Czapik Gyula     ☰ Szeged 1887.12.03   ☷ Budapest 1956.04.25   |   érsek, főpap, nyomdász, római katolikus püspök, római katolikus érsek
644429
Czapik Gyula István Kálmán (1026280 | - )
Czékus Géza (1026278 | - )
dr. Czapik Gyula (2769380 | - )
Czapik Gyula (1026279 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Czapik Gyula (Szeged, 1887. dec. 3. – Bp., 1956. ápr. 25.): egri érsek. 1910-ben szentelték pappá, Szegeden és Temesváron volt teológiai tanár és papnevelő intézeti alig. 1913-tól a Havi Szemle, 1920-tól az Egyházi Lapok és a Szív c. lap szerk.-je, a Korda nyomda- és kiadóvállalat ig.-ja lett. 1929-ben nagyváradi kanonok, 1930-ban c. apát, 1935-től pápai prelátus, 1939-től veszprémi megyéspüspök, 1943-tól egri érsek. Lépéseket tett az állam és egyház viszonyának rendezéséért (1950); aktív részvevője volt a nemzetközi békemozgalomnak, segítséget nyújtott a hazai papi békemozgalomnak. Tagja volt a Béketanácsnak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének. – F. m. Novéna Jézus Szent szívéhez (Bp., 192z); Keresztény államtan (Bp., 1923); Könyörülj rajtunk, Uram! (Bp., 1934); Temetőkönyv (Bp., 1960). – Irod. Orbán Sándor: Egyház és állam (1945-1950) (Bp., 1962).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos volt. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalatnak. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a Temesvári Hittudományi Főiskolán és a bécsi Pázmáneumban végezte. 1910-ben, Bécsben pappá szentelték, 1911-ben, a bécsi Augustineumban teológiai doktorrá avatták. Volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Szerkesztette a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári Újság c. lapokat. A román megszállás miatt Budapestre költözött, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. Veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, az egyházmegye kormányzását szeptember 23.-án átvette. Az egri érseki székbe 1943-ban helyezték át és iktatták be. 1943–1944-ben egy évig apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Önálló lelkészséget szervezett a megyében, 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn. Olaj, vászon arcképe, Kontuly Béla alkotása a veszprémi érseki palotában. Az egri főszékesegyházban nyugszik.CZAPIK Gyula István Kálmán, Czékus GézaI.: ORBÁN Sándor: Egyház és állam (1945–1950.) Bp., 1962. – SAÁD Béla: Tíz arckép. Bp., 1983. – GIANONE András: Az Actio Catholica a veszprémi egyházmegyében ~ püspöksége idején. = KARLINSZKY–VARGA. – MKtL II. köt. – Pfeiffer. – RÚL V. köt. – ÚMÉL I. köt. – Varga.M.: Novéna Jézus Szent szívéhez. Bp., 1922. – Keresztény államtan. Bp., 1923. – Könyörülj rajtunk, Uram! Bp., 1934. – Temető-könyv. Bp., 1960.római katolikus püspök, nyomdász( Szeged, 1887. december 3. - Budapest, 1956. április 25. )

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek