-i tudományegy. orvosi és bölcsészkarán tanult. 1932-ben a Névtelen Jegyző; később az Új Nemzedék, majd a Nemzeti Újság c. lap munkatársa lett. 1936-ban a Cserépfalvi Kiadóhoz került, 1938-tól a Pester Lloyd szerk.-je. A II. világháborúban katona oroszfogságba esett. Hazatérése után a Szabad Szó és az Új Magyarország főszerk.-je. Tagja volt a párizsi béketárgyalásokon résztvevő m. küldöttségnek. 1947-ben külügyi államtitkár, majd újra a sajtónál helyezkedett el. 1951-től 1969-ig a Magyar Nemzet, a Béke és Szabadság, a Hétfői Hírlap, a New Hungarian Quarterly és a Színház főszerk.-je. 1970-ben a Magyar Pen Club elnöke volt, 1972-től az Orsz. Béketanács elnökh.-e. 1984-ben a Nemzetközi Pen Club választotta elnökévé. Országgyűlési képviselő volt. Fordított angolból, németből és franciából. – F. m. Tiborc (szociográfia, Bp., 1938); A gazdag parasztok országa (szociográfia, Bp., 1939); Fortocska (naplójegyzetek, Bp., 1949); Téli párbaj (kisr., Bp., 1949); Magyarországi napló (Bp., 1951); Összeesküvés a magyar nép ellen (Bp., 1952); A toll fegyverével (cikkek, Bp., 1952); Oradour vádol (politikai publicisztika, Bp., 1953); A reménység üzenete (politikai publicisztika, Bp., 1954); Reggeltől reggelig (r., Bp., 1955); Tiborc új arca (szociográfia, Bp. 1955); Balatoni kaland (elb., Bp., 1956); Éjfélkor (filmforgatókönyv, Bp., 1957); Születésnap (r., Bp., 1959); Az éjszaka végén (r., Bp., 1962); Rokonok és idegenek (útinapló, Bp., 1962); Rokonok és idegenek (útinapló, Bp., 1963); Zsiráffal Angliában (útinapló, Bp., 1965); Királyalma (elb., Bp., 1967); Túlélők (színmű, Bp., 1967); Az angyal lába (útirajzok, cikkek, Bp., 1969); A filozófus oroszlán (esszék, Bp., 1971); New York percről percre (útinapló, 1971); Halálaim (elb., Bp., 1974); A szárnyas ló (tanulmányok, Bp., 1975); A félelem iskolája (elb., Bp., 1977); A sétáló szobor (útijegyzetek, Bp., 1978); Szépecske haza (útijegyzetek, Bp., 1978); Örökké élni (elb., Bp., 1979); Tündér Viola és a bábuk (mesék, Bp., 1981); Don-Buda-Párizs (visszaemlékezések, Bp., 1982); A korona napjai (visszaemlékezések, Bp., 1983); Szülőföldünk Európa (esszék, Bp., 1985); Keser-édes (visszaemlékezések, Bp., 1987). – Irod. Fábry Zolán: B. L (Magyar Nap, 1937. 62. sz.); Hubay Mikós: B. I. ötvenéves (Élet és Irod., 1962. 43. sz.); Koroknai Zsuzsa: B. I. (Élet és Irod., 1970. 14. sz.); Katona Éva: Az Élet és Irodalom látogatóban B. I.-nál. (Élet és Irod., 1970. 22. sz.); Faragó Vilmos: Beszélgetés B. L-nal (Valóság, 1978. 4. sz.); Lukács J. András: Beszélgetés B. I.-nal (Magy. Hírlap, 1985. okt. 10.); Nekr. Berkes Erzsébet: Boldi elment (Élet és Irod., 1989. 1. sz.); Rényi Péter: B. I. (Népszabadság, 1988. dec. 23.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
Történelmi tár
VIAF
wikipedia
Amicus: 7146