Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Törzs Jenő (Bp., 1887. ápr. 23. – Bp., 1946. febr. 1.): színész. 1906-ban végzett a Színművészeti Ak.-n. Egy évig a Thália Társ. színpadán szerepelt. Innen szerződtette 1907-ben a Magyar Színházhoz Beöthy László. 1923-ban a Rcnaissance Színházhoz szerződött, 1924-ben a Belvárosi Színház ig.-ja lett. 1925-től a Vígszínház tagja. Egy év múlva visszaszerződött a Magyar Színházhoz. 1928-tól ismét a Vígszínház, 1932-től 1941-ig újra a Magyar Színház tagja. 1945-ben a Nemzeti Színház szerződtette, de Bp. ostroma alatt megrendült egészségi állapota miatt már csak egyetlen szerepben tudott fellépni. Felesége Forrni Rózsi színésznő volt. Néhány nagyszabású, a realista színjátszás legnemesebb eszközeivel érzékeltetett szerep között játszott társasági vígjátékokban és színművekben, bohózatokban, zenés vígjátékokban, operettekben. Színdarabot (A vademberek, bem. Magyar Színház, 1922), regényt (A fekete fatár, Bp., 1920) is írt, több színművet fordított m.-ra. – F. sz. Hamlet (Shakespeare); Faust (Goethe); Peer Cynt (Ibsen); A reichstadti herceg (Rostand: Sasfiók); Agárdi Péter (Heltai: A néma levente); Lewis (Galsworthy: Úriemberek); Charles Marsden (O’ Neill: Különös közjáték); Almády (Molnár: Ferenc: Játék a kastélyban). – Több filmszerepet is alakított 1914-től. – I. f. Sárga liliom (1914); A szentjóbi erdő titka (1917); Twist Olivér (1919); A lélekidomár (1919); Judás fiai (1920); Az aranyszemű hölgy (1920); Kísértetek vonata (1933); Márciusi mese (1934); Meseautó (1934); Elnökkisaszszony (1935); A III-es (1937); Fekete gyémántok (1938). – Irod. Staud Géza: T. J. (Bp., 1961); Gyárfás Miklós: Egy hódító férfi (Film Színház Muzsika, 1965. 31. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1887. ápr. 23.–Bp., 1946. febr. 1.): színész. 1906-ban fejezte be tanulmányait a SzAk-n, majd a Thália Társaság tagja lett. 1907-től 1923 őszéig a Magyar Színházban, az 1923–24-es évadban a Renaissance, majd az évad végén, ill. az 1924–25-ös évadban a Belvárosi Színházban játszott. 1925. szept.–nov.-ben a Vígszínház tagja. Ezután 1929 őszéig ismét az Izabella téri színházban játszott. Az 1929–30-as évadtól három éven át a Vígszínházban lépett fel. 1932 őszétől 1940. szept.-ig újra a Magyar Színházban szerepelt. 1941-től 1945-ig nem lépett színpadra. 1945-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek haláláig tagja volt. Törzs Jenő a Thália Társaság Ibsen-, Heijermans-, Gorkij-előadásain tűnt fel új, bensőséges játékstílusával. A Thália produkcióiban kapott feladatok a Magyar Színház előadásainak főszerepeivel folytatódtak. Jellegzetes szerepköre az Izabella téren a klasszikus drámák hősszerepei, társadalmi drámák és vj.-ok hódító, elegáns figurái. Emellett karakterfeladatokat is kapott. A Víg-, a Renaissance és a Belvárosi Színház elsősorban a két utóbbi szerepkörben foglalkoztatta. Alakításait lenyűgöző szuggesztivitás, tudatos mértéktartás, mély átélőképesség jellemezte. F.Sz. Rank (Ibsen: Nóra); Ferenc, reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók); Hamlet (Sh.); Faust (Goethe); Blanco Posnet (Shaw: Blanco Posnet elárultatása); Kelemen (Molnár F.: A farkas); Peer Gynt (Ibsen); Csacsinszky (Szép E.: Lila ákác); Agárdi Péter (Heltai J.: A néma levente); III. Richárd (Sh.); Nyukin (Csehov: A dohányzás ártalmasságáról). Könyve: Fekete futár (regény, 1920). – Ir. Staud G.: T. J. (adattár, 1961).Törzs Jenő

• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Az aranyszemű hölgy (r.: Márkus László, 1920)
• Isten fia, ördög fia (r.: dr. Lázár Lajos, 1917)
• Júdás fiai (r.: id. Uher Ödön, 1920)
• Én voltam | Én voltam! | Vallomás (r.: Bárdos Artúr, 1936)
• Mámi (r.: Vaszary János, 1937)
• Fekete gyémántok (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• Az okos mama (r.: Martonffy Emil, 1935)
• Die Herren beamten | Hivatalnok urak | Office-holder Gentlemen (r.: Balogh Béla, 1918)
• Érdekházasság (r.: Forgács Antal, 1918)
• A csábító autó | Meseautó (r.: Gaál Béla, 1934)
• Halálos csönd (r.: Balogh Béla, 1918)
• A vengerkák (r.: Balogh Béla, 1917)
• Sárga liliom (r.: Vanyl, Félix, 1914)
• Névtelen vár (r.: Garas Márton, 1920)
• Alraune (r.: Fritz Ödön, Kertész Mihály, 1918)
• Kísértetek vonata (r.: dr. Lázár Lajos, 1933)
• Az elítélt (r.: Garas Márton, 1916)
• A szentjóbi erdő titka (r.: Kertész Mihály, 1917)
• A 111-es (r.: Székely István, 1937)
• A napraforgós hölgy (r.: Kertész Mihály, 1918)
• Elnökkisasszony | Elnökkisasszony, filmrészlet (r.: Marton Endre, 1935)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)
• Twist Olivér (r.: Garas Márton, 1919)
• Márciusi mese (r.: Martonffy Emil, 1934)
• A Jávor (r.: Bán Róbert, 1987)