Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Lavotta János (Pusztafödémes, 1764. júl. 5. – Tállya, 1820. aug. 11.): zeneszerző, hegedűművész. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokba kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Egy ideig a kancelláriánál hivatalnokoskodott, majd Zichy Károly grófnál volt nevelő, 1792-től 1793-ig a pest-budai m. színjátszó társaság zeneig.-ja lett. Miskolc,Kolozsvár az útja, ahol 1802 – 04 között a színjátszó társaság karnagya. Életének további történetéről csak elszórt adatok vannak. Mint vándormuzsikus különböző nemesi kúriákon fordult meg; 1816-ban Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le. ~ a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Művelt muzsikus, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkosstílus programatikus és ciklikus feldolgozására. – F. m. Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus); ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború); verbunkosok korabeli gyűjteményes kiadványokban (Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből, 1823 – 32; Ungarische Werbungs Tänze… von Lavotta und Csermák; Honi Emlék-Füzér, 1843); valamint kéziratban német táncok, menüettek, kontratáncok és polonaise-ek, melyeknek nagy részét a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk. Könyvtára őrzi. – Irod. Bernát Mihály: A’ Bájoló Hegedűs, vagy is A’ híres Virtuosus ‘s Diletant Hegedüs L. J. Életének Leírása (kézirat, OSZK); Bernát Gáspár: L. élete (Pest, 1857; az előbbinek kivonatolt kiadása); Szilágyi Sándor: L. J. (Bp., 1930); Szabolcsi Bence: A XIX. sz. magyar romantikus zenéje (Bp., 1951); A magyar zene évszázadai (I – II., Bp., 1959 – 61).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Lavotta János(Pusztafödémes, 1764. júl. 5.–Tállya, 1820. aug. 11.): zeneszerző, karmester. A verbunkos triász – Bihari János, Csermák Antal – tagja. Hegedűművészként és zenetanítóként járta az országot. 1792–93-ban a pest-budai m. színjátszótárs.-nál volt színházi karmester, 1802–04-ben Kolozsvárott és valószínűleg Debrecenben, később Miskolcon és Losoncon is. Szigetvár ostroma c. műve F. Werthes Zrínyi Miklós c. darabja kísérőzenéjéül szolgált.
- Magyar verbunkos zene, 2000
- Der Ungarische werbungmusik, [2001]
- Verbunkos, 2004
- Verbunkos, [2013]
- Könnyű duók két hegedűre, 2014
- Könnyű duók két hegedűre, 2014
- Százezrek zenéje, cop. 1917
- Ungarische Serenade, s.a.
- 10 Ländler,
- 12 német táncz-nóta három vonóhangszerre,
- 6 lengyel táncz-nóta [Polonaise] három húros hangszerre, 73. mű,
- 6 német táncnóta három vonóshangszerre,
- Álmodj,
- Az 1797-ki fölkelt magyar nemesség táborba menetét s vissza érkeztét tükröző magyar zenemű két szakaszban,
- Berentei három Polonaise három vonóhangszerre,
- Búcsúzó,
- Contra-táncz-nóta három vonóhangszerre, 47. műve,
- Égi zene,
- Három hallgató magyar,
- Három töredék magyar nóták gyűjteményéből,
- Hat magyar Duett két hegedűre,
- Hat Menuett három vonóshangszerre,
- Hongroise Sub No 88 Opus a Violino I-mo, II-do, III-tio con Basso,
- Két Polonaise [Es-dur] vonóshangszerekre, 62. mű,
- Könnyű Duettek két hegedűre,
- Lakodalmas tánc,
- Lassú és friss,
- Magyar Aquadro No 2,
- Magyar Aquadro No 6,
- Mezei bokréta,
- Német táncz-nóta három vonó hangszerre,
- Phantasia a Clavi Cembalo,
- Polonaise három vonóhangszerre, 32-ik műve,
- Rövid Duettek két vadász-kürtre,
- Száz év,
- Szigetvár ostroma,
- Tedeschi,
- Toborzó Lavottától,
- Töredék Lavotta János Verbunkos nótájiból, I-ső műve,
- Válogatott magyar nótáji négy húros hangszerre,
- Verbunkos nóta négy vonóhangszerre, 16. műve,
- VI Verbunk sub No 8,
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. 204 o. (Lyceum könyvek), ()
- Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Bp., Szerző, 1896. [8] 129 o., ill., ()
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 33981