Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pallay Anna (Bp., 1890. máj. 24. – Bp., 1970. ápr. 4.): táncosnő, prímabalerina, pedagógus. Nádor Jenő hírlapíró felesége. Az Operaházban N. Guerra tanítványa volt (1902–1905). 1903-tól már magántáncosnő, bár csak kisebb szólókat táncolt. 1907-ben kapta első jelentős szerepét N. Guerra Magyar táncegyveleg c., Liszt Ferenc műveire készült koreográfiájában. Ettől kezdve a magas technikai képzettségű, temperamentumos és muzikális táncosnő számos balett főszerepét alakította. Az Operaháztól 1919 őszén vált meg. Bécsben és több amerikai nagyvárosban turnézott a 20-as évek közepéig. Általában saját koreográfiáit adta elő önállóan vagy kisebb csoport élén. 1926-ban végleg visszavonult a színpadi szerepléstől. Hazatérése után magánisk.-t nyitott és folytatta 1918-ban megkezdett táncpedagógusi tevékenységét. Saját isk.-ján kívül a Zeneművészeti Főisk.-n is tanított színpadi mozgást, ritmikát és plasztikát. – F. sz. Dobverő baba (A babatündér); Laura (A törpe gránátos); Matrózlány (Téli álom); Sylvia (címszerep); Királyfí (Bartók B.: A fából faragott királyfi). – Irod. A magyar balett történetéből (Bp., 1956); Vályi Rózsi: P. A. (Táncművészeti Ért., 1970. 2. sz.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Pallay Anna(Szeged, 1890. máj. 24.–Bp., 1970. ápr. 4.): táncosnő, balettmester. 1902–1905 között Guerra Miklós tanítványa volt. 1907. dec. 16-án lépett fel először szólistaként az Operaházban, amelynek 1919-ig volt tagja. Ezután a húszas évek közepéig Európában és Amerikában turnézott nagy sikerrel. Előadott táncainak koreográfiáját többnyire maga készítette. 1918-ban saját tánciskolát nyitott Bp.-en, ahol 1926-os hazatérése után folytatta a tanítást. Ekkor végleg visszavonult a színpadi szerepléstől. Saját iskoláján kívül 1930-tól 1939-ig a Zak-n színpadi mozgást, ritmikát és plasztikát oktatott. Korának egyik legkitűnőbb technikájú, legmuzikálisabb, legsokoldalúbb előadókészségű táncosnője volt. F.Sz. Magyar táncegyveleg (Guerra M.); A babatündér (Hassreiter); A törpe gránátos (Guerra); Mesevilág (Guerra M.); Sylvia (Guerra M.); Coppélia (Guerra M.); Prométheusz (Guerra M.); Téli álom (Guerra M.); A fából faragott királyfi (Zöbisch O.). – Ir. Vályi R.: P. A. (Táncművészeti Értesítő, 1970, 2.).

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Koegler, Horst: Balett lexikon. Átdolg. kiad. Bp., Zeneműkiadó, 1977. 779 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998. 358 o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 447 (r.: , 1932)