Rábai Miklós     ☰ Békéscsaba 1921.04.18   ☷ Budapest 1974.08.18   |   koreográfus
645678
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rábai Miklós (Békéscsaba, 1921. ápr. 18. – Bp., 1974. aug. 18.): koreográfus, Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967). Vegytan–természetrajz szakos középisk. tanár volt Békéscsabán. A gimn.-ban tanítványaiból alakította első amatőr csoportját (1946), a Balassa Együttest. Csoportja az 1948-as kultúrversenyen, Gyulán első helyezett lett. 1949-től Bp.-en tanított a Testnevelési Főisk. néptánc tanszakán, és az egy.-i és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, utóbb DISZ Központi Együttes) táncegyüttest vezette. Már ekkor készített koreográfiákat (Drágszéli szvit, Békési lakodalmas, A nagyot mondó, Bíró Szép Anna, Lúdas Matyi). Az 1951-ben megalakult Áll. Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője lett. Az együttes bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte. E műsorban jelent meg először az ún. triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai kettős), az ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül. Később a folklór ihletésű táncszámok közé egy-egy népdal és népi hangszeres muzsika ékelődött. 1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki. (Vujicsics T.: Kádár Kata, Szokolay S.: Jóka ördöge), ill. a Kisbojtár (Gulyás L., 1956) c. háromfelvonásos mesejáték. 1960-tól modern, forradalmi témákat próbált a néptánc nyelvén megfogalmazni (Petrovics E.: Hajnalodik). Utolsó jelentős táncjátéka – az Utak – a korábbiakhoz képest már stilizáltabb szerkezete a szimfonikus táncformáláshoz közelített. Az Áll. Népi Együttes ig.-ja lett (1971). Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült (Ecseri lakodalmas, Este a fonóban, Üveges tánc, Pontozó stb.). Banovich Tamás egész estét betöltő táncfilmjének, az Életbe táncoltatott lánynak egyik epizódját is ~ alkotta. A Magy. Televízió megörökítette a Kisbojtárt, s portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál c.-mel (1971). Koreográfiái közül több is megjelent kinetogrammal kiegészítve a Néptáncosok Kiskönyvtára sorozatban. A M. Táncművészek Szövetségének haláláig elnöke volt. 1973-ban SZOT-díjjal tüntették ki. – Irod. Maácz László: A Magyar Állami Népi Együttes tánckarának krónikája (Bp., 1964); A Magyar Állami Népi Együttes (Bp., 1974); Vitányi I.–Maácz L.: Tanulmányok a magyar táncmozgalom történetéhez (I–II., Bp., 1964); Körtvélyes Géza: Búcsú R. M.-tól (Muzsika, 1974. 11. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Békéscsaba, 1921. ápr. 18.–Bp., 1974. aug. 18.): koreográfus. Eredetileg vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanár volt, aki e minőségében a békéscsabai gimnázium Batsányi Együttesének volt 1946–48-ban a vezetője. Együttesével végezte első néptánckutató útjait, alakította ki első koreográfiáit, s aratta első országos sikerét, a szabadságharc centenáriumára Gyulán rendezett országos táncversenyen. 1948–1950 között a bp.-i Testnevelési Főiskola tanára, egyben az egyetemisták Központi Táncegyüttesének vezetője. Együttesével néptáncszviteket mutatott be, valamint a Ludas Matyi c. táncjátékot. Az 1950–51-es évadtól az Állami Népi Együttes tánckarának vezetője, 1965-től haláláig a teljes társ. műv.-i vez.-je volt. 1964–1974 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke. Koreográfusi életművében a rövidebb, egynemű karra készült táncok képezik az első összetevőt, míg a másodikat az összegyüttesi, három karra épülő produkciók, az ún. triós számok alkotják. Számos népszokás színpadra költése után tűzte ki programszerűen is a nemzeti táncjáték kialakítását, az ún. népi balett komponálásának szükségességét. E programját egyfelvonásosokban és egész estés művekben próbálta megvalósítani. Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967). F.K. Üveges tánc; Háromugrós; Pontozó; Kállai kettős; Ecseri lakodalmas; A kisbojtár; Barcsai szeretője. – Ir. A Magyar Állami Népi Együttes (1974); Maácz L.: Kísérlet egy művészportréra (Színháztudományi Szemle, 1986).Rábai Miklós

könyvei
róla szóló könyvek

film
linkek