ABCD - Mesterházi Lajos

Mesterházi Lajos ☰ Kispest 1916.03.03 ☷ Budapest 1979.04.05 | férfi, író, országgyűlési képviselő

644056

kitüntetések

Kossuth-díj, II. fokozat
1962.03.15

archontológia

Országgyűlés
képviselő
1958.11.16 - 1963.02.24

Országgyűlés
képviselő
1963.02.24 - 1967.03.19

életrajzok

História TT

Apja műszaki tisztviselő volt a MÁVAG-ban. 1940-ben a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem latin-francia szakán – az Eötvös Collegium tagjaként – tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, közben 1938-1939-ban ösztöndíjas Párizsban. Részt vett a Március Front tevékenységében, kapcsolatban állt az illegális kommunistákkal. 1941-től az Angol–Magyar Bank kereskedelmi levelezője. 1943-ban lett a Szociáldemokrata Párt tagja 1945-ben az I. kerületben a MADISZ szervezője volt, 1945-1948-ban az I. kerületi Nemzeti bizottság alelnöke, majd a Magyar Kommunista Párt I. kerületi szervezetének párttitkára 1947-ig; 1957 és 1967 között tagja volt az MSZMP Budapesti Pártbizottságának. Később a Magyar Távirati Iroda segédszerkesztője 1947-1948-ban, majd a Magyar Rádió irodalmi osztályának munkatársa 1949-ben. A Művelt Nép Könyvkiadónak 1950-1954 között, az Élet és Irodalom c. hetilapnak 1957. szeptembertől 1958-ig, majd a Budapest című folyóirat felelős szerkesztője 1966-tól volt. Jelentős szépirodalmi munkásságot is kifejtett. Országgyűlési képviselő 1958. november 16. és 1967. január 28. között volt a Hazafias Népfront budapesti listájáról.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Kispest, 1916. márc. 3.-Bp., 1979. ápr. 5. <ápr. 4. KMIK,MÉL4>): író.Magyar Népköztársasági Érdemérem 1950; JA-díj 1952, 1953, 1959, 1973; Szocialista Hazáért Érdemrend 1954; Kossuth-díj 1962; Pro Arte 1968; A Munka Érdemrend arany fokozata 1966, 1970, 1973; Szocialista Hazáért 1967; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1976; SZOT-díj 1977.MESTERHÁZI LAJOS [eredeti név: Hofstetter]M.: Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere, 1950; Csodák nélkül, elb., 1951; Hűség, elb., 1952; Béketarisznya, útirajzok, 1953; Két szerelem, 1954; Tanúság az ember nevében, r., 1955; Fényes szellők, r., 1956; Hazafiak iskolája, r., 1956; Szép, szárnyas ajtó, elb. és rádiójáték, 1958; Pár lépés a határ, r., 1958 [bolgárul: Szófia, 1961]; Pokoljárás, r., 1959; Másnap, d., 1959; Üzenet, d., 1960; A tizenegyedik parancsolat, d., 1963 <1961*ÚMIL>; Játék, d. és hangjátékok, 1961; A négylábú kutya, r., 1961 <1962*ÚMIL>; Pesti emberek, d. [=Mai magyar drámák c. Darvas Józseffel és Németh Lászlóval közös kötetben], 1963; Az ártatlanság kora, r., 1963; Ünneplők, 1963; Egyes szám első személyben, kisr., 1964; Magnéziumláng, elb., 1965; Isten, méretre, r., 1966; Férfikor, r., 1967; Derűs órák, elb., 1968; Vakáció, r., 1969; Apaszív, r., 1971; A bánatos bohóc, r., elb., 1972; A Prométheusz-rejtély, r., 1973 [bolgárul: Szófia, 1983]; Hármas ugrás, kisr., 1974; Viszontlátás, szociogr. riport, 1974; Sempiternin, tud.-fantasztikus elb. és kisr., 1975; Szólni szólítatlan, cikkek, tan., 1975; A kardnyelő és az emberek, elb., 1977; Szeptemberi ízek, elb., 1982; A hazafiság logikája, esszék, 1983; Visszaemlékezések, 1984.[ÚMIL,KMIK,MIB8,MÉL4]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Mesterházi Lajos, Hoffstaedter (Kispest, 1916. márc. 3. – Bp., 1979. ápr. 4.): író, Kossuth-díjas (1962), József Attila-díjas (1952, 1953, 1959, 1973). 1934-ben érettségizett Bp.-en, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegy.-en folytatta tanulmányait latin-francia szakon. 1938-39-ben az École Normale Supérieure ösztöndíjasaként Párizsban tanult. 1940-ben szerzett tanári oklevelet és bölcsészdoktorátust. 1941-től 1944-ig az Angol-Magyar Bank kereskedelmi levelezője volt. 1945-47-ben az MKP Budapest I. Kerületi Pártbizottság titkáraként dolgozott, 1947-48-ban az MTI, 1949-ben a Magy. Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. 1950-54-ben a Művelt Nép, 1957-58-ban az Élet és Irodalom c. lap munkatársa, majd felelős szerk.-je. 1966-tól haláláig a Budapest c. folyóirat főszerk.-je volt. 1968-ban Pro Arte-díjat, 1977-ben SZOT-díjat kapott– F. m. Csodák nélkül (elb., Bp., 1951); Hűség (elb., Bp., 1952); Tanúság az ember nevében (r., Bp., 1955); Fényes szellők (r., Bp., 1956); Hazafiak iskolája (r., Bp., 1956); Pesti emberek (színmű, Bp., 1958); Szép, szárnyas ajtó (elb., Bp., 1958); Pár lépés a határ (r., Bp., 1958); Pokoljárás (r., Bp., 1959); Üzenet (színmű, Bp., 1960); A tizenegyedik parancsolat (színmű, Bp., 1961); Játék (színművek és hangjátékok, Bp., 1961); Az ártatlanság kora (r., Bp., 1963); Egyes szám első személyben (kisr., Bp., 1964); Magnéziumláng (r., Bp., 1965); Isten, méretre (r., Bp., 1966); Férfikor (r., Bp., 1967); Vakáció (r., Bp., 1969); A bánatos bohóc (r. és elb., Bp., 1972); A Prométheusz-rejtély (r., Bp., 1973); Sempiternin (r., Bp., 1975); Visszaemlékezések (posztumusz, Bp., 1984).– Irod. Erki Edit: Látogatóban M. L.-nál (Élet és Irod., 1964. 50. sz.); Gábor István: Látogatás M. L.-nál (A Könyv., 1965. 5. sz.); Wéber Antal: Vázlat M. L.-ról (Kritika, 1966. 2. sz.); Szabó B. István: M. L. prózája (Kortárs, 1969. 7. sz.); Tóth Dezső, Jovánovics Miklós, Szász Imre:M. L. halálára (Budapest, 1979. 5., 7., 8. sz.); Faragó Vilmos, Fekete Gyula, Szász Imre: Búcsú M. L.-tól (Élet és Irod., 1979. 15. sz.); E. Fehér Pál: Egy író. M. L.-ról születésének 70. évfordulóján (Kritika, 1986. 2. sz.); Karig Sára: M. L. emlékezete (Élet és Irod., 1986. 9. sz.); Major Ottó: A visszaemlékező M. L. (Új Tükör, 1986. 9. sz.); Jovánovics Miklós: 70 éve született M. L. (Budapest, 1986. 3. sz.).

könyvei