Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Korányi Sándor, báró (Pest, 1866. jún. 18. – Bp., 1944. ápr. 12.): belorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (t. 1935, ig. 1937). ~ Frigyes belgyógyász-professzor fia. Egyik legkimagaslóbb orvostudósunk. Oklevelét Bp.-en 1888-ban szerezte, 1889-től atyja klinikáján működött, ahol 1895-ben adjunktus. Közben az Állatorvosi Főisk.-n előadta az élettant (1891–92). 1894-ben a Stefánia Gyermekkórházban az ideggyógyászat rendelőorvosa, 1895-től az István Kórházban belgyógyász főorvos. 1893–94-ben az ideggyógyászat magántanára a bp.-i egy.-en, 1900-tól rk. tanár, 1907-től a belgyógyászati diagnosztika, az 1908–09. tanévtől pedig a belorvostan ny. r. tanára. 1927-től a bp.-i egy. orvoskara képviseletében felsőházi tag. A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi egy. doktora. Az Academia Leopoldina tiszteletbeli tagja. 1936-ban nyugdíjazták és klinikáját feloszlatták. ~ a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert egyik megalapítója; a veseelégtelenség fogalmát ő határozta meg elsőként és vezette be az annak megállapítására alkalmas vizsgáló eljárást, a vér és a vizelet fagyáspontcsökkenésének mérését. Ezzel megszilárdította a funkcionális szemléletet. Egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostanban. A vesebetegségek gyógyítása terén is alapvető tevékenységet végzett. Kutatásai nagymértékben tisztázták a vizenyő keletkezésének mechanizmusát is. Élettani kutatásai is nemzetközi jelentőségűek. Tisztázta, hogy az ún. „hegyi” v. „magassági” betegségben az oxigén részleges koncentrációjának csökkenése okozza a vörös vérsejtek szaporulatát, ami oxigéntömlővel elhárítható. Megállapította, hogy a leukaemia gyógyítására a benzol hatásos szer. Az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai még jelenleg is időszerűek. Fontos vizsgálatokat végzett a fertőző betegségek gyógyítására vonatkozóan, így a tuberkulózis kérdésében is. Igen jelentősek szemléleti művei, minden misztikum és szektarianizmus, így a „neohippokratizmusnak” nevezett irányzat és az újfajta homöopátia, ill. az ún. „természetes gyógymód” ellen is határozott állást foglalt. A szigorú kauzalitás híve volt. Szociális felfogását jellemzi, hogy a tuberkulózis nagy megbetegedési arányszámát a lakosság akkori rossz életviszonyaival magyarázta. Igen jelentős iskolát nevelt fel, vezető belorvosaink többsége az ő tanítványa. – F. m. Vizsgálatok a vizeletelválasztó rendszer működésére vonatkozóan ép és kóros viszonyok között (Magy. Orv. Archívum, 1894); Beiträge zur Theorie und Therapie der Niereninsuffizienz (Berliner klinische Wochenschrift, 1899); Physikalische Chemie und Medizin (Richter P. F. társszerzővel, I–II. Leipzig, 1907–08); A leukaemia kezelése benzollal (Orv. Hetit. 1912); Functionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten (Berlin, 1929; ua. magyarul: Bp., 1930); Élettan és orvosi tudomány (Orvosképzés, 1932); Az öregedésről (Orvosképzés, 1937). – Irod. Haynal Imre: K. S. (Orv. Hetil. 1944, 88. sz.); Hetényi Géza: Megemlékezés K. S.-ról (MTA Orv. Tud. Oszt. Közl. 1950. 1. sz.); Rusznyák István: K. S. és munkássága (Orv. Hetil. 1954. 47. sz.); Regöly-Mérei Gyula: K. S. halálának huszadik évfordulójára (Élővilág, 1964. 4. sz.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Korányi Sándor, báró (Pest, 1866. jún. 18. – Bp., 1944. ápr. 12.) orvos, belgyógyász, egy. tanár, az MTA tagja (lev. 1915, r. 1937). Korányi Frigyes fia. 1888-ban a bp.-i orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét, 1888-tól apja klinikáján belgyógyász, 1891–1892-ben az Állatorvosi Főiskolán az élettan ny. r. tanára, 1895-ben adjunktus, 1894-től a Stefánia Gyermekkórház ideggyógyász rendelőorvosa, 1895-től az István Kórház belgyógyász főorvosa, 1893-ban egy. magántanár, 1900-tól rk. tanár, 1907-ben a belgyógyászati diagnosztika, 1908-tól a belgyógyászat ny. r. tanára, a III. sz. belklinika igazgatója, 1927-től felsőházi tag. A lyoni, a boroszlói, a szegedi és a pécsi orvosi kar tb. doktora, a hallei Leopoldina Német Term. tud. Akad. tb. tagja, több külföldi orvosi társaság tb. tagja, a bp.-i Orvosegyes. elnöke stb. A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert megalapozója, a funkcionális szemlélet bevezetője a belgyógyászati diagnosztika területén. Jeles élettani kutató, a hazai tbc elleni küzdelem egyik vezetője. – Fm.: Vizsgálatok a vizeletválasztó rendszer működésére vonatkozóan ép és kóros viszonyok között (M. Orv. Arch., 1894); Az ideggyógyászat alapvonalai (Bp., 1895); Az állattani folyadékok osmosisnyomásának élettani viszonyaira és kóros eltéréseire vonatkozó vizsgálatok (Bp., 1896); Physikalische Chemie und Medizin (I–II. köt., P. F. Richterrel, Leipzig, 1907–1908); Belorvostani előadások (I–IV. köt., Bp., 1910–1912); Funktionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten (Berlin, 1929, magyarul: 1930) – Irod.: K. S.:-emlékkönyv (Bp., 1936); Haynal I.: K. S. (Orv. Hetil., 1944, 18. sz.); Hetényi G.: K. S. (MTA Tud. Orv. Tud. Oszt. Közlem., 1950, 1. sz.); Rusznyák T.: K. S. (Orv. Hetil., 1954, 47. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél. Közlemény dr. Mihálkovics Géza boncz- és fejlődéstani intézetéből. Bpest, 1885. Táblával. (Értekezések a term. tud. köréből XV. 13.)2. Az ideggyógyászat alapvonalai. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Bpest, 1895. (Ism. M. Orvosi Archivum IV.)3. Az állati folyadékok osmosisnyomásának élettani viszonyaira és kóros eltéréseire vonatkozó vizsgálatok. A betegvizsgálat egy módszerének alapvonalai. U. ott, 1896. (Melléklet az Orvosi Archivum V. évf. 5. füzetéhez.)Czikkei a Mathem. és Term. Értesítőben (1890. A Jackson-féle epilepsiára vonatkozó kisérleti adatok); az Internat. Klin. Rundschauban (1890. Beiträge zur Pysiologie der von der Grosshirnrinde ausgelösten Bewegungen und Krämpfe); az Orvosi Hetilapban (1891. Agybetegségek egy új tünetcsoportja, 1893. Corticalis epilepsia sajátságos alakja, higanykezelés, gyógyulás. Ennek kapcsán adtok az alexia kérdéséhez, Válasz Farkas Jenő: A sebészi beavatkozás kérdése bujakóros agybántalmak esetében cz. czikkére, 1894. A vizelet összetételét szabályozó tényezőkről az éhező ember vizeletének vizsgálata alapján, 1895. Uj módszer az incompensatio korai felismerésére és a sziv alkalmazkodási képességének vizsgálatára szivbetegeknél, 1896. Adatok a vér és vizelet egyes kóros sajátságainak diagnosztikai jelentőségéhez, 1898.); a Korányi-féle jubiláris dolgozatban (Az agykéreg mozgató működésének mechanizmusáról); a M. Orvosi Archivumban (1892. Stroboskopikus vizsgálatok a harántcsíkolt izmon, 1893. Adatok az agyi hűdések tanához, a gerinczagy előre ment sértéseinek befolyása az agysértés tüneteire kutyánál, 1894. A vér és vizelet quantiativ összetétele között fennálló összefüggésről, Adatok a vérplasma concentratióját szabályozó berendezés működéséhez, Vizsgálatok a vizeletválasztó-rendszer működésére vonatkozólag ép és káros viszonyok között, 1895. A fokozott izommunka befolyása a vizeletre); a Centralblatt für Physologieban (1892. Über die Wirkung von Licht und Wärme auf die Haut des Frosches); a Centralblatt für med. Wissenschaftban (1883. Zur Physiologie der Harnabsonderung); a Tauszk-féle Diagnostika Kézikönyvében (1893. Beszédzavarok, A központi idegrendszer topikus diagnostikája.) A Pallas Nagy Lexikona munkatársa.egyetemes orvosdoktor, egyetemi rendkívüli tanár,egyetemes orvosdoktor, egyetemi rendkívüli tanár, előbbinek fia, szül. 1866-ban Pesten; mint orvostanhallgató a budapesti orvosi egyetemet látogatta s 1888-ban doktorrá avattatott. Az orvosi egyetemen 1884-ben mint boncztani demonstrator, 1887-ben a kórboncztani tanszék mellett mint gyakornok, 1889-től kezdve az I. belgyógyászati kórodán mint gyakornok, majd mint második, első és laboratoriumi tanársegéd volt alkalmazva. Ugyanezen tanszék mellé 1895-ben adjunctussá neveztetett ki. 1891–1892-ben az állatorvosi akadémián az élettant, szövettant és természettant mint helyettestanár adta elő. 1893–94-ben az idegrendszer kisérleti és gyakorlati kór- és gyógytanának magántanára lett. 1894 óta a Stefánia-gyermekkórház, 1895 óta a sz. István-kórház rendelő orvosa idegbetegek számára, 1897 óta az I. belgyógyászati tanszék tanára egyetemi rendkívüli tanári czím- és jelleggel. Több ízben hosszabb ideig tartózkodott külföldön, a hol különösen élet- és kórtani vizsgálatokkal foglalkozott.Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 413., 414., 810. l.Kiszlingstein Könyvészete.Korányi SándorM. Könyvészet 1895–96.Munkái:Pallas Nagy Lexikona X. 779. l. (Antal János).szül. 1866-ban Pesten;

tudósportál

Az MTA tagja (t.: 1935. máj. 16. ; ig.: 1937. ápr. 29.).

• A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél, [1885]
• Az ideggyógyászat alapvonalai, 1895
• A vese-insufficientia diagnostikai értékéről, klinikai tapasztalatok kapcsán, 1898
• A veseinsufficientia diagnostikai értékéről klinikai tapasztalatok kapcsán, 1898
• I. Verzeichniss der Arbeiten von Prof. A. v. Korányi ..., 1901
• Physikai-chemiai módszerek a functionális dignostika szolgálatában, 1901
• A kryoskopia klinikai alkalmazásának tudományos megalapítása körül folyó vitatkozáshoz, 1902
• Az auscultatiós percussioról, 1902
• A klinikai diagnostika alapvonalai, 1903
• Az extrasystolés arhythmiák diagnostikai jelentőségéről, 1903
• Az extrasystolés arhythmiák származása és azok jelentősége a szív négy részlete által előrehajtott vérmennyiségek egyenlőtlenségének felismerésénél, 1903
• A belgyógyászati oktatás követelményeiről és eszközeiről, 1904
• Az ingervezetés zavarából eredő periodusos szívműködésről embernél, 1904
• Die wissenschaftlichen Grundlagen der Kryoskopie in ihrer klinischen Anwendung, 1904
• Homályos eredetü vesevérzésekben szenvedő betegek vizsgálatáról, 1904
• Néhány belső betegség sebészi kezelésének indicatióiról, 1905
• Physikai-chemiai vizsgálatok a szénsav hatása alatt a vérben létesülő elváltozásokról, 1905
• A gyomorcarcinoma korai diagnosisa, 1906
• A polyglobuliáról, 1906
• A szívbetegségek pathologiájának és therapiájának néhány problemájáról, 1906
• Az idült szívbajok kezelésének alapelvei, 1906
• A klinikai diagnosztika alapvonalai, 1907
• Physikalische Chemie und Medizin, 1907-1908
• A belgyógyászat tankönyve, 1908
• Bevezető előadás, 1909
• Útmutatás a budapesti királyi magyar Tudományegetem III. számú belklinikájának laboratoriumi gyakorlataihoz, 1910
• Belorvostani előadások, 1910-1912
• Kopogtatás a tüdő tuberkulosisának korai diagnosisában, [1911]
• Az appendicitis gyógyítása, [1912]
• A tuberkulózis elleni védekezés a falusi nép körében, 1912
• A vérkeringés acut hanyatlásának therapiája, 1913
• Mering belgyógyászati tankönyve, 1913
• Útmutatás a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem 3. számú Belklinikájának laboratóriumi gyakorlataihoz, 1913
• A gyomor vizsgálatának egyszerüsítése a gyakorlatban, [1914]
• A dysenteriáról, 1914
• Hydro- és thermotherapia orvostanhallgatók és orvosok számára, 1914
• Az orvosi tudomány jelentősége a háborúban és az emberoekonomiában, [1915]
• A tüdőbeteg rokkantak, 1915
• A tuberculosisról vonatkozásaiban a háboruhoz, [1916]
• A klinikai diagnosztika alapvonalai, 1916
• Az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Középítési Tanács véleménye a Népsanatoriumok tüdőbetegek részére című ... jelentésre vonatkozólag és Korányi Sándor [et al.] észrevételei a tanácsi véleményekre, 1916
• Tapasztalatok és benyomások a hastyphus prognosisának és therapiájának köréből, [1917]
• A tuberkulózis elleni védekezés rendszere, 1917
• Krankheiten der Harnorgane, 1918
• A kiütéses typhus elleni védekezés, [1919]
• Pathogenesis és therapia, [1919]
• A régi és az új belorvosi diagnostikáról, [1920]
• A therapia megbízhatóságának ismertető jeleiről, [1921]
• A klinikai diagnosztika alapvonalai, 1921
• A gyomor és a bél betegségei, 1922
• Összefoglaló szemlék a belorvostan köréből, 1922-1923
• Autoergographie, [1923]
• A belorvosi therapia alapvonalai, 1923
• A húgyszervek betegségei, 1923
• Mering belgyógyászati tankönyve, 1923-[1925]
• A diaetás konyha technikája, 1924
• A húgyszervek betegségei, 1924
• Belgyógyászati röntgen diagnosztika, [1925]
• A belgyógyászat tanítása a magyar egyetemeken, 1925
• A magaslati klíma phisykai-chemiai hatása a szervezetre, 1925
• Étrendi előírások a gyakorlatban, 1925
• Selbstbiographie, [1926 után]
• Étrendi előírások a gyakorlatban, 1927
• A babona, a kuruzslás és a nem akademikus orvoslás bibliográfiája, 1928
• Áltudomány és tudományos balneologia, 1928
• Az ásványi anyagcsere a therápiában, 1928
• Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai, 1928
• Jó úton halad-e tudománypolitikánk?, 1928
• Elmúlt idők emlékeiből, [1929]
• Vorlesungen über funktionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten, 1929
• Vorlesungen über funktionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten, 1929
• A diaetás konyha technikája, [1930]
• A vesebajok funkcionális pathologiája és therápiája klinikai előadásokban, 1930
• Gewebsproliferation und Säurebasengleichewicht, 1930
• Megjegyzések a hipertonia prognostikus jelentőségéről és therapiájáról, 1930
• A diétás konyha technikája, [1930 után]
• A tüdőtuberkulózis műtéti kezeléséről, 1931
• Étrendi előírások a gyakorlatban, 1932
• Funktion und Therapie, 1932
• A magyar orvostudományi könyvirodalom céljai, 1933
• A máj és az epeutak betegségei, 1933
• Az országgyűlés felsőházában tartott beszéd, 1933
• Az orvosi tudomány haladása 45 év alatt, 1933
• A constitutio tana az orvostudományban, 1934
• A belgyógyászat kézikönyve, [1935]
• A belgyógyászat kézikönyve, [1935]
• A tudományos orvostan fejlődésének útjai, 1935
• Új utak a tubercolosis leküzdésére, 1935
• Visszapillantás, 1935
• Visszapillantás Országh Oszkár dr.-nak a budakeszi Erzsébet Királyné Sanatoriumban folytatott munkássága 25. évfordulója alkalmából, 1935
• Zur Kritik der Methodik der Konstitutionslehre, 1935
• Séance solennelle de rentrée de l'Université de Lyon, le 3. novembre 1932, [1936]
• Az országgyűlés felsőházában tartott beszéd, 1936
• Megemlékezés néhai gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter úrról, 1936
• Megemlékezés néhai gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter úrról, 1936
• Specializálódás és cooperatio az orvosi tudományban, 1936
• Az orvosigondolkodás néhány actualis kérdése, 1937
• Contributi allo studio della tuberculosi come malattia sociale, 1937
• Az emésztőszervek betegségeinek kórisméje és gyógyítása, [1938]
• De la vieillesse, [1938]
• Étrendi előírások a gyakorlatban, 1940
• Intuitív diagnosztika, 1940
• Intuitív diagnosztika, 1940
• A tüdőgümőkór hiperémia kezeléséről, [1942]
• Tudomány és gyógyítás, 1942

• A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny. 23 db. - Előbb: A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az ... tanévre címmel, ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Fel. szerk. Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967. 171 [1] o., ill., ()
• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001. 117 o., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932. 11 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja 1800-2000. Debrecen, Magyar Idegtudományi Társaság, 2001. 147, [1] o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Nagy Iván családtörténeti értesítő, 1-3.; szerk. Komáromy András, Pettkó Béla; szerzői, Bp., 1899-1901, ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001. 861 o., 8 t., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Gardenparty a Kormányzónál a Budai Várban | "La crème de la crème" - A krémek krémje (r.: , 1929)