Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Alszeghy Irma (Bp., 1864. febr. 26. – Bp., 1945. márc. 8.): színésznő. A Színművészeti Ak. elvégzése után 1884-ben Paulay Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. Kezdetben naiva szerepeket, később fiatal hősnőket játszott. Különösen a századforduló francia színműveiben érvényesült csiszolt beszédkultúrája. 1888-ban házasságot kötött Császár Imrével, 1918-ban a Nemzeti Színház örökös tagjának nevezték ki. 1924-ben vonult vissza, visszavonulása után vendégként még eljátszotta a Renaissance Színházban Alvingné szerepét (Ibsen: Kísértetek). – F. sz. Kata (Shakespeare: Makrancos hölgy), Helena (Shakespeare: Szentivánéji álom), Junia (Racine: Britannicus), valamint Bataille, Hervieux színműveinek női vezető szerepei. – Irod. Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket (Bp., 1957).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Alszeghy Irma, Cs.(Bp., 1864. febr. 26.–Bp., 1945. márc. 8.): színésznő. 4 éves korától gyermekszerepeket játszott, 14 évesen a SzAk-ra iratkozott. 1884-ben mint ösztöndíjast Paulay Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. 1918-tól örökös tag. 1924 júl.-ában nyugalomba vonult, de még ebben az évben vendégként fellépett a Renaissance Színházban és 1928-ban a Belvárosi Színházban. Kezdetben naiva, majd hősnő és drámai szende szerepeket játszott. Szerénysége miatt nem foglalta el az őt megillető helyet. Asszonyosan meleg, egyszerű, közvetlen lényével, finom beszédmodorával és a szerepek intenzív átélésével a modern m. színpadi kultúra kialakításában fontos szerepet játszott. F.Sz. Melinda (Katona J.: Bánk bán); Kata (Sh.: A makrancos hölgy); Helena (Sh.: Szentivánéji álom); Junia (Racine: Britannicus); Róza (Hauptmann: Bernd Róza); Alvingné (Ibsen: Kísértetek).

• Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o., ()
• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()

• Fabricius úr leánya (r.: Wilhelm Carl, 1917)