


Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Pásztor János (Gyoma, 1881. jan. 29. – Bp., 1945. jan. 7.): szobrász, az akadémizmus képviselője. Az Iparművészeti Isk.-n Mátrai Lajos tanítványa volt. Első nagyobb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékmű két mellékalakja. 1903-ban ösztöndíjjal beiratkozott a párizsi Julian Ak.-ra. 1905-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. Itt mintázta Búcsúzkodás c. szobrát, mely a népi tárgyú zsánerszobrászat jellegzetes darabja. 1910-ben Bp.-re költözött. Gyűjteményes kiállításai voltak 1911-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1930-ban. 1920-ban állami kis aranyérmet, 1922-ben nagy aranyérmet, 1929-ben a barcelonai világkiállítás nagydíját nyerte. Bombatámadás áldozata lett. Mintázott női aktszobrokat (Elűtzött, Primavera stb.), portrékat (Beethoven, Munkácsy), síremléket (Bartha Károly). 1930 – 40 között számos emlékművet készített (Gvadányi, Csokonai stb.), melyek közül kiemelkedik a Bécsi kapu téri Kazinczy-emlékmű nemesen formált nőalakja. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrában (Bp., Kossuth tér) az akadémikus emlékműszobrászat barokkos tendenciája helyett klasszicizáló törekvések érvényesülnek. – Irod. Gerő Ödön: P. J. (Az Orsz. Magy. Képzőműv. Társ. Évk. 1930); Ybl Ervin: P. J. új szobrai (Magy. Művészet, 1938, XIV.); Nagy Zoltán: P. J. (Szépművészet, 1941. II.); M. Heil Olga: In memoriam P. J. (Művészet, 1965. 10. sz.); d. m.: Egy művész, akit nem búcsúztatott nekrológ. P. J. halálának 20 évfordulójára (Magy. Nemzet, 1965. 22. sz.).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
( Gyoma, 1881. január 29. - Budapest, 1945. január 7. )I.: GERŐ Ödön: ~. = KmTÉ., Bp., 1930. – LYKA Károly: Szobrászatunk a századfordulón 1896–1914. Bp., 1954. – M. HAIL Olga: In memoriam ~. = Mv., 1965. 10. sz. – HEITLER László: Halász és révész. ~ szobrai Balatonfüreden. = N., 1976. szept. 17. – HEITLER László: ~. Bp., 1981. – HEITLER László: ~ 100. születésnapjára = Nszav., 1981. jan. 29. – MvL III. köt. – ÚMÉL V. köt. (RÚL XV. köt: †1945. jan. 26.)Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte. Tehetsége korán megmutatkozott. A Budapesti Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos tanítványa volt. Első nagyobb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékmű két mellékalakja. 1902-ben ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémiára került. 1905-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, majd később Budapestre költözött. A Balatonfüredi hajókikötőnél látható két szobra, a Halász és a Révész. A Balaton régi világának két jellegzetes alakját, kissé idealizáltan látjuk. Több művészeti díjat és állami kitüntetést kapott, többek között 1928-ban Gregus-díjat, 1929-ben a barcelonai világkiállítás nagydíját nyerte el. 1945-ben bombatámadás áldozata lett. Ismertebb szobrai: Búcsúzkodás 1906, Fadrusz János 1909, Primavera 1922, Rákóczi Ferenc lovas szobra 1937, a Tihanyi Limnológiai Intézet parkjában állnak Őshalászat, Ősvadászat című bronzszobrai. Gyűjteményes kiállítása volt 1911-ben, 1918-ban, 1925-ben, 1930-ban.PÁSZTOR Jánosszobrászművész
- Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004. 440 o., ill., ()
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002. 255 o., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002. 423 o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
