Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pintér Imre (Vác, 1864. okt. 6. – Bp., 1946. jan. 17.): népszínmű- és operetténekes. Pályáját a Népszínháznál kezdte mint statiszta és kardalos, majd hosszabb vidéki működés után (Pécs, Győr, Sopron, Pozsony, Temesvár, Kolozsvár, Arad, Nagyvárad) rövid ideig a Vígszínház és a Népszínház tagja volt 1921-ben a Kisfaludy Színház bérlője. Önálló művészesteket rendezett. Vidéki lapokban több színészeti vonatkozású cikke jelent meg. Írt bohózatokat és népszínműveket is. – F. sz. Laci (Csepreghy: A sárga csikó); Gáspár apó (Planquette: Cornevillei harangok); Csillag (Csepreghy: Piros bugyelláris). – I. f. A népfelkelő (író, rendező, színész, 1914); Ágyú és harang (író, rendező, 1915).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

M.A. 1886–87: Temesvár, Pozsony; 1888–1891: Győr, Sopron, Pécs; 1913: Budai Színkör; 1915: Népopera; 1921: Kisfaludy Színház.Pintér Imre(Vác, 1864. okt. 6.–Bp., 1946. jan. 17.): színész, rendező. 1885 őszén Pécsett lépett először színpadra Mészáros Kálmánnál. Ott fedezte fel Blaha Lujza a Népszínház számára. 1891-től 1895-ig Krecsányi Ignácnál volt tag. 1895-től egy telet Kolozsvárt, egy telet a Vígszínházban töltött. 1897 és 1903 között Aradon és Nagyváradon játszott. 1903 őszén lépett fel újból a Népszínházban, 1904 márc.-ától már mint szerződött tag. Blaha Lujza partnereként ért el sikereket. Vidor Pál igazgató halála után Pécsre ment két évre. 1909-től Újvidéken, 1910-től ismét a fővárosban (Vígszínház, Budai Színkör, Kisfaludy Színház) játszott. Első felesége Szép Olga, második pedig Parlaghy Kornélia színésznő volt. A harmincas években „Blaha Lujza utolsó partnere”-ként középiskolákban adott elő népszínmű-összeállításokat. F.Sz. Pietro (Suppé: Boccaccio); Katko (Zeller: Madarász); Jen Mo (Jones: San Toy). F.M. Lugosi erdő; Fa rózsája.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A magyar nemz. múzeumi hirlapkönyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok.Czikke a Nagyváradban (1900. 250. Blaha Lujza Bécsben).Kéziratban szinművei: Szellő Judit, eredeti népszinmű (először adatott a pozsonyi színházban 1893. febr. 19. Ism. Nyugotmagyarországi Hiradó 42. sz.); A falu rózsája, népszinmű (először adatott a fővárosi nyári színházban 1903. szept. 6. Ism. Budapesti Hirlap 249. sz.); 1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő cz. népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jól cz. bohózata került színre, de mind a kettő megbukott.Költeményeket, tárczákat irt a vidéki lapokba, így az Erdélyi Hiradóba, Arad és Vidékébe, Aradi Ujságba, Pécsi Hirlapba, Nagyváradi Naplóba, Temesvári Hirlapba, Pécsi Figyelőbe sat.Pintér Imreszínész; a népszinház tagjaszínész; a népszinház tagja, szül. 1864. okt. 6. Váczon (Pestm.); hol atyja a «Fejér hajó» szálló tulajdonosa volt, kinek halála után mostohabátyja nevelte s a váczi gymnasiumban taníttatta, honnét az V. osztályból ötödmagával valami csintevés miatt kizáratott; ekkor pékinas, két hónap mulva füszerkereskedő-tanoncz lett; azonban három hónap mulva ezt az üzletet is elhagyta, Pestre jött és Blaháné közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szept. 16. fölvette a népszinházhoz statistának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszinész, a hol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és Pozsonyba. 1890-ben Krecsányi Ignácz társulatához szerződött nejével Szép Olgával, ki a vidéki szinpad naivája volt. Jelenleg a budapesti népszínház tagja.szül. 1864. okt. 6. Váczon (Pestm.);

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A népfelkelő | A népfölkelő   |☰  1914   |☰  forgatókönyvíró
• Ágyú és harang   |☰  1915   |☰  író, rendező
• A nagy leszámolás   |☰  1915   |☰  író, rendező

• Örök melódiák (r.: Kerényi Zoltán, 1943)
• Elmegyek a templom mellett (r.: , 1908)
• A megfagyott gyermek (r.: Balogh Béla, 1920)
• A népfelkelő | A népfölkelő (r.: Neumann József, 1914)
• Leánybecsület (r.: Lajthay Károly, 1923)
• Az őrszem (r.: Balogh Béla, 1924)
• A nagy leszámolás (r.: Pintér Imre, 1915)
• Örök melódiák (r.: Kerényi Zoltán, 1943)
• Pesti cselédek (r.: , 1914)
• Marhakereskedő (r.: Góth Sándor, 1912)
• Pintér Imre népdalénekes (r.: , 1907)