Rajnai Gábor     ☰ Arad 1885.05.11   ☷ Budapest 1961.07.10   |   színész
643933
Joánovics Gábor (1025465 | - )
Rajnay Gábor (1025464 | - )
Rajnai Gábor (1025463 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rajnai Gábor (Arad, 1885. máj. 11. – Bp., 1961. júl. 10.): színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, érdemes művész (1955). A színiak. elvégzése után 1906-ban Kolozsvárra szerződött Janovics Jenőhöz. Innen 1907-ben a Vígszínházhoz, 1908-ban a Nemzeti Színházhoz került. 1922-ben rövid ideig a Renaissance Színházban játszott, majd ugyanebben az évben ismét a Vígszínházhoz szerződött. 1935-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, melynek 1940-től örökös tagja lett. Első felesége Gombaszögi Frida volt. Széles skálájú színész, a könnyed humortól a tragédiáig minden árnyalatot meg tudott valósítani a színpadon. 1946-tól állandóan betegeskedett és csak egy-egy nyári fellépésre vállalkozott. Ő volt a legtöbbet filmező m. színész; 1945 előtt kb. félszáz néma- és hangosfilmben játszott. 1957-ben lépett fel filmen utoljára. Emlékezéseit rádióelőadásokban mondta el. – F. sz. Noszty Feri (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Higgins professzor (B. Shaw: Pygmalion); Metellus Cimber (Shakespeare: Julius Caesar). – I. f. Tájfun (1917), Faun (1917), Aranyember (1918), Ida regénye (1934), Három sárkány (1936), Két fogoly (1937), A III-es (1937), Péntek Rézi (1938), Álomsárkány (1939), Tóparti látomás (1940), Behajtani tilos! (1941), Egy bolond százat csinál (1942), Beszterce ostroma (1948), Úri muri (1949). Különös házasság (1951), Liliomfi (1954). Rokonok (1954), Budapesti tavasz (1955). Gázolás (1955) Éjfélkor (1957). – Irod. Csathó Kálmán: Írótársak között (Bp., 1965); Thurzó Gábor: A faun (Film Színház Muzsika, 1965. 48. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Arad, 1885. máj. 11.–Bp., 1961. júl. 10.): színész. A SzAk elvégzése után 1906-ban Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette, majd egy év múlva a Vígszínházhoz, végül 1908-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1918-ban a Fasor Kabaréban is fellépett. 1921-ben rövid időre a Renaissance Színház színésze és rendezője volt, 1922-től ismét a Vígszínház tagja lett. 1935-ben visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1935-ben örökös tagja lett. 1946-tól sokat betegeskedett, és nyugdíjba vonult. Utolsó nagy színpadi visszatérése a Művész Színházban volt 1947–48-ban. 1915-től haláláig folyamatosan filmezett. Férfias szépsége ellenére fiatalon megbukott mint amorózó. Széles skálán játszó, artista ügyességű jellemszínész volt. 1955-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Tarján Gida (Herczeg F.: A dolovai nábob leánya); Faun (Knoblauch: A faun); Antal (Molnár F.: Egy, kettő, három); Henry Higgins (Shaw: Pygmalion); Evans (O’Neill: Különös közjáték); Sári bíró (Móricz Zs.); Kádár Péter (Márai S.: Kaland); Tarpataky báró (Zerkovitz B.: Csókos asszony); Ó Péter (Gárdonyi G.: Ida regénye).Rajnai Gábor; Joánovics

könyvei
róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek