Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rátkai Márton (Bp., 1881. nov. 18. – Bp., 1951. szept. 18.): színész, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1951). A Színművészeti Ak. elvégzése után előbb a Magyar Színházhoz (1903), majd a miskolci társulathoz (1904) szerződött. 1905-ben került a Király Színházhoz. A színház fénykorának nagy sikerű táncoskomikusa volt. A Magyar Színházban drámai szerepeket is játszott szép sikerrel (Metternich, Rostand: Sasfiók; Róth bácsi, Földes: Hivatalnok urak; Sírásó, Shakespeare: Hamlet), művészetének igazi területe azonban az operett maradt. 1921-ben az USA-ban vendégszerepelt, 1922-től főként a Király, ill. a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1924-ben a Színész-szövetség alelnökévé választotta, 1929-ben Bécsben a Theater an der Wien színpadán német nyelven játszotta el hatalmas sikerrel Danilót (Lehár: Víg özvegy). A 30-as években alkalmanként más-más színpadokon lépett fel. Egyre sűrűbben vállalt jellemszerepeket. 1945 után is több színházban játszott, majd 1947-től haláláig a Nemzeti Színház tagja. A Színművészeti Főisk. tanára volt. Sokat foglalkoztatott színésze a m. filmnek. – F. sz. Sarterius (Shaw: Szerelmi házasság); Harpagon (Molière: A fösvény); polgármester (Gogol: Revizor); Fritz (Jacobi: Leányvásár); Bonifbt (Kálmán: Csárdáskirálynő); Szu-Csung (Lehár: A sárga kabát); Kelemen (Eisemann: Zsákba macska). – I. f. Szent Péter esernyője (1917), Harisson és Barisson (1917), A csodadoktor (1926), Piri mindent tud (1932), Iza néni (1933). Lila akác (1934) Búzavirág (1934). Az ember néha téved (1937). Kölcsönkért kastély (1937), Gül baba (1940). Beszterce ostroma (1948). – Irod. Kárpáthy Gyula: R. M. (Nagy magyar színészek. Szerk. Gyárfás Miklós Hont Ferenc, Bp., 1957); Nagy Adorján: Színpad és beszéd: R. M. (Bp., 1964).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1881. nov. 18.–Bp., 1951. szept. 18.): színész. A SzAk-t 1903-ban végezte el. Pályáját a Magyar Színházban kezdte, de csakhamar Miskolcra szerződött. 1905. nov.-től 1920-ig Beöthy László színházainak tagja volt. 1911-ben a Budai Színkörben, 1915–16-ban a Télikertben, 1920-ban a Scala Színházban is fellépett. 1921–22-ben az USA-ban játszott. 1922–23-ban, 1925–1928 és 1930–1935 között a Király, 1923-ban, 1928–29-ben, 1934-ben, 1936-ban, 1939-ben, 1940–41-ben a Víg-, 1929–30-ban, 1936-ban a Városi, 1931-ben, 1935-ben, 1938-ban a Belvárosi, 1932-ben a Pesti, 1934-ben a Budapesti, 1935-ben az Andrássy úti, 1937–38-ban a Művész és az Erzsébetvárosi, 1938–1940 között a Royal Színházban, 1924-ben, 1929–1933 között a Budai Színkörben lépett színpadra. 1929-ben Bécsben a Theater an der Wienben vendégszerepelt. 1924-től a Budapesti Színészek Szövetségének alelnöke, 1933–39 között helyettes elnöke volt. 1941-től származása miatt nem kapott szerződést. 1945-től 1951-ig a Nemzeti Színház művésze. 1945-ben a Vidám Varieté, 1945–46-ban a Művész, 1946-ban a Béke, a Belvárosi és a Vígszínház is vendégszereplésre hívta. 1948-tól 1954-ig a SzAk-n színészmesterséget tanított. Kitűnő tánctudásával, akrobatikus mozgásával, karikírozó és jellemábrázoló képességével ideális táncoskomikus lett, de prózai művek jellemszerepeiben is érvényesült tehetsége. 1945 után több klasszikus mű komikus és tragikomikus szerepében volt sikere. 1949-ben Kossuth-díjat, 1950-ben érdemes, 1951-ben kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Metternich (Rostand: A sasfiók); Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak); Bolond (Sh.: Lear király); Zsupán (Kálmán I.: Marica grófnő); Bóni (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Mágnás Miska (Szirmai A.); Francia király (Kacsoh P.: János vitéz); Kosztyilev (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Orgon (Molière: Tartuffe); Visnyevszkij (Osztrovszkij: Jövedelmező állás); Sartorius (Shaw: Szerelmi házasság); Polgármester (Gogol: A revizor). – Ir. Szomory Gy.: R. M. (1988).Rátkai Márton

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Rátkai Mártonról készült privát felvételek (r.: , 1920)
• Frühjahrsparade | Marika | Tavaszi parádé (r.: Bolváry Géza, 1934)
• Harrison és Barrison (r.: Korda Sándor, 1918)
• Little Fox (r.: Garas Márton, 1920)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• Beszterce ostroma (r.: Keleti Márton, 1948)
• A csodadoktor (r.: Gaál Béla, 1926)
• Fehér rózsa (r.: Korda Sándor, 1919)
• Bohémia sorozat (r.: , 1918)
• Gül Baba (r.: Nádasdy Kálmán, 1940)
• Tisztelet a kivételnek (r.: Ráthonyi Ákos, 1936)
• A testőr (r.: Antalffy Sándor, 1918)
• Egy leány, aki mer | Pardon, tévedtem! | Pesti szerelem | Skandal in Budapest (r.: Székely István, 1933)
• Szomorú csütörtök, vidám vasárnap (r.: Lakner Artúr, 1936)
• Nem akart gyerek | Simon Judit (r.: Mérei Adolf, 1915)
• Lila akác (r.: Székely István, 1934)
• Rablélek | Slaved Soul (r.: Kertész Mihály, 1912)
• Amit az öregek is megkívánnak (r.: Szőreghy Gyula, 1932)
• Édes a bosszú | Édes a bosszú! (r.: Vaszary János, 1937)
• Búzavirág (r.: Székely István, 1934)
• Piri mindent tud (r.: Székely István, 1932)
• A csúnya lány (r.: Gaál Béla, 1935)
• Szent Péter esernyője (r.: Korda Sándor, 1915)
• Doktor úr (r.: Kertész Mihály, 1916)
• Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
• Márta (r.: ifj. Uher Ödön, 1913)
• A leányvári boszorkány (r.: Gertler Viktor, 1938)
• Lyon Lea (r.: Korda Sándor, Pásztory M. Miklós, 1915)
• A kölcsönkért kastély (r.: ifj. Vajda László, 1937)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)
• Haus ohne Tür und ohne Fenster (r.: Fehér Fritz, 1922)