Gál Sándor (1027700 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Gál Sándor (Mohács, 1901. ápr. 21. – Bp., 1966. okt. 12.): színész, énekes művész. Apja malommunkás volt. Rákosi Szidi színiisk.-ját végezte. Pályafutását Békéscsabán kezdte, itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal: az ifjúmunkások szervezésében vett részt. A Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett. 1920-től Erdélyben (Arad, Temesvár, Kolozsvár stb.) játszott. Baloldali szervezkedés miatt a román hatóságok kiutasították. Bp.-en az Unió színházak szerződtették, de még ebben az évben Győrbe ment. Innen a Király Színház vette fel tagjai sorába, de baloldali magatartása és kijelentései miatt a Színházigazgatók Szövetsége feketelistára helyezte egy évre. 1927-ben Miskolcon, majd a Városi, Pesti és a Fővárosi Operettszínház tagjai között szerepelt. 1945 után a Medgyaszay Színpadon, a Vígszínházban és a Royal Varietében lépett fel. 1947-től 1950-ig a Nyomda- és Papíripari KIOSZ elnöke volt. 1951–1959 között a Madách Színházban játszott, majd nyugdíjba vonulásáig a Vidám Színpadon szerepelt. Mint a Színházi Dolgozók Szakszervezetének ügyvezető alelnöke volt.
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Gál Sándor; Gaál(Mohács, 1901. ápr. 21.–Bp., 1966. okt. 12.): színész. Rákosi Szidi színiiskolája után 1917-ben Krémer Sándor társ.-ában Nagykőrösön lépett színpadra. 1919–20-ban Békéscsabán játszott. A Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt Romániába menekült, s 1925-ig Erdélyben játszott. 1925-ben először az Unio Rt. színházaihoz, majd Győrbe szerződött. 1927–28-ban a békéscsabai, 1928–29-ben a Király Színház tagja volt, s fellépett a Magyar Színházban is. 1929-től 1931-ig Miskolcon, 1931–32-ben, ill. 1934–36 között a Városi, 1932–1935 között a Pesti, 1936-ban a Kamara, 1937-ben a Royal Színházban működött. 1932–1934 között a Budai Színkörben, 1934-ben a Royal Orfeumban, 1935-ben a Royal Revü Orfeumban is fellépett. 1940–41-ben Erdélyi Mihály társ.-ának tagja volt. 1946-ban a Vígszínházban, 1946–47-ben a Medgyaszay Színpadon, 1948-ban a Royal Revü Varietében lépett fel. 1947-től 1950-ig a Nyomda- és Papíripari KIOSZ elnöke, 1950–51-ben a Vidám, 1951–1959 között a Madách Színház, 1959–1964 között a Vidám Színpad tagja volt. Pályája kezdetén operettekben aratott sikert, majd prózai művek karakterszerepeit formálta meg. F.Sz. Frédi (Huszka J.: Lili bárónő); András (Brodszky M.: Szökik az asszony); Sas (Eisemann M.: Én és a kisöcsém); Kovács (Sarkadi I.: Út a tanyákról); Candy (Steinbeck: Egerek és emberek).
- Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. 391 o., ()
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM