Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Horváth Jenő (Szatmár, 1881. jún. 14. – Bp., 1931. ápr. 19.): drámai színész, rendező. A Színiak. elvégzése után 1904-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1907–08-ban a Népszínház-Vígopera tagja és operettek énekes-szerepeit alakította. A színház bukása után 1908-ban visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz, melynek 1924-ben főrendezője lett. 1928-tól a Színművészeti Főisk. tanára. Széles skálájú és művelt színész. Molière-alakításaival tűnt ki. Játszotta Shakespeare bohózati alakjait, ezenkívül többek között Lombait (Kisfaludy: Csalódások) és a mandarint (Klabund: A krétakör). – Néhány rendezése: Tóth Ede: A tolonc (1922); Zilahy Lajos: Hazajáró lélek (1913); Tolsztoj: Az élő holttest (1924); Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (1924); Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros (1926). Irod. Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960); Ignácz Rózsa: Malvolio tanár úr és a többiek (Prospero szigetén, Bp., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1881. dec. 14.–Bp., 1931. ápr. 19.): színész, rendező. A SzAk-t 1904-ben végezte el, s a Nemzeti Színház szerződtette. 1907-ben a Népszínház–Vígopera tagja lett. 1908-ban visszatért a Nemzeti Színházba, 1927-től a színház főrend.-je volt. 1928–1930 között a SzAk-n drámai és vj.-i gyakorlatot és beszédet tanított. Főként klasszikus vj.-ok komikus és tragikomikus szerepeit játszotta kiváló stílusérzékkel, aprólékosan kidolgozva. Az egyik legjelentősebb Molière-színésznek tartották. F.Sz. Argan (Molière: A képzelt beteg); Chrysale (Molière: Tudós nők); Böffen Tóbiás (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok); Gyalu (Sh.: Szentivánéji álom); Jourdain úr (Molière: Az úrhatnám polgár); Lombai (Kisfaludy K.: Csalódások); Mandarin (Klabund: A krétakör). F.R. Dosztojevszkij: Karamazov testvérek; Bibó L.: A juss; Sh.: II. Richárd; Hevesi S.: Elzevir; Zilahy L.: A hazajáró lélek; Tóth E.: A tolonc; Herczeg F.: Ocskay brigadéros; Sh.: Julius Caesar; Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár. Drámája: Idegen földön (Ivánfi J.-vel, 1915).Horváth Jenő

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A kettős élet | Aranyember | Az aranyember I-II-III. (r.: Korda Sándor, 1917)
• Tutyu és Totyó (r.: Korda Sándor, Zilahi Gyula, 1915)
• A kis lord (r.: Antalffy Sándor, 1918)
• Máté gazda és a törpék (r.: Aczél Pál, 1919)
• Falusi kislány Pesten (r.: Deésy Alfréd, 1919)
• A faun | Der Faun (r.: Korda Sándor, 1918)
• A tiszti kardbojt (r.: Korda Sándor, 1915)
• A riporterkirály (r.: Pásztory M. Miklós, 1917)
• Az anyaszív (r.: Góth Sándor, 1917)