Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11. – Bp., 1916. ápr. 13.): író újságíró, ügyvéd, a Függetlenségi Párt politikusa, szónok. ~ Lajos bátyja. Jogi tanulmányai Pápán, Kecskeméten és Pesten végezte, 1866-ben bírói vizsgát tett. 1863-ban részt vet az Almássy-féle összeesküvésben, ezért pá hónapig fogságot szenvedett. 1865-ben Pápán jogak. tanár, majd a kiegyezés után vm.-ügyész. 1872-ben Deák-párti programma mint ogy.-i képviselő nagy hatású szónoklataival hívta fel magára a figyelmet. Deák Ferenc halála után rövid időre birtokára vonult, de 1877-től mint ellenzéki vezér ismét szerepet vállalt a közéletben. A reformkor liberalizmus híve. 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári perben az ártatlanul vádlottak védőügyvédjének szerepét vállalta. Ezzel a perre: neve túljutott az ország határain. 1892-ben egy ideig a Függetlenségi és 48-as pártkör elnöki tisztségét töltötte be, rövidesen azonban új ellenzéki pártot alakított. Több bp. lap számára dolgozott, így a Pesti Napló; Egyetértés stb. Szépirodalmi műveiben, emlékezéseiben; útirajzaiban a reformkort, a 48-as szabadságharcot és a köznemesi liberalizmust lelkesítő példaként ábrázolta. Mesélő kedve és anekdotikus humora teszi írásait vonzóvá. – M. E. K. munkái (I–XXIV., Bp., 1901–1909); Utazás a Balaton körül (I–II., Bp., 1901); Magyar alakok (kort. rajzok, Bp., 1904); A nagy per, mely ezer éve folyik (I–III. Bp., 1904); Harc a nemzeti hadseregért (Bp., 1906); Harc az alkotmányért (Bp., 1909); Házassági viszontagságok (Bp., 1956). – Irod. Borbély István: E. K. (Bp., 1914); Voinovich Géza: E. K. (Bpesti Szle, 1916); Schöpflin Aladár: E. K. (Huszadik Század, 1916); Herczegh Matild: E. K. (Bp., 1928); Rónay Mihály András: E. K. koszorúja. Halálának negyvenedik évfordulójára (Új Élet, 1956. 6. sz.); Dolmányosné Pataki Vera: E. K. (Kortárs, 1966. 4. sz.); Molnár József: E. K. (Theol. Szle, 1966. 5–6. sz.). – Szi. Krúdy Gyula: A vajda (A tegnapok ködlovagjai, Bp., 1961).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Kerkapoly az új pénzügyminiszter. Tollrajz, Pest, 1870. (Carolus névvel.)2. A földadó és a kataszter az 1875. VII. t.-cz. szerint, Bpest, 1875.Álnevei: Ráckeői, Beatus ille, Carolus az említett lapokban. Irt névtelenűl is és pártjának politikai nyilatkozatait több év óta ő szokta megirni.Budapesti Hirlap 1887. 206. sz.Dunántuli Képes Naptár 1892-re arczk.Eötvös Károly (ráczkevi)Irodalmi foglalkozását tanuló korában kezdette. 1861-ben a Vasárnapi Ujságban egy költeménye jelent meg, azóta több czikket, különösen szépirodalmiakat irt e lapba (1875. Kun Béla Mór és Marsal hőse, 1876. Deák Ferencz, 1878. A szegedi vész, 1879. A ki örökké bujdosott, 1882. A hol Petőfi elveszett); 1872–75-ig Pesti Naplónak volt főmunkatársa (1873. A nazarénusok, 1875. 150. sz. Visszaemlékezés a 61-iki országgyűlésre és V. Ferdinánd, 1876. Deák Ferencz mint tanuló, 1877. 201. sz. gróf Waldstein János és gróf Zichy Manó sat.), 1878 óta az Egyetértésnek főmunkatársa (1881. 150. sz. Gorove István életrajza, 233. sz. Molnár Aladár 236. sz. Lasztóczon, emlékezés Szemere Miklósra, 1882. 87–91. sz. Simonyi Ernő emlékezete, 207. Pár szó még Vetter Antalról, 260. sz. Náray Imre 1884. 329., 354., 356., 359. sz. 1885. 89. sz. Zsoldos Ignácz, a legöregebb táblabiró, 29. sz. Gubody sándor. 345. sz. Pest vármegye alispánja hajdan és most, 1886. 134. sz. Kászonyi Dániel életrajza, 1891. 227., 229., 230., 232., 660. sz. b. Wesselényi Miklós országgyűlési párbaja sat.), irt a Pesti Hirlapba is (1884. 354. Badacsony Kisfaludy Sándor tanyája, 1886. 115. sz. A csonka hős Szalay 1848–49. honvédkapitány, A torlaszhős vége, Goldner bécsi egyetemi hallgató, később Bányai név alatt honvéd-törzsorvos, 1887. 268. sz. Deák Ferencz betegsége stb.), a Budapesti Hirlapba (1884. 82. sz. Táncsicsnál, 1887. 268. sz. Deák Ferenczről, 187. sz. A Bakony rosz hire, 1889. 8. sz. Szitányi Bernát halálára) és a Főv. Lapokba (1888); jogi czikke van a Jogtudományi Közlönyben (1885. A birói függetlenség sat.). Országgyűlési beszédei a képviselőházi Naplóban jelentek meg.M. Tisztviselő 1882. 4. sz. arczk.Munkái:Pesti Hirlap 1882. 323. (Scarron.)Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 212. l. és öcscsének Eötvös Lajosnak jegyzetei.Szerkesztette a Veszprém cz. vegyes tartalmú hetilapot 1866. júl. 1-től decz. 30-ig, és midőn a lap újra megindult 1867. aug. 4-től decz. 29-ig.szül. 1842. márcz. 11. Mező-Szentgyörgyön Veszprémmegyében;ügyvéd, birtokos és országgyűlési képviselő,ügyvéd, birtokos és országgyűlési képviselő, E. Lajos középsorsú ősrégi nemes földbirtokos s bocsári Ujhelyi Lidia fia, szül. 1842. márcz. 11. Mező-Szentgyörgyön Veszprémmegyében; 1852. okt. 1-től a pápai ev. reform. kollégiumban kezdte tanulását és 1859. októbertől 1860. márcz. a soproni ág. evang. lyceumban folytatta, honnét azonban az érettségi vizsga letétele végett visszament Pápára. Felállíttatván itt még ez évben a jogakadémia, 1860 októbertől 1862. július végeig végezte a jogi tanulmányokat, majd Veszprémben lett joggyakornok; de midőn vizsgát nem tehetett a pápai bizonyítvány érvénytelensége miatt, 1864. ápr. Kecskemétre ment, hol jul. végeig letett hat félévi vizsgát. 1865. máj. Pesten államvizsgát tett, 1866. nov. 24. pedig biróit. E közben joggyakornok és tiszteletbeli aljegyző volt Veszprémmegyében. 1864-ben az Almássy-féle összeesküvésben való részesség miatt a komáromi haditörvényszék elé állíttatott és pár hónapig elzárva volt. 1866. ápr. Kerkapoly Károly meghivta a maga helyébe a bölcseleti tanszék helyetteséül Pápára, hol július végeig volt, a mikor visszament Veszprémbe s átvette a Veszprém cz. lap tényleges szerkesztését (névleg Ramazetter a nyomdász vitte azt). 1866 őszén megyei aljegyző lett. 1867. ápr. 30. megválsztatott első alügyésznek. 1871-ben a veszprémi kir. törvényszékhez kir. ügyészszé neveztetett ki. 1872-ben a veszprémi kerület képviselője s mint ilyen a Deákpárt hive lett. A fusióhoz nem csatlakozott és miután pár hónapon át a kataszteri munkálatok központi vezetésénél működött a pénzügyi miniszteriumban, hazament gazdálkodni; e mellett tevékeny részt vett a megyei s politikai életben. Az orosz-török háború alkalmával tartott népgyűléseken mint szónok szerepelt. 1878-ban újból veszprémi képviselő lett s ekkor a függetlenségi párthoz csatlakozott. A tisza-eszlári perben védő gyanánt szerepelt. 1884–87-ig nem volt képviselő s ügyévdi gyakorlatának élt; végre 1887-ben elfoglalta ujból helyét a képviselőházban, hol a pénzügyi bizottság tagja. 1892-ben az országgyálési függenlenségi párt egyhangúlag elnökévé s vezérévé választotta.Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön született, középiskoláit a Pápai Ref. Kollégiumban végezte. 1860 és 1862 között a Pápai Jogakadémián végzett tanulmányokat, majd 1866-ban, Kerkápoly Károly meghívására pár hónapig a városban dolgozott. Erre az időre esnek első irodalmi próbálkozásai. A jogi államvizsgát már Pesten tette le. Veszprémben megyei aljegyző, majd királyi ügyész. 1866-ban Veszprém címmel megindította a város első hetilapját. 1872-ben a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjének választották. A Deák-párthoz csatlakozott és a Pesti Naplóba írta cikkeit. 1878-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott, sokat publikált. A magyar közélet egyik meghatározó egyénisége lett, amikor vállalta és sikerrel védte a tiszaeszlári zsidóellenes vérvádper gyanúsítottjait. A per anyagát 1904-ben, három kötetben jelentette meg. (Új kiadása: 1968-ban.) Regényei, novellái közül azok a legsikerültebbek, amelyekben közvetlen személyes élményeit vagy a szabadságharc eseményeit elevenítik fel. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkában jelentős kultúrtörténeti, és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. 1968-ban a Veszprémi Megyei Könyvtár és az Alsóörsi Művelődési Ház vette fel a nevét. Két mellszobra van a megyében: egyik Zsákodi Csiszér János alkotása Balatonfüreden, a Gyógy-téren; a másik Borsos Miklós alkotása Veszprémben, a megyei könyvtár bejáratához vezető lépcsők fölött található. Balatonfüreden utcanév, 2008-tól tábla is őrzi emlékét. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben van.EÖTVÖS KárolyI.: DOLMÁNYOSNÉ PATAKI Vera: ~, (1842–1916). = Kt., 1966. 4. sz. – GERENCSÉR Miklós: A gyűlölet ellenfele. (Életrajzi r.) Bp., 1970. – TÓTH Jánosné: ~. Bibliográfia. Vp., 1987. – KÖVY Zsolt: ~ és Pápa. = H., 1988. 4. sz. – HUDI József: Amilyennek látni szerette volna. ~ és családja. = ÚH., 1992. 2. sz. – Eötvös Károly 1842–1916. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv, 1996. Vp., 1996. – A dunántúli táj, mint művészeti élmény és történeti emlék ~ munkásságában. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996. – HUSZÁR Ágnes: ~ nagy pere. = ÚH., 2002. 2. sz. – Harmath–Katsányi. – BfÉL – RÚL VI. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt. – Varga.író, újságíró, ügyvéd, politikusM.: Aki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések. Bp., 1901. – Deák Ferenc és családja. 1–2. köt. Bp., 1905. – Utazás a Balaton körül. 1–2. köt. Bp., 1901., 1957., 1982. – A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1–3. köt. Bp., 1904. – A Bakony. Bp., 1909. – A balatoni utazás vége. Bp., 1909. – A Jókai-nemzetség. Bp., 1906. – Megakad a vármegye. (Vál. elb.) Bp., 1952.( Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. - Budapest, 1916. április 13. )

• Kerkapoly az új pénzügyminiszter, 1870
• A földadó és a kataszter az 1875. VII. törvényczikk szerint, 1875
• Eingabe der drei Vertheidiger: Eötvös, Horánszky, Futák in der Tisza-Eszlárer Angellegenheit, 1882
• Ngos. Eötvös Károly képviselő Úrnak Budapesten. A képviselőház könyvtárának új katalógusa elkészült, 1894
• Babszem Jankó, 1895
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1901
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1901
• A ki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések, 1901
• A ki örökké bújdosott és egyéb elbeszélések, 1901
• Emlékezések, 1901
• Emlékezések, 1901
• Magyar alakok, 1901
• Magyar alakok, 1901
• Utazás a Balaton körül, 1901
• Utazás a Balaton körül, 1901
• Eötvös Károly munkái, 1901-
• A Bakonyból, 1902
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1902
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1902
• Utazás a Balaton körül, 1903
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1904
• A ki örökké bújdosott és egyéb elbeszélések, 1904
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1904
• A nazarénusok, 1904
• A nazarénusok, 1904
• Emlékezések, 1904
• Magyar alakok, 1904
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1904-
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1904-1905
• Deák Ferencz és családja, [1905-]
• A nagy év, 1905
• A nazarénusok, 1905
• Deák Ferencz és családja, 1905
• Tünemények, 1905
• Utazás a Balaton körül, 1905
• A Jókay-nemzetség, 1906
• A Jókay-nemzetség, 1906
• Harcz a nemzeti hadseregért, 1906
• Nagyokról és kicsinyekről, 1906
• Nagyokról és kicsinyekről, 1906
• Szilágyi és Káldy, 1906
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1908
• A ki örökké bújdosott és egyéb elbeszélések, 1908
• A nagy év, 1908
• A nagy év, 1908
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1908
• A nazarénusok, 1908
• Emlékezések, 1908
• Magyar alakok, 1908
• Tünemények, 1908
• Tünemények, 1908
• Utazás a Balaton körül, 1908
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1908-
• A Bakony, 1909
• A Bakony, 1909
• A balatoni utazás vége, 1909
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1909
• A ki örökké bujdosott és egyéb elbeszélések, 1909
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1909
• A nazarénusok, 1909
• A nazarénusok, 1909
• Emlékezések, 1909
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1909
• Harcz az alkotmányért, 1909
• Harcz az alkotmányért, 1909
• Magyar alakok, 1909
• Utazás a Balaton körül, 1909-
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1910
• A két ördög vára és egyéb elbeszélések, 1910
• Aki örökké bújdosott és egyéb elbeszélések, 1910
• Böthök uram szerencséje, 1916
• Utazás a Balaton körül, 1916
• Házassági viszontagságok és egyéb elbeszélések, [1918]
• Nemzetes Böhök uram szerencséje, [1921]
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, [1929?]
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, [1929]
• Emlékezések, [1929]
• Magyar alakok, [1929]
• Utazás a Balaton körül, [1929]
• Utazás a Balaton körül, [193?]
• A nagy év, 1932
• Deák Ferenc és családja, 1932
• Emlékezések, 1932
• Gróf Károlyi Gábor följegyzései, 1932
• Harc az alkotmányért, 1932
• Magyar alakok, 1932
• Utazás a Balaton körül, 1932
• Balaton-Füred, 1935
• A kettős évangyélista, [1939]
• Az utolsó szó Istenhez, [1939]
• Százhetvenöt huszár, 1951
• Megakad a vármegye, 1952
• Házassági viszontagságok, 1956
• Házassági viszontagságok, 1956
• Utazás a Balaton körül, 1957
• Répa Rozi története, [1958]
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 1968
• Diákpantheon, 1970
• Balatoni utazás, 1982
• Aki örökké bújdosott, 1986
• Minek a pénz?, 1991
• Az utolsó szó Istenhez, 1992
• Harcz az alkotmányért, 1999 [!1909]
• A vidám rettegés, 2002
• Utazás a Balaton körül, 2006
• A balatoni utazás vége, 2007
• Utazás a Balaton körül, 2007
• Bakonyi utazás, 2008
• A nazarénusok, [2009]
• A nagy év apró emlékei, 2009
• Hencsey Lajos, 2009
• A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, 2010
• Badacsonyi anekdotafüzér, 2010
• Füredi anekdotafüzér, 2010
• Utazás a Balaton körül, 2010
• A balatoni utazás vége, 2011
• Aki örökké bujdosott, 2011
• Házassági viszontagságok, 2011
• Magyar alakok, 2011
• Tünemények, 2011
• Utazás a Balaton körül, 2011
• A Bakony, 2012
• Aki örökké bújdosott, 2012
• A nazarénusok, 2013
• Bakonyi utazás, 2015
• Házassági viszontagságok és egyéb elbeszélések, [ca 1920]
• A nazarénusok, cop. 2006
• A kézcsók az alkotmányban, cop. 2009
• A lelkek ura, cop. 2009
• Eötvös Károly balatoni utazásai, cop. 2011
• A világ legszebb vidéke,
• Eötvös Károly levele Pázmándy Dénes országgyűlési képviselőhöz a s.-a.-ujhelyi országgyűlési képviselőválasztás alkalmából,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. 788 o. [Személyi adattár 649-719. o.], ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947. 624 o., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996. 296 o. (A Jósa András Múzeum kiadványai 41.), ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888. VI, 355 [1] o., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• Tiszaeszlár | Verzió   |☰  1981   |☰  író
• Tutajosok I-II.   |☰  1989   |☰  író