Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Török Ferenc (Pécs, 1929. máj. 30. – Bp., 1981. szept. 3.): kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (1970). Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte, 1951-ben vegyész, majd 1969-ben alkalmazott matematikus oklevelet szerzett. Tudományos munkáját az ELTE általános és szervetlen kémiai tanszékén Lengyel Béla akadémikus mellett kezdte meg, a szilícium-organikus kémia területén. 1951-1962 között tanársegédként, illetve adjunktusként, majd a tanszéken működő MTA kutatócsoport tudományos főmunkatársaként dolgozott. Kandidátusi értekezése a metil-sziloxánok egyensúlyi átrendeződésével foglalkozott, tudományos fokozatát 1960-ban kapta meg. 1972-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Érdeklődése a hatvanas évektől kezdve az elméleti kémia felé fordult, s megalakította a tanszéken belül az elméleti kémia kutatócsoportot. Kutatási tevékenysége a rezgési spektroszkópia egyes elméleti kérdéseinek tisztázására irányult. Akadémiai doktori értekezése a molekulák erőállandóinak paraméteres módszerrel való meghatározásáról szólt. Kiemelkedő eredményeket ért el a rezgési erőterek kvantumkémiai meghatározása terén, felfedezte az ún. erő-módszert. Munkásságának jelentős eredménye a kvantumkémiai oktatás megindítása hazánkban. – F. m. A molekulák és kristályok rezgéselméletének analóg vonásai (Bp., 1970); Elektronszerkezet számítása az initio kvantumkémiai módszerrel (Pulay Péterrel; Bp., 1971); Az atomok és molekulák kvantumelmélete (Kapuy Edével, Bp., 1975); Az atomok szerkezetének kvantumelmélete (Bp., 1980). – Irod. Csákvári Béla: Dr. Török Ferenc (Kém. Tan. XX. 5. szám. 129-30, 1981).

• Bevezetés a kvantumkémiába, 1960
• A kvantumkémia matematikai alapjai, az atomok elektronszerkezete, 1966
• A kvantumkémia matematikai alapjai, az atomok elektronszerkezete, 1967
• Adszorbeált molekulák infravörös spektruma, 1971
• Matematika 2., 1971
• Elméleti kémia 1., 1973
• A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, 1974
• Az atomok és molekulák kvantumelmélete, 1975
• Elméleti kémia 1., 1986
• A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, 1996
• , 1998

• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Infravörös- és raman-spektroszkópia | Molekuláris spektroszkópia I.   |☰  1967   |☰  szakértő
• A molekulák rezgési-forgási színképe   |☰  1969   |☰  szakértő
• Pályaenergia   |☰  1977   |☰  szakértő
• Kötések   |☰  1981   |☰  szakértő

• Kötések (r.: Kabdebó Gyögy, 1981)
• Infravörös- és raman-spektroszkópia | Molekuláris spektroszkópia I. (r.: Szabó D. Pál, 1967)
• Pályaenergia (r.: Kabdebó Gyögy, 1977)
• A molekulák rezgési-forgási színképe (r.: Szabó D. Pál, 1969)