Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hegedüs Gyula (Kéty, 1870. febr. 3. – Bp., 1931. szept. 21.): színész. 1889-ben lépett színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál Tolnaapátiban. Még ugyanebben az évben Paulay Ede felvette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt. 1891-ben vidékre szerződött (Szolnok, Pápa, Debrecen, Pozsony, Fehérvár, Zombor, Baja), 1894-ben a Ditrói Mór vezette kolozsvári színház tagja lett, és ugyancsak Ditrói 1896-ban a megnyíló Vígszínházhoz szerződtette. Rövid megszakításokkal itt működött haláláig. 1914–15-ben a Magyar Színház állandó vendége, 1915–16-ban a Nemzeti Színház tagjaként játszott. 1906-ban a Színiak., 1907-ben a Zeneak. opera-tanszakának tanára, 1917-ben a budapesti Színészszövetség elnöke lett. 1929-től a Magyar Színház tagja volt. A naturalista színjátszás kiváló képviselője, a Vígszínház első együttesének fő erőssége. Legtöbbet könnyű francia vígjátékokban játszott s ezekben fejlesztette ki egyéni stílusát, melynek lényege az egyszerű és életszerű beszéd, a könnyed dialógus, az elegáns és természetes mozgás volt. Legjobb alakításait a kortárs m. írók, különösen Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban). – F. sz. Tokameró (Lengyel Menyhért: Tájfun), Pál (Herczeg Ferenc: Kék róka), valamint Csehov-drámák. Játszott A tánc c. első magyar filmben, továbbá A munkászubbony (1914) és a Zoárd mester (1917) c. némafilmben is. – Írásai. Komédia (Bp., 1914); A beszéd művészete (Bp., 1917); Emlékezések (1921). – Irod. Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Hegedűs Gyula; Heckmann(Kéty, 1870. febr. 3.–Bp., 1931. szept. 22.): színész. 1889-től 1891-ig vidéki társ.-ok tagja volt. 1894-ben Kolozsvárra, 1896-ban a Vígszínházhoz szerződtették. 1914-ben a Magyar Színház, 1915-ben a Nemzeti Színház, 1916-tól 1926-ig ismét a Vígszínház tagja volt. 1926-tól a Magyar Színházhoz szerződött. 1930–1931-ben újból a Vígszínházban játszott. 1905–1907 között a SzAk-n, 1908-tól a Zak-n színpadi gyakorlatot tanított. 1917-ben a Bp.-i Színészek Szövetségének elnöke lett. 1914-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Hegedűs színészi játéka a Vígszínház stílusának meghatározója volt. Természetes, tiszta beszéde, egyszerű, életszerű játéka minden szerepkörben, még operettben is jól érvényesült. Szerepeit gondos aprólékossággal, a figurát hitelesítő realista vonásokkal építette fel. F.Sz. Puzsér (Molnár F.: A doktor úr); Az ördög (Molnár F.); Tokeramo (Lengyel M.: Tájfun); Liliom (Molnár F.); Tímár (Bródy S.: Tímár Liza); Ványa bácsi (Csehov); Pap (Szép E.: Vőlegény); Sipos (Molnár F.: Az üvegcipő); Turai (Molnár F.: Játék a kastélyban); Robespierre (Büchner: Danton halála); Tardy Koós Géza (Szomory D.: Takáts Alice); Dr. Spórum (Molnár F.: A jó tündér); Veliszavljevics Dusán (Hunyady S.: Feketeszárú cseresznye). K. Komédia (1914); A beszéd művészete (1917); Emlékezések (1921). – Ir. Cenner M.: H. Gy. (adattár, 1979).

• Doktor Szeleburdi, 1900
• Doktor Szeleburdi, [1912]
• A beszéd művészete, 1920
• Pozsony, [ante 1915]
• Sofiâ., [ante 1916]
• Antónia, c. 1924
• Mindnyájónknak el kell menni,
• Mindnyájónknak el kell menni,

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Horváth György: A gyönki Helikon hegyének poétái. [Szekszárd, 2004.] Séd Ny. Kft. 150 o., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• Hegedüs Gyula prológja (r.: , 1931)
• Zoárd mester (r.: Kertész Mihály, 1917)
• A szerelem örökké él | Élet, halál, szerelem (r.: dr. Lázár Lajos, 1929)
• MFI 479 (r.: , 1933)    
• A munkászubbony (r.: Zsitkovszky Béla, 1914)
• "Modern" csárdás (r.: , 1901)
• A tánc | A táncz (r.: Zsitkovszky Béla, 1901)
• A szerelem örökké él | Élet, halál, szerelem (r.: dr. Lázár Lajos, 1929)