Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Dénes György (Bp., 1898. júl. 2. – Bp., 1962. ápr. 14.): színész, érdemes művész (1958). A Kereskedelmi Bank tisztviselője volt, ugyanakkor a bp.-i Fővárosi Zenedében tanult. Pályáját a Belvárosi Színháznál kezdte, 1919-ben a Medgyaszay Színház szerződtette. 1920–26 között a Vígszínház művésze. Játszott a Magyar Színházban is. Négy esztendei külföldi vendégjáték után (Bécs, Berlin, Zürich, Bázel, Bern, M. Reinhardt meghívására) visszatért Mo.-ra, a Pesti Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és 1936-tól a Vígszínházban lépett fel. Elegáns, könnyed stílusa, fanyar humora a rangos színészek sorába emelte. Mint konferanszié és burleszkszínész a kabaré műfajban is népszerű volt. 1945 után a Vígszínház, Belvárosi Színház, Fővárosi Operettszínház, a Néphadsereg Színháza és a Nemzeti Színház művésze volt, betegsége késztette visszavonulásra (1957). Jelentős szerepeket alakított Csehov-, Huxley-, Hauptmann-, Shakespeare-darabokban. Több saját és anyja életéről szóló regénye jelent meg (Álom Manci, Amikor zuhog az eső, Árnyak stb.). – F. sz. A riporter, később Sir Ralph (Shaw: Az orvos dilemmája); Harry Higgins (Shaw: Pygmalion); Mosca (Ben Jonson: Volpone). – 1918-tól számos filmben szerepelt. I. f. Légy jó mindhalálig (1936); A férfi mind őrült (1937); Két lány az utcán (1939); Egy csók és más semmi (1940); Fehér vonat (1943); Tanítónő (1945); Díszmagyar (1949); Úri muri (1949); Déryné (1951); Állami áruház (1952); Föltámadott a tenger (1953).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1898. júl. 2.–Bp., 1962. ápr. 14.): színész. A Fővárosi Zenedében tanult. Pályáját banktisztviselőként kezdte. 1918-ban a Medgyaszay, 1919-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1920–1926 között a Vígszínház, 1926-tól 1931-ig a Magyar Színház tagja volt. 1931–1932-ben Max Reinhardt színházaiban lépett fel. 1932–1933-ban a Pesti, 1935–1936-ban a Kamara, 1936–1937-ben a Royal Színház szerződésében állt. 1937–1944 között a Vígszínházban működött. 1945–1946-ban az Új, a Belvárosi és a Vígszínházban kapott szerepeket. 1946–1949 között a Belvárosi, 1950-től 1954-ig a Fővárosi Operett, 1957-ben A Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. Ének- és tánctudása, kedves megjelenése mellett jellemformáló képessége, egyéni gesztusai és arcjátéka is érvényesült. Számos filmben is szerepelt és több regényt írt. Érdemes művész (1958). F.Sz. Léczey Ernő (Rákosi I.: A bárónő levelei); Ádám (Molnár F.: Játék a kastélyban); Báró (Bousquet–Falk: Párizsi kirakat); Wernigerode (Balázs B.: Boszorkánytánc); Higgins (Shaw: Pygmalion); Mosca (Jonson: Volpone).Dénes György

• Álom Manci, [1942]
• Búcsúkirándulás, [1942]
• Romeo vacsorája, [1942]
• Amikor zuhog az eső, [1943]
• Egy házasság története, [1943]
• Gáspár a sikkasztó, [1943]
• Operett paródia 1-2., s.a.
• A tanítónő,
• Díszmagyar,
• Hazugság nélkül,
• Könnyű múzsa,
• ,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], Helikon Kiadó, 2001. 365 [2] o., VIII t., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Pán | Pán sípja (r.: Fejős Pál, 1920)
• Az új igazgató | Éjjel a patikában | Jaj de jó szeretni | Mindent a nőért! (r.: Cziffra Géza, Gaál Béla, 1933)
• Ili férjet fog (r.: Ráthonyi Ákos, 1939)
• Végszó (r.: Pásztory M. Miklós, 1920)
• Rozmaring (r.: Martonffy Emil, 1938)
• Díszmagyar (r.: Gertler Viktor, 1949)
• Falu végén kurta kocsma | Gandhi elindul | Gyermekdal | Hangverseny-paródia | Hány óra Zsuzsi? | Két dal (Köszönöm kicsikém, Ne haragudjon rám) | Két dal (Mezei bokréta, Rózsika) | Megmagyarázom a bizonyítványomat | Nagy Endre konferansziéja | Nevető Budapest | Volt egyszer egy boldog ország | Volt egyszer egy nagyon boldog szőke leány | Volt nekem két ökröm, két szép villásszarvú (r.: Kovács Gusztáv, 1930)
• Nászút féláron (r.: Székely István, 1936)
• Szent Péter esernyője (r.: Cziffra Géza, 1935)
• A férfi mind őrült (r.: Gertler Viktor, 1937)
• A tanítónő (r.: Keleti Márton, 1945)
• Fehér vonat (r.: Sipos László, 1943)
• Pillanatnyi pénzzavar (r.: Martonffy Emil, 1937)
• A szerelem nem szégyen (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Az okos mama (r.: Martonffy Emil, 1935)
• Két lány az uccán | Két lány az utcán | Női tapasztalatok a férfiről (r.: Tóth Endre, 1939)
• Egy csók és más semmi (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Filmjáték Liszt Ferenc korából | Szerelmi álmok (r.: Hille Heinz, 1935)
• Die Herren beamten | Hivatalnok urak | Office-holder Gentlemen (r.: Balogh Béla, 1918)
• A miniszter barátja (r.: Bánky Viktor, 1939)
• Biller Irén mulat (r.: Pebal, Hans, 1929)
• Elkésett levél (r.: Rodriguez Endre, 1940)
• Jöjjön elsején (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Áll a bál (r.: Bánky Viktor, 1939)
• Tamás úrfi kalandjai (r.: , 1918)
• Makacs Kata (r.: Bánky Viktor, 1943)
• 120-as tempó (r.: Kardos László, 1937)
• Légy jó mindhalálig (r.: Székely István, 1936)
• Könnyű múzsa (r.: Kerényi Zoltán, 1947)
• Állami áruház | Egy Duna-parti csónakházban | Grand Magasin National | Mindent a vevőért? (r.: Gertler Viktor, 1952)
• Hazugság nélkül | Kisasszony | Kisasszony (a forgatókönyv ideiglenes címe) (r.: Gertler Viktor, 1945)
• Ende schlecht alles gut! | Helyet az öregeknek | Jó az öreg a háznál | Minden jó, ha a vége rossz (r.: Gaál Béla, 1934)
• Segítség örököltem! | Segítség, örököltem! (r.: Székely István, 1937)
• Igen vagy nem? (r.: Bánky Viktor, 1940)
• Boldoggá teszlek (r.: Bánky Viktor, 1944)
• A méltóságos kisasszony | Méltóságos kisasszony (r.: Balogh Béla, 1936)
• Fűszer és csemege (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• Csak nővel ne! (r.: Gaál Béla, 1924)
• Az ember néha téved (r.: Gaál Béla, 1937)
• A nőnek mindig sikerül (r.: Ráthonyi Ákos, 1939)
• Fizessen Nagysád! (r.: Ráthonyi Ákos, 1937)
• XIV. Renée (r.: Ráthonyi Ákos, 1946)
• A rajtaütés | Gyarmat a föld alatt | Kampf um Öl | Kolonie pod zemí (r.: Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat rendezői és dramaturgiai munkaközössége, 1951)
• Föltámadott a tenger | Petőfi és Bem (r.: Nádasy László, Ranódy László, 1953)    
• Dalolva szép az élet | Örömóda a gyárról (r.: Keleti Márton, 1950)
• Budapesti hangos filmkabaré (r.: Kovács Gusztáv Mihály, 1930)
• Az iglói diákok (r.: György István, 1934)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)