keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Szombathy Viktor     ☰ Rimaszombat 1902.04.08   ☷ Budapest 1987.08.12   |   író, műfordító, újságíró, ifjúsági- és útikönyvíró
644508
Volkó Viktor (1026423 | - )
Szombathy Viktor (1026415 | - )
(szv.) (1026424 | - )
sz. v. (1026417 | - )
Sz. V. (1026419 | - )
-thy- (1026416 | - )
thy (1026420 | - )
(-thyvi-) (1026421 | - )
(-Tivi-) (1026418 | - )
(t-y) (1026422 | - )
 
életrajzok

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona

F. Z.Ir.: Scherer Lajos: Mikulics szárazon és vízen, MiL 1927, 158; Komlós Aladár: Sz. V.: Én kedves népem, Ny 1932, 73; Marék Antal: Zöld hegyek balladája, MÍ 1936/1; Sziklay László: Elesni nem szabad, Láthatár 1939/7; Kemény Gábor: Így tűnt el egy gondolat, Bp. 1940; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.–Bp. 1968; Szlovenszkói vásár (Turczel Lajos előszava), 1980; Turczel Lajos: Búcsú Sz. V.-tól, ISZ 1987/9; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002.M.: Cserkészkaland, ifj. r., Prága–Eperjes 1937; Jóska és a világhír, ifj. r., Bp. 1939; És mindenki visszatér, r., uo. 1940; A félhold vándora, ifj. r., uo. 1967; Apénzhamisító, ifj. r., uo. 1969; Holló Csete, a besenyő, ifj. r., uo. 1971; Cirok Peti szerencsés kalandjai, ifj. r., uo. 1974; Két kard, két oroszlán, tört. ifj. r., uo. 1976; Az őrnaszád foglyai, ifj. r., uo. 1977; Regényes erdő, ifj. r., uo. 1979; Csirregi-cserregi ország, ifj. r., uo. 1983; Az északi hegyek ölelésében, ifj. r., uo. 1984. – Útikönyvei: Vértes– Gerecse, 1960; Börzsöny–Cserhát, 1960; Szentendre (Soproni Sándorral és Boros Lajossal), 1961; Ausztria (Pethő Tiborral), 1969; Csehszlovákia (ford.), 1973; stb.SZOMBATHY Viktor; Volkó (Rimaszombat, 1902. ápr. 8. – Budapest, 1987. aug. 12.): író, újságíró. A rimaszombati prot. főgimnáziumban érettségizett (1920), a bp.-i egyetemen orvostan- és bölcsészhallgató volt, tanult könyvtárvezetést, muzeológiát és néprajzot (1920–1928); egyidejűleg a PMH tudósítójaként színi- és művészeti kritikákat írt. Hazatérte (1928) után két évig katonai szolgálatot teljesített Észak-Csehországban mint helyőrségi szanitéc. 1930 és 1938 között a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének a titkára volt. Amikor Alapy Gyula lemondott a főtitkári tisztségről, Sz. V. lett az utóda. A Jókai Egyesület főtitkári tisztségét is betöltötte, s 1936-tól múzeumigazgató is volt. Több magyar nyelvű lapot (Komáromi Lapok, Magyar Vasárnap, Magyar Írás) szerkesztett. 1940 nyarán Bp.-re költözött. 1938 és 1944 között a Széchenyi M. Kultúregyesület főtitkára, az Ünnep és a Forrás szerkesztője, 1943-tól 1948-ig a Magyar Nemzeti Bank kulturális osztályának vezetője, könyvtáros, 1948–1950-ben műfordító, a Magyar Rádió munkatársa, 1950–1954-ben a 23. sz. bp.-i építőipari vállalat műszaki előadója, könyvtárosa, 1954– 1965-ben az Építők Műszaki Klubjának igazgatója, az Építők Szakszervezetének területi főkönyvtárosa volt. – A 20-as években ifjúsági íróként mutatkozott be (Mikulics szárazon és vizen, 1926; Czirók Pista kalandor lesz, 1927), de verskötete is megjelent (Ezüstantenna, 1928). Meglehetősen naivnak ható történetei, melyeket katonai szolgálata idején gyűjtött, Én kedves népem (1931) címmel jelentek meg, és nagyon népszerűek voltak. Első regényét (Zöld hegyek balladája, 1935) a Franklin Társulat adta ki. Könnyed, csevegő modorban mutatja be benne egy szlovákiai kisváros szürke hétköznapjait, melyben az egyetlen esemény, hogy Amerikából hazalátogat egy híres filmrendező; az ezzel járó bonyodalmak töltik ki a regényt, mely inkább ötletekre, mint átgondolt epikai szándékra épül. A kisebbségi élet izgató kérdéseivel foglalkozott az Elesni nem szabad (1938) c. regényében: két dzsentricsalád életén keresztül a megmaradás és a fennmaradás lehetőségeit vizsgálja. A happy enddel végződő történet nem az események összetettségét érzékelteti, hanem a felszínt ábrázolja, mely mögött csak a polgári életérzés szempontjai húzódnak meg, a súlyos problémák vallatása nélkül. Az író mesélőkészségét, helyzetteremtő képességét olyan novellái dicsérik, mint az Egy nemzedék sodródni kezd, a Még vasárnap délután, Az előszoba küszöbén, a Keszeg András egyedül marad stb. Az új Madonna c. kisregény is a sikeresebb művei közé tartozik. Utazásainak emlékét őrzi a Különös olasz nyár (1937), melyet a PMH közölt. Itt jelent meg (1930 januárjától) a Fabriczy Félix c. regénye is. Útikalauzai közül különösen a Szlovákiai utazások (1975) ismert. A Madách Kiadó felkérésére írta a Száll a rege várról várra (1979) c. kötetét, melyben a történelmi Felvidék várait mutatta be, felelevenítve történetüket s a rájuk vonatkozó mondákat.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

A Munka Érdemrend arany fokozata.M.: Keszőce Jóska, ifj. r., Berlin-Pozsony, 1927; Mikulics szárazon és vízen, ifj. r., Berlin, 1927; Czirok Pista kalandor lesz, avagy: mozgalmas mozi tizenkét felvonásban, ifj. r., Berlin, 1928; Ezüstantenna, v., Rimaszombat, 1928; Mint a fogaskerék, ifj. r., 1930; Fabriczy Félix boldogsága, r., 1930; Én kedves népem, elb., Kassa, 1931; Különös olasz nyár, r., 1935; Zöld hegyek balladája, r., 1936; Cserkészkaland, ifj. r., Prága-Eperjes, 1937 ; Elesni nem szabad, r., Pozsony, 1938; Jóska és a világhír, ifj. r., 1939; És mindenki visszatér..., r., 1939 <1940*ÚMIL>; Vértes-Gerecse, útikönyv, 1960; Budapest-Börzsöny-Cserhát, útikönyv, 1960; Szentendre [Soproni Sándorral és Boros Lajossal], útikönyv, 1961; Csepel-sziget, útikönyv, 1961; Tokaj, útikönyv, 1962; Dunakanyar képeskönyv, 1963; Budapest-Dunaújváros-Mohács, útikönyv, 1962; Az északi hegyek ölelésében, ifj. ismeretterjesztő mű, 1964; Nógrádi útikalauz, Salgótarján, 1964; A félhold vándora, ifj. r., 1967; A pénzhamisító, ifj. r., 1969; Ausztria [Pethő Tiborral], útikönyv, 1969; Holló Csete, a besenyő, ifj. r., 1971; Prága, útikönyv, 1971; Czirok Peti szerencsés kalandjai, ifj. r., 1974; Szlovákiai utazások, útikönyv, 1975; Két kard, két oroszlán, tört. ifj. r., 1976; Az őrnaszád foglyai, ifj. r., 1977; Budapest környéke, útikönyv, 1977; Regényes erdő, ifj. r., 1979; Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák, Pozsony-Bp., 1979; Csirregi-cserregi ország, ifj. r., 1983; Megszólal a töröksíp, ifj. r., 1988.Műford.: Csehszlovákia [Kovács Jánossal], útikönyv, 1966.(Rimaszombat, 1902. ápr. 8.-Bp., 1987. aug. 12.): író, újságíró, műfordító.SZOMBATHY VIKTOR [családnév: 1920-ig Volkó][ÚMIL,KMIK,CSMIL,MÉL4,OSZKK]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szombathy Viktor (Rimaszombat, 1902. ápr. 8. – Bp., 1987. aug. 12.): író, műfordító. Rimaszombatban érettségizett 1920-ban, majd a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en folytatta tanulmányait, ahol művészettörténeti és orvosi előadásokat hallgatott. Közben a Prágai Magyar Hírlap bp.-i munkatársaként dolgozott. 1930-tól 1938-ig Komáromban a Szlovenszkói Magy. Kultúregyesület főtitkára volt, majd a Jókai Múzeum ig.-a lett. Szerk. a Komáromi Lapok és a Magyar Vasárnap c. lapot és a Magyar Írás c. folyóiratot. 1938-43-ban Bp.-en a Széchenyi Magy. Kultúregyesület főtitkára. Szerk. az Ünnep és a Forrás c. folyóiratokat. 1943-48-ban a Magy. Nemzeti Banknál (MNB) osztályvezető volt. 1948-50-ben műfordításaiból élt és a Magy: Rádiónak dolgozott. 1950-54-ben műszaki előadó volt egy vállalatnál, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1954-1965 között, nyugdíjba vonulásáig az Építők Műszaki Klubjának ig.-ja volt. Főként ifjúsági regényeket és útirajzokat publikált. – F. m. Cserkészkaland (ifj. r., Komárom, 1926); Keszőce Jóska (ifj. r., Berlin-Pozsony, 1927); Ezüstantenna (versek, Rimaszombat, 1928); Én kedves népem (elb., Kassa, 1931); Zöld hegyek balladája (r., Bp., 1936); Elesni nem szabad (r., Pozsony, 1938); Vértes-Gerecse (monográfia, Bp., 1960); A Csepel-sziget (útikönyv, Bp., 1961); Budapest-Dunaújváros-Mohács (útikönyv, Bp., 1962); Az északi hegyek ölelésében (ifj. ismeretterjesztő mű, Bp., 1964); A félhold vándora (ifj. r., Bp., 1967); A pénzhamisító (ifj. r., Bp., 1969); Prága (útikönyv, Bp., 1971); Csehszlovákia (útikönyv Kovács Jánossal, Bp., 1973); Két kard, két oroszlán (ifj. r., Bp., 1976); Az őrnaszád foglyai (ifj. r., Bp., 1977); Száll a rege várról várra (Szlovákiai vármondák, Bp., 1979); Megszólal a töröksíp (ifj. r., Bp. 1988). – Irod. Komlós Aladár: Sz. V.: Én kedves népem (Nyugat, 1932. 2. sz.); Marik Antal; Sz. V. Zöld hegyek balladája (Magy. Írás, 1936. 1. sz.); Incze Béla: Sz. V. regénye (Új Élet) 1939. 11. sz.); Incze Béla: Sz. V. új műve (Új Élet, 1940. 5. sz.); Csanda Sándor: Sz. V. (Irod. Szle, 1967); Fábián Zoltán: Sz. V. köszöntése (Élet és Irod., 1977. 15. sz.); Vértesy Miklós: A Sarlóról, könyvekről, könyvtárakról. Beszélgetés Sz. V.-ral (Könyvtáros, 1980. 5. sz.); Pomogáts Béla: Sz. V. köszöntése 80. születésnapján (Élet és Irod., 1982. 15. sz.); Vargha Kálmán: Sz. V. köszöntése (Élet és Irod., 1987. 5. sz.); Sándor László: Búcsú Sz. V.-tól (Élet és Irod., 1987. 34. sz.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
web
wikipedia
Amicus: 15963