História TT

Vasutascsaládból származik, apja mozdonyvezető volt. A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1940–1942-ben a rákosszentmihályi polgári iskolában tanított. 1942-től 1944-ig katona, Kassán, Tokodon, majd a fronton teljesített szolgálatot. Már egyetemista korában bekapcsolódott a baloldali és ellenzéki mozgalmakba, 1938-ban részt vett a Márciusi Front megmozdulásain, tagja lett az Egyetemi Kör vezetőségének. 1940 és 1942 között a Teleki Pál Munkaközösség elnöke. 1939-től részt vett a Független Kisgazdapárt rendezvényein, 1940-től szoros kapcsolatot tartott fenn Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Hivatalosan 1945 elején lépett be a Független Kisgazdapártba, részt vett a párt újjászervezésében; a Budapest VII. kerületi szervezet elnöke, a kerületi nemzeti bizottság tagja lett. 1945. június 24-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. augusztus 20-tól az FKGP Országos Intéző Bizottsága tagja. 1945. október 7-én bekerült a budapesti törvényhatósági bizottságba, 1945. november 4-től 1990-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. 1945 novemberétől az FKGP budapesti törvényhatósági bizottsági frakciója intézőbizottságának tagja, 1946. március 11-től november 26-ig elnöke. 1946. november 20-tól 1947. március 14-ig tájékoztatásügyi miniszter. 1947. február 1-jétől 20-ig a Kovács Béla főtitkárt helyettesítő négyes bizottság tagja, február végétől a párt budapesti főtitkára s a politikai bizottság tagja. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és külföldre távozása után támogatta az új pártvezetőséget; tagja az ún. „operatív bizottságnak”. 1947. július 18-tól 1949 júniusáig Budapest polgármestere. A Községi Takarékpénztár Rt. elnöke. 1947. szeptember 11-től ismét az FKGP Politikai Bizottsága tagja, október 5-től a budapesti szervezet elnöke. 1948. április 17-től a párt ügyvezető elnöke. Részt vett a Magyar Függetlenségi Népfront létrehozásában, 1949. március 15-től a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának, 1954. október 29-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. 1949. június 11-től 1956. április 14-ig belkereskedelmi miniszter. Közben 1953. július 4. és 1954. június 6. között a tárcák átszervezése folytán bel- és külkereskedelmi miniszter volt. 1949 és 1952 között a Népgazdasági Tanács tagja. 1956. április 14-től 1956. október 31-ig külkereskedelmi miniszter. 1956. október 25-től 1956. október 31-i lemondásáig Nagy Imre kormányában miniszterelnök-helyettes. A Kádár-kormányban többszöri felkérés ellenére sem vállalt miniszteri tárcát. 1956 novemberétől a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem belkereskedelmi tanszékének vezetője (1954 óta egyetemi tanár), 1957-től 1961-ig a kereskedelmi kar dékánja. 1960-ban megszerezte a közgazdaság-tudományok doktora fokozatot. 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1973-tól rendes tag, 1984-től 1993-ig a gazdasági és jogtudományi osztály elnöke. 1959-től a Magyarok Világszövetségének, 1961-től 1970-ig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. 1962-ben három hónapig Kwame Nkrumah ghánai köztársasági elnök személyes gazdasági tanácsadója: kidolgozta az ország hétéves tervét. 1963-tól az MTA Afro-ázsiai Kutató Központja, majd 1973-tól 1987-ig az abból alakult MTA Világgazdasági Kutató Intézete elnöke. Szakterülete: a fejlődő és a szocialista országok gazdasági problémái, valamint a kelet–nyugati gazdasági kapcsolatok kérdései. Alapítója és főszerkesztője a Tanulmányok a fejlődő országokról és az Irányzatok a világgazdaságban című hat nyelven megjelenő sorozatnak. A Társadalomkutatás, a Közgazdasági Szemle, az Acta Oeconomica, a Gazdaság, a Monde en Development, a World Development, a The Asian Journal of Economics című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Emellett számos tudományos bizottság tagja, 1970-től a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Római Klub, az ENSZ Egyetemek Elnöksége, a World Academy of Art and Science tagja. Meghívottként részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő közgazdasági munkaközösség munkájában, 1966-tól 1988-ig az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke. Egyik kezdeményezője, kidolgozója és továbbfejlesztője az 1968. évi gazdasági reformnak, amely az ún. szocialista piacgazdaság megteremtésére, valamint a „nyugati nyitás” megvalósítására irányult. 1960. május 28-tól 1964. március 20-ig, majd 1968. április 19-től 1972. április 28-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja, 1972. április 18-tól alelnöke. 1988–1989-ben a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületének elnöke. 1993 decemberében ment nyugdíjba.

Kis Újság

A mi jelöltjeink Bognár József: a Független Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke, Budapest polgármestere. 1917-ben született Szombathelyen. Édesatyja mozdonyvezető. Tanulmányait Szombathelyen végezte. 1935-ben kerül Budapestre, főiskolára és ugyanakkor bekapcsolódott az akkori idők radikális politikai mozgalmaiba. Részt vett a Márciusi Front munkájában, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai körébe került és így jutott kapcsolatba a Független Kisgazdapárttal. Az ellenállási mozgalomban Bajcsy-Zsilinszky közvetlen munkatársának vonalán dolgozott. – A felszabadulás után az ideiglenes nemzetgyűlésen Vas megye, Szombathely képviseletében kapott mandátumot, ugyanakkor a Kisgazdapárt budapesti szervezetének vezetésével bízták meg. A budapesti szervezetnek később főtitkára, majd mint a fővárosi törvényhatóság választott tagja, a kisgazdapárti fővárosi frakció vezetője lett. 1946 novemberében tájékoztatási miniszterré nevezték ki, majd rövidesen országos főtitkárhelyettesi megbízást kapott a Kisgazdapártban. 1947 július havában Budapest polgármestere lett. Előbb mint a fővárosi törvényhatóság vezető tagja, majd mint polgármester a fővárosi újjáépítés vonalán általánosan értékelt nagy munkát végzett a hároméves terv végrehajtásának szolgálatában. Résztvett a fővárosi beruházási program kidolgozásában és fővárosi vonalon az ötéves terv előkészítésében. – A Kisgazdapártban, Dobi István elnöklete alatt egyre nagyobb szerephez jutott és 1948 első hónapjaiban már irányadó szervezője volt annak a mozgalomnak, amely célul tűzte ki, hogy a pártot megtisztítja a jobboldali elemektől és a szervezetek életében is érvényre juttatja azt a következetes demokratikus szellemet, amelynek Dobi István volt a legmarkánsabb képviselője. Ennek a szellemnek az érvényesülése tette tehetővé, hogy az újjászervezett Kisgazdapárt megbízható pillére lett a munkás-paraszt szövetségnek és hatékonyan tudta szolgálni a válságok korszakának lezárása után a népi demokráciát. – 1948 április havában a párt országos nagy választmánya Bognár Józsefet ügyvezető delnőkké választotta meg. Ebben a minőségben folytatta következetes radikális demokratikus politikai működését. Mint a Kisgazdapárt egyik legjobb szónoka parlamenti és népgyűlési beszédeivel, a párt életében elhangzott felszólalásaival és emellett publicisztikus működésével is nagy hatást gyakorolt a közvéleményre. Résztvett a Függetlenségi Népfront programjának kidolgozásában. A Népfront Országos Tanácsának tagja.

Politika CD

1917. február 5-én született Szombathelyen. Középiskolai tanár, közgazdász. 1945 után a Független Kisgazdapárt baloldali szárnyához tartozott, amely - mindvégig - vállalta az MKP-vel történő együttműködést. 1947-től az FKGP főtitkára, 1948-tól ügyvezető alelnöke. 1947-1949-ben Budapest polgármestere. 1949-1952 között a Népgazdasági Tanács tagja. Tájékoztatási miniszter 1946-1947-ben, belkereskedelmi miniszter 1949-1953-ban, bel- és külkereskedelmi miniszter 1953-1954-ben, belkereskedelmi miniszter 1954-1956-ban, külkereskedelmi miniszter 1956-ban, a minisztertanács elnökhelyettese 1956. X. 26. és 31. között. A Minisztertanács Tanácsadó Testületének elnöke 1988-1989-ben, a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületének elnöke 1989-1990. Kisgazdapárti, majd párton kívüli politikusként parlamenti képviselő 1945-1990 között. 1961-1969 között a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke. 1963-1987-ben az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, 1963-1990 között a Magyarok Világszövetsége elnöke. 1954-től egyetemi tanár, 1965-től az MTA levelező, 1973-tól rendes tagja. A Római Klub tagja.

tudósportál

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori és középiskolai tanári okl. szerzett (1940), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1958), doktora (1960). Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1973. máj. 11.).

• Budapest székesfőváros a Nemzetközi Vásáron, 1948
• A hároméves terv és a munkaverseny tanítási anyaggyűjteménye, [1949]
• Kereskedelmi ismeretek, 1958
• Kereskedelmi ismeretek, 1959
• Kereskedelem gazdaságtana, 1960
• Kereskedelmi ismeretek, 1960
• Az idő szerepe a keresletkielégítéssel kapcsolatos gazdasági döntésekben, [1961]
• Kereskedelemi ismeretek, 1961
• Kereskedelmi ismeretek, 1961
• Kereskedelmi ismeretek [2.], 1962
• Le rôle du mouvement coopératif dans la vie économique des pays en voie de developpement, 1963
• A fejlődő országok helyzete és szerepe a következő évtizedek világgazdaságában, 1965
• Economic policy and planning in the Hungarian's People[!] Republic, 1965
• Položenie i rolʹ razvivaûŝihsâ stran v mirovoj èkonomike sieduûŝih desâtiletij, 1965
• Perspektivy naših èkonomičeskih svâzej s razvivaûščimisâ stranami, [1966]
• Prioritet v naučnyh issledovaniâh i v primenenii nauki dlâ celej èkonomičeskogo razvitiâ, [1966]
• Croissance économique dans les pays en voie de développement, 1966
• Economic growth in the developing countries, 1966
• Gazdasági kapcsolataink távlatai a fejlődő országokkal, 1966
• La place de la recherche scientifique dans les pays en voie de developpement, 1966
• Prioritások a tudományos kutatás és a tudomány alkalmazása terén a gazdasági fejlődésben, 1966
• Einige Probleme der Plandurchführung auf makro- und orbi-ökonomischer Ebene, 1968
• A contemporary approach to East-West economic relations, 1969
• Kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok korszerű megvilágításban, 1969
• Obstacles to economic development and the political power, 1969
• Economic policy and planning in developing countries, 1970
• The perspectives of our relations with the developing countries, 1970
• La rôle des relations économiques est-ouest dans la promotion de la coopération européenne, 1971
• Proceedings of the Conference on the implementation Problems of Economic Development Plans and Government Decisions in the Countries of Black Africa, 1971
• Rolʹ èkonomičeskih svâzej meždu Vostokom i Zapadom v razvitii obščeevropejskogo sotrudničestva, 1971
• Tervezés, mechanizmus, pénzügyek, 1971
• Irányzatok a világgazdaságban, 1971-
• Napravleniâ razvitiâ mirovoj èkonimiki, 1971-
• Tendances dans l'économie mondiale, 1971-
• Trends in world economy, 1971-
• Dahomey és a rabszolgakereskedelem, 1972
• Internationale Politik, europäische Sicherheit und wirtschaftliche Kooperation, 1972
• La riforma della ricerca scientifica, 1972
• Meždunarodnaâ politika evropejskaâ bezopasnostʹ i èkonomičeskoe sotrudničestvo, 1972
• Nemzeti függetlenség és kölcsönös gazdasági függőség, 1972
• Nemzetközi politika, európai biztonság és gazdasági együttműködés, 1972
• Politique internationale, securité européenne et coopération économique, 1972
• Korunk kihívása: a világszegénység, 1974
• Planificacion y desarrollo en los paises del Tercer Mundo, 1974
• Economic policy and planning in developing countries, 1975
• New forces and currents in the international economy, 1975
• Nouveaux facteurs dans le systeme des relations économiques internationales, 1975
• Novye faktory v sisteme mezhdunarodnyj ékonomičeskih svjazej, 1976
• Új tényezők a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében, 1976
• Világgazdasági korszakváltás, 1976
• A nemzetközi kapcsolatok új rendszeréért folyó küzdelem, 1977
• La lutte pour l'instauration du nouveau système des relations internationales, 1977
• The fight for a new system of international relations, 1977
• Die ungarische Volkswirtschaft im Strom des weltwirtschaftlichen Epochenwechsels, 1979
• A fejlődés és együttműködés századvégi fordulópontjai, 1980
• End-century crossroads of development and cooperation, 1980
• A fejlődő országok, 1981
• A népgazdaság hatodik ötéves tervéről, 1981
• Tanulmányok az új világgazdasági rendről, 1981
• Balance of achievements of twenty-five years of Hungary's economic development at the beginning of a new era in world economy, 1982
• The global problems in an interdependent world, 1984
• Europe in the world economy, 1986
• Alternative models of socialist economic systems, 1988
• Epochal change in the world economy, 2007
• A élelmezési világválság kereskedelmi és pénzügyi összetevői,
• A fegyverkezés hatásai a tőkés gazdaságban,
• A fejlődő országok és az új nemzetközi gazdasági rend,
• A gazdasági haladás lehetséges útjai a jövőben,
• A gazdasági-társadalmi transzformáció alakulása, folyamata,
• A gazdaságpolitikai és irányítási koncepciók fejlődése az elmúlt évtizedek során,
• A jövő technológiája és társadalmi összefüggései,
• A korszerű békeharc közgazdasági összetevői,
• A külgazdaság változó szerepe a szocialista gazdaságban,
• A magyar közgazdaságtudomány helyzete és problémái az elmúlt 40 esztendő során,
• A tudomány új világképe Aurelio Peccei műveiben és törekvéseiben,
• A világgazdaság fő tendenciái a nyolcvanas években,
• A világgazdasági korszakváltás és a textilipar,
• "Az új gazdasági világrend" jelentősége korunk világgazdasági áramlataiban,
• Changement d'époque dans l'économie mondiale et les rapports économiques est-ouest,
• Die Entwicklungsperspektiven des Ost-West-Handels in der neuen europäischen Situation,
• Die Ziele der Sozial- und Wirtschaftspolitik im Osten,
• Economic development and planning in developing countries,
• Economic policies in the three groups of countries,
• Economic policies in the three groups of countries,
• Economic relations between developing and socialist countries, issues and prospects,
• Egymással kell élnünk az új korszakban,
• Ekonomiaj sekureco kaj evoluo en la mondekonomio de la sekvontaj jardekoj,
• End-century changes in development paradigm and strategies,
• Európa változó helyzete a világgazdaságban és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok,
• Európa változó helyzete a világgazdaságban és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok,
• Europe in the world economy, a Hungarian view,
• Gazdasági és társadalmi reformok történelmi méretekben,
• Gondolatok a fejlődés világméretű gondjairól,
• Hungary,
• Le rôle du mouvement coopératif dans la vie économique des pays en voie de développement,
• Les options nouvelles de la politique economique extérieure de la Hongrie,
• Magyarország gazdasági kilátásai a nemzetközi kapcsolatokban,
• Manpower shortages affecting the absorption of foreign aid,
• Marxizmus és a mai világgazdaság,
• Merre tart a világgazdaság?,
• Párbeszéd ..., útkeresés ..., ésszerűsödés,
• Rendszerváltás: várakozások és realitások,
• Riforma, sviluppo e stabilità economica in Ungheria,
• Strukturális váltásunk társadalmi-gazdasági összetevői és ellentmondásai,
• Strukturális váltásunk társadalmi-gazdasági összetevői és ellentmondásai,
• Strukturális váltásunk társadalmi-gazdasági összetevői és ellentmondásai,
• Survival, development and global cooperation in the world economy of the turn of the millennium,
• The agriculture in the drift of the epoch change of the world economy,
• The developing countries and the new international economic order,
• The qualitative elements of human life,
• The role of the state in the process of economic and social transformation,
• The social-economic components and contradictions in the structural transformation of Hungarian economy,
• The start of a new era in an interdependent world,
• Világgazdasági korszakváltás és magyar külgazdasági stratégia,

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Thousand Oak, Malomfalvi Kiadó, 1994. 303 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Antal Éva, Kovács Mónika, Pásztor Antal. Bp., Biográf, 1995. XIV, 1086 o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Vida István-Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. Bp., ELTE Szociálpolitikai Intézet, 1991. 260 o. (Történeti elitkutatások.), ()

• John von Neumann | Neumann | Neumann János (r.: Dénes Gábor, 1984)    
• Innováció (r.: Vitézy László, 1982)