ABCD - Vilt Tibor

Vilt Tibor ☰ Budapest 1905.12.15 ☷ Budapest 1983.08.13 | szobrász, szobrászművész

644231

http://dka.oszk.hu/021200/021224/farkasreti_vilt_t.jpg

Vilt Tibor (1025947 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj
1980.03.15

életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1922-1925: Iparművészeti Iskola; 1925-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mátrai Lajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1965: Munkácsy-díj; 1970: érdemes művész; 1978: kiváló művész; 1980: Kossuth-díj. 1928-1930 között egyike a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak. 1935-ben házasságot kötött a szintén szobrászművész Schaár Erzsébettel. 1945 után részt vett az Európai Iskola munkájában. 1957-ben - a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt - internálták. A 60-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Bár ~ egyike volt a "római" ösztöndíjasoknak, az ún. "Római Iskolának" sohasem lett elkötelezettje. Az útkereső fiatal művész pályája elején néhány jellegzetesen archaikus ihletésű portré áll (Önarckép, 1926). Később Pátzay Pál esztétikai nézetei hatottak rá, s maga is a klasszicizmus felé fordult (Lampel Béláné portréja, 1936). Ez azonban csak rövid átmenetnek bizonyult, s már 1936-ban megmintázta első izgalmasan expresszív kisplasztikáját, a Gondolkodót. Az elkövetkező években szobrai és domborművei egyre közvetlenebb módon fejezték ki a művész mindennapi érzelmeit és indulatait. A II. világháború befejezése után művek egész sora jelzi, hogy elérkezett pályája első virágkorához (Háború után II., 1945; Gyermekfej háború után, 1946; Búcsú/Figura székkel, 1947). Az 50-es évek bizonyos értelemben törést jelentett működésében. Miközben részt vett a korszak hivatalos művészeti életében - elkészíti a Honvédelmi Minisztérium szoborcsoportját (1951), megnyeri a tiszalöki erőműhöz kiírt pályázatot (1955) -, műtermében (a nyilvánosságtól elzárva) megrendítő hatású kisplasztikák és domborművek sorozatát készíti (Ketrec, 1949; Bohóc virággal, 1949; Szorongás, 1950; Közöny, 1952). Ekkori művei ugyanúgy, mint az 56-os forradalom ihletésére született kompozíciók is (A kentaur halála, 1956; Szék és ablak/Börtön, 1956; Tanktaposta arc, 1956) még sokáig, a 60-as évek közepén rendezett első kiállításáig csak plasztilinben, legfeljebb gipszben vártak jobb sorsukra. A 60-as években antropomorf szerszámokra emlékeztető kisplasztikák egész sorozatát készítette (Satu és szobor III., 1965), s az évtized végére aztán lehetősége volt néhány nagyméretű szobor létrehozására is (Dorottya, 1967; Galambdúc, 1968). Az évtized végén - részben Schaár Erzsébet hatására - új anyagként az üveg felhasználásával is kísérletezett (Három forma, 1970). A 70-es évek a kiteljesedés időszaka volt ~ munkásságában. Ekkorra már egyértelműen elismert művész. 1973-ban a budapesti II. Kisplasztikai Biennálén szinte egész korábbi életműve összefoglalójának szánta a Változatok I-V. sorozatot, mellyel díjat is nyert. Utolsó éveiben ~ ismét újított: műterméből a posztmodern eklektikus formanyelvén beszélő, világvégi hangulatot árasztó szobrok sora került ki (Emberevő, 1982; Sovány kurva, 1982).1927-től a Képzőművészek Új Társasága kiállításain, Budapest1929 • Tamás Galéria, Budapest [Kmetty Jánossal]1936 • Ernst Múzeum, Budapest [Barcsay Jenővel]1946-1947 • az Európai Iskola kiállításain, Budapest1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • Közösségi művészet felé, Régi Műcsarnok, Budapest1950-től valamennyi magyar képzőművészeti kiállításon1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Konstruktív törekvések. A huszadik század magyar művészete, Nemzeti Szalon, Budapest1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1966 • Párizs [Domanovszky Endrével]1967 • Collegium Hungaricum, Bécs [Kondor Bélával, Gádor Istvánnal]1967 • Nemzetközi Szobrászati Biennálé, Middelheim (NL)1968 • XXXIV. Velencei Biennálé, Velence1970 • Műcsarnok, Budapest • Miskolci Galéria, Miskolc • Egyetemi Galéria, Debrecen1971 • 100 Jahre Kunst in Ungarn, Museum am Ostwald, Dortmund1973 • Mai magyar szobrászat 1957-1972, Puskin Múzeum, Moszkva • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest1974 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest [Gulyás Gyulával] • Tihanyi Múzeum, Tihany (kat.)1975 • Dorottya u. Galéria, Budapest [Gulyás Gyulával, Kass Jánossal]1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1977 • Wilhelm Lehmbruck Museum [Schaár Erzsébettel], Duisburg • Szent István Király Múzeum [Schaár Erzsébettel], Székesfehérvár • Nagy Balogh J. Kiállítóterem1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-műhely1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest1980 • Celldömölk • Műcsarnok, Budapest1980 • Tendenciák 1970-1980. Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1983 • Miskolci Galéria, Miskolc1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest1985 • G. Zacheta, Varsó1986 • Csók Képtár, Székesfehérvár (emlékkiállítás, kat.).1993 • Mi, "kelet-franciák". Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.Álló női figura (haraszti mészkő, 1983, Siófok)Állvány és szobor (fa, 1980, Nagyatád, Szoborpark)Angyalok (mészkő, 1939 körül, Budapest, XI. ker., Tűzoltóság)Atlasz (bronz, 1971, Budapest, Térképészeti Székház)Az áram (bronz, 1955-1958, Tiszalök)Bányász-emlékmű (vaslemez, 1986, Tatabánya, Bányász Skanzen).Baranyi J.: ~ portrék (kat., bev., Műcsarnok, 1980)Csanády György dr. (alumínium, 1975, Győr, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola)Csokonai (bronz, 1972, Sárospatak, Rákóczi Gimnázium)Deér Endre-síremlék (1940 körül, Budapest, Kerepesi temető)Doktor Sándor (bronz, 1978, Pécs)dombormű (alumínium, 1965, Salgótarján, Hotel Karancs)dombormű (fémlemez, 1966, Budapest, V. ker., Apáczai Csere János u.)dombormű (mészkő, 1964, Budapest, XIII. ker., Váci út, Iparitanuló Iskola)dombormű (mészkő, 1965 körül, Budapest, X. ker., Kőrösi Csoma Sándor úti lakótelep)domborművek (mészkő, 1932 körül, Balatonboglár, római katolikus templom)Dózsa György emléksztélé (műanyag, 1972, Siklós)Egyéni kiállításokEmlékműterv (acéllemez, 1979, Dunaújváros, Szoborpark)Emlékplasztika (mészkő, krómacél, 1980, Albertirsa, Transzformátorállomás)Eötvös József (bronz, 1961, Ercsi)Fővárosi Képtár, BudapestFrank J.: A XXXIV. Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása, Budapest, 1969Gagarin (bronz, 1978, Baja, Magyar-Szovjet Barátsági Emlékpark)Gulyás Pál (bronz, 1977, Budapest, Margitsziget)Haits G.: Műteremlátogatás ~nál, Művészet, 1966/2.Háromfigurás kompozíció (bronz, 1971, Budapest, Csepeli Strandfürdő)Hasított hasáb (fémlemez, 1975, Szeged, CSOMITERV)Heine (homokkő, 1979, Somberek)Hunyady Sándor-síremlék (1943, Budapest, Kerepesi temető)IrodalomJanus Pannonius Múzeum, PécsJ. Cassou-Kovács P.: ~, Budapest, 1972Jedlik Ányos (terrakotta, 1935, Budapest, Irgalmasok Kórháza)Kaesz Gyula (hársfa, 1977, Budapest, 18. sz. Szakmunkásképző Intézet)Kelemen László (mészkő, 1972, Budapest, OSZMI)Kerékgyártó I.: Megközelítések. ~ monumentális szobrai, Művészet, 1977/10.Kígyós nő (bronz, 1980, Budapest, Dél-pesti Kórház)Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992Kovács Péter-Wehner TiborKovalovszky M.: ~ (kat., szerk., Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1965)Köztéri műveiKrisztus, szentek szobrai (1928 körül, Győr, Gyárvárosi templom, 1944-ben elpusztult)Lány körzővel (kő dombormű, 1958, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)Lenin (alumínium, 1975, Székesfehérvár, Könnyűfémmű)Lenin (bronz, 1976, Hajdúböszörmény, 1990 után lebontva)Leonardo da Vinci (mészkő, ólom domborműves emléktábla, 1954, Budapest, VIII. ker., Leonardo da Vinci u.)Madách (bronz, 1973, Margitsziget)Madách Imre (bronz, 1966, Budapest, VII. ker., Madách I. Gimnázium)Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMátrai Lajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond.MestereiMihailich Győző (bronz mellszobor, 1981, Budapesti Műszaki Egyetem)Munkácsy Mihály (bronz, 1975, Békéscsaba)Művek közgyűjteményekbenmuvesz_274Néray K.: Előrelépések és visszacsatolások (kat., bev. tan., Tihanyi Múzeum, Tihany, 1974)Oltványi-Átringer I.: ~ szobrai, Magyar Művészet, 1938Olvasó pár (bronz, 1968, Komárom, Jókai Gimnázium)Óra (beton, acél, 1983, Őrmező)Pátzay P.: ~ szobrai, Tér és Forma, 1943/9.Pécsi József (kő, alumínium domborműves emléktábla, 1976, Budapest, V. ker., Dorottya u.)Prohászka L.: Krisztus, szentek, angyalok. ~ 1945 előtti egyházművészeti alkotásai, Magyar Műv. Fórum, 1999/3.Prometheus (bronz, kő, 1967, Pécs, Orvostudományi Egyetem)Rabinovszky M.: Beck András és ~, Miroir, 1948Remete Szt. Pál (1937, Gellérthegy, elveszett)Schafarzik Ferenc (bronz portré, 1981, Budapesti Műszaki Egyetem)Sík Cs.: ~, Budapest, 1985Széchenyi (bronz, 1967, Budapest, V. ker., Országos Vízügyi Főig. Kollégiuma)Szent Ferenc és Szent Antal (mészkő, 1932 körül, Budapest, Pasarét, Szent Antal-templom)Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzent Mihály (festett fa, 1940 körül, Budapest, Albertfalva, Szent Mihály-templom)Szerb Antal (bronz, 1977, Budapest, XI. ker., Szerb A. Gimnázium)Szikratávíró (acél, gránit, 1979, Csepel)Szikratávíró (kő, beton, acél, 1977, Budapest, Csepel, 1990 után kereskedelmi hasznosításra átadva)Szoborcsoport (bronz, 1951, Budapest, a Honvédelmi Minisztérium homlokzatán, elbontották)szobrász, (Budapest, 1905. december 15. - Budapest, 1983. augusztus 13.)Szőnyi István (bronz portré, 1966, Zebegény, sorsa ismeretlen)Szovjet hősi emlékmű (mészkő, 1965, Budapest-Pesterzsébet, 1992-ben áthelyezve a Rákoskeresztúri köztemetőbe)Térplasztika (hegesztett vas, 1963, Budapest, XI. ker., MÁVAUT-pályaudvar)Térplasztika (poliészter, 1974, Budapest, SOTE Szemészeti Klinika)TiborÜlő fiúk (bronz, 1977, Szombathely, Elme- és Idegkórház)Válogatott csoportos kiállításokVasszobor (vaslemez, 1972, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)VILTWilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg.Wilt P.: Interjú ~ral (kat., bev. tan., Csók Képtár, Székesfehérvár, 1986)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vilt Tibor (Bp., 1905. dec. 15. – Bp., 1983. aug. 13.): szobrász, Munkácsy- (1965) és Kossuth-díjas (1980), érdemes (1970) és kiváló művész (1978). Felesége Schaár Erzsébet. 1922-1926 között az Iparműv., majd a Képzőműv. Főisk. hallgatója volt. 1926-ban mintázta meg első jelentős alkotását, önarcképét. 1927-ben meghívták ÚME (Új Művészek Egyesülete)-tagnak, és két művével a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán is szerepelt. 1929-ben Kmetty Jánossal volt közös tárlata a Tamás Galériában, ebben az időben főleg portrékat készített. 1928-30-ban Ernst Lajos ösztöndíjával Rómában tanult. Az 1930-as évek közepéig az egyiptomi és a középkori szobrászat hatása mellett a kubizmus és a klasszicizmus is hatott műveire (klasszicizáló szobra pl. Madarat tartó leány, 1933). A harmincas évek végétől kisplasztikáiban, domborműveiben és portréiban a mozgás, a változás korszerű kifejezését kereste. Elsősorban bronzot, fémet, üveget alkalmazott műveiben. Jellegzetes műve a Figura székkel c. sorozata (1945-1954). A hatvanas évektől kifejezési eszközei leegyszerűsödtek. Számos, feszültséggel és dinamizmussal teli köztéri alkotása látható. Jellegzetes kisplasztikái: Háború után (bronz, 1945); Közöny (bronz, 1952); Kentaur (1960); Campagna (bronz); Három figura (üveg); Kategóriák, I. (bronz, 1966). Az 1968-as Velencei Biennálén Dorottya c. 320 cm-es alumíniumkompozíciója és Merengő c. 170 cm-es bronzműve szerepelt. 1973-ban a Bp.-i Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díjnyertese. Fontosabb kiállításai: Ernst Múz. (1934); Székesfehérvár (1965); Bp., Műcsarnok, Debrecen (1970); Bp., Petőfi Irodalmi Múz., Tihany (1974); Kulturális Kapcsolatok Int.-e (1975); Műcsarnok (1980). Külföldi kiállításai: Párizs (1966); Bécs (1967); NSZK (1978). – Irod. Gerevich Tibor: Római magyar művészek (Magy. Művészet, 1931); Katalógus-előszó (Bp., 1936); Pátzay Pál: V. T. szobrai (Tér és forma, 1943); Katalógus-előszó (Székesfehérvár, 1965); Beke László: Analízisek és Következtetések V. T. kiállításán (Bp., 1972); Kovács Péter.: V. T. (Bp., 1972); Katalógus-előszó (Bp., 1974); Frank János: Szóra bírt műtermek (Bp., 1975); Katalógus előszó (Duisburg, 1977); Nagy Ildikó: V. T. (Magy. Építőművészet, 1984. 4. sz.); Sík Csaba: V. T. (Bp., 1985); Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (Székesfehérvár, 1986).

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés

linkek

PIM

Amicus: 15401