ABCD - Keresztury Dezső

Keresztury Dezső ☰ Zalaegerszeg 1904.09.06 ☷ Budapest 1996.04.30 | akadémikus, esztéta, férfi, író, irodalomtörténész, költő, kritikus, miniszter, műfordító, tanár

645705

http://dka.oszk.hu/111800/111871/fenyenek_058.jpg

Keresztúry Dezső (1028447 | - )
Keresztury Dezső (1028446 | - )
D. K. (1028449 | - )
K. D. (1028448 | - )

kitüntetések

Állami díj
1978.08.20

Széchenyi-díj
1996.03.15

archontológia

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
miniszter
1945.11.15 - 1946.12.06

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
ideiglenes vezető
1946.12.06 - 1947.03.14

MTA Könyvtára
főkönyvtárnok
1948 - 1950

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1948.07.02 - 1982.05.07

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1982.05.07 - 1996.04.30

életrajzok

História TT

A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori és magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett 1928-ban; közben állami ösztöndíjjal a Collegium Hungaricum tagjaként a 1924-1926-ban a bécsi, majd 1928-1930-ban a berlini tudományegyetemen tanult. 1929-től a berlini tudományegyetem magyar nyelvi lektora és a Magyar Intézet könyvtárosa, 1936-tól az Eötvös Collegiumban a magyar irodalomtörténet szakvezető tanára 1950-ig és a Collegium igazgatója 1945-1948 között, egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar magántanára 1951-ig. Az MTA főkönyvtárnoka 1948-tól 1950-ig volt, majd az OSZK Kézirattárának tudományos munkatársa, 1962-ig a Színháztörténeti Osztály osztályvezetője, 1971-ig vezette a Történelem Különgyűjtemények Főosztályát. A Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter 1945. november 15. és 1947. március 4. között volt. 1945-ben a magyar nemzeti klasszicizmus tárgykörben magántanári képesítést szerzett, az irodalomtudományok doktora 1967-ben lett. Az MTA tagja volt, de tagságát 1949-ben megszüntették, 1973-tól ismét levelező tag lett. Az irodalom legkülönbözőbb műfajában jelentőset alkotott. Feldolgozta Arany János életművét, alapvető jelentőségűek a Madách Imrére vonatkozó kutatásai. Verseivel a magyar irodalom klasszikus vonulatához kapcsolódik. Az MTA Helyesírási Bizottság elnöke. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke 1982-1995 között. A PEN Klub és a bécsi Nemzetközi Lenau Társaság alelnöke. 1978-ban Állami Díjat, Széchenyi-díjat 1996-ban kapott.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

KERESZTURY DEZSŐMagyar Köztársasági Érdemrend 1946; Szocialista Munkáért Érdemérem 1954; Batsányi-díj (Veszprém) 1966; JA-díj 1968; A Munka Érdemrend arany fokozata 1970; Felszabadulási Emlékérem 1970; az MTA lev. tagja 1948-49, 1973-tól, r. tagja 1982-től; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1974; Grillparzer-gyűrű (Ausztria) 1974; Herder-díj 1976; Ady-jutalomdíj 1978; Állami Díj 1978; Az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje 1979; A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje 1984; SZOT-díj 1985; A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje 1989; Akadémiai Aranyérem 1989; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1994; Széchenyi-díj 1996.M.: Arany János, tan., 1937; Balaton, tan., 1940; Helyünk a világban, tan., 1946; A magyar irodalom képeskönyve, szerk., 1956; Dunántúli hexameterek 1946-1956, v., 1956; Lassul a szél, szonettek, 1957; A német elbeszélés mesterei, szerk., 1957; A német líra kincsesháza, szerk., 1959; A magyar zenetörténet képeskönyve, szerk. [Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal], 1960; Német költők antológiája, szerk., 1963; Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965, 1965; S mi vagyok én...?, Arany János 1817-1856, tan., 1967; Európai pillanatok, v. Gink Károly fotóira, 1968; S két szó között a hallgatás. Magyar íróarcképek, esszék, 1970; Örökség, esszék, 1970; Arany János, tan., 1971; A szépség haszna, tan., 1973; Balaton, fotóalbum [kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez], 1974; Dunántúli hexameterek,v., 1974; Így élt Arany János, 1974; Arany és az MTA, 1975; Égő türelem, v., 1975; A magyar opera- és balettszcenika [Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal], 1975; Nyitott kör, v., 1976; Változatok Bartók színpadi műveire, v. Gink Károly fotóira, 1976; Válogatott versek, 1979; Így éltem, v., 1979; A viaskodás szonettjeiből, v., 1979; Hat tétel a nyelvről, v., Békéscsaba, 1979; Istenek játékában , v., 1981; Híres magyar könyvtárak [Gyarmathy László fényképeivel], 1982; Pásztor, v., 1982; A kedves után. Egy verses napló töredékei, 1984; Állandóság a változásban, v., Zalaegerszeg, 1984; Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák, tan., 1984; Helyünk a világban. Új válogatás, vál. tan., 1984; A magyar önismeret útja, esszé, 1985; Csak hangköre más. Arany János, 1857-1882, tan., 1987; Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek, 1988; Kapcsolatok, visszaemlékezések, 1988; Határok, frontok, v., 1989; Mindvégig. Arany János 1817-1882, 1990; S mik vagyunk mi?, esszék, 1992; Emlékezéseim. Szülőföldeim, emlékezés, 1993; Nehéz méltóság, d., 1993; Féktelen idő, v., 1994; Valaki tenyerén, v., 1995; Válogatott műfordítások, 1997.[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD](Zalaegerszeg, 1904. szept. 6.-Bp., 1996. ápr. 30.): író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Keresztury Dezső(Zalaegerszeg, 1904. szept. 6.– ): irodalomtörténész, kritikus, író, költő, esztéta. 1927-ben doktori címet szerzett. 1929–1936 között a berlini egyetem m. lektora volt. Hazatérése után a Nyugatba, a Magyar Csillagba írt színikritikákat. 1938–44-ben a Pester Lloyd kritikusa és színházi rovatvezetője volt. 1945-ben az Eötvös Kollégium ig.-jának nevezték ki, egyetemi magántanár lett. 1945–1947 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1947-től 1950-ig az Akadémia főkönyvtárnoka, 1970-ig az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetője volt. Tanulmányait főleg a New Hungarian Quarterly közölte. Több tanulmányában foglalkozott Katona Józseffel és a Bánk bánnal. Kiemelkedő színészportrékat írt Bajor Giziről és Tímár Józsefről. Mai színpadra alkalmazta Madách Imre Mózes c. drámáját. Érdekes színháztörténeti adalékokat tartalmaz Vécsey Jenővel és Falvy Zoltánnal írt A magyar zenetörténet képeskönyve c. munkája (1960). Drámája: Nehéz méltóság (1976). Könyvei: A szépség haszna (1973); A magyar opera- és balettszcenika (Staud G.-val, Fülöp Z.-nal, 1975).

Politika CD

1904. szeptember 6-án született Zalaegerszegen. 1929-36 között a berlini Humoldt Egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa. 1936-45 közöt az Eötvös kollégium tanára. 1945-48-ban igazgatója. 1948-tól az MTA főkönyvtárnoka. 1950-70 közöt a Széchényi Könyvtár főosztályvezetője. 1948-49, majd 1973-től az MTA levelező, 1982-től rendes tagja. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium: 1945. november 15. - 1947. március 14.

tudósportál

A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori és m.–német szakos tanári okl. szerzett (1928); közben állami ösztöndíjjal a Collegium Hungaricum tagjaként a bécsi (1924–1926), majd a berlini tudományegyetemen tanult (1928–1930), a m. nemzeti klasszicizmus tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1945), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1967). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; tagsága megszûnt: 1949. nov. 29.; ismét l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az Eötvös-kollégium tagja, a bölcsészdoktori oklevél megszerzése után tanára. Az Írószövetség egyik megalapítója. Parasztpárti politikusként az 1945–1947-es években vallás- és közoktatásügyi miniszter. Költőként a Nyugat nemzedékére jellemző kifinomult stílus, a sokoldalú és megalapozott műveltség jellemzi munkásságát. Zalaegerszegen született ugyan, de családi kapcsolatai és gyermekkori emlékei Nemesgulácshoz kötötték, 1918-tól ezt a falut tekintette otthonának. Évente több hetet töltött Balatonfüreden, ahol gyógykezeltette magát. Sok írása jelent meg Veszprém megyei újságokban és folyóiratokban, élete utolsó éveiben, az Új Horizontban. Vörösberényben, a Balaton Akadémia folyosóján bronz mellszobra (Sigmond Olivér alkotása) látható. 1996-ban Balatonfüred Város Díszpolgára címet kapta. 1998. augusztus 6-ától, a Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét. 1968-ban József Attila-díjat, 1978-ban Állami Díjat, Kossuth-díjat és Széchenyi-díjat kapott. Veszprém Megyei Tanácstól Batsányi János Irodalmi és Művészeti Díjat kapott.I.: ILLYÉS Gyula: ~. = Iránytűvel, 1975. – BODOSI György: Völgyvallatás. Bp., 1979. – HARMATH István: ~ nyolcvan éves. = Harmath István emlékezete. Vp., 1990. – „Jól legyetek jól." ~vel beszélget DOROGI Zsigmond. = ÚH., 1991. 2. sz. – KELLEI György: Füredi délutánok Kereszturyval. = N., 1994. szept. 6. – HORVÁTH Mihály: Akik megbolygatták a pontyok békés legelését... (~ füredi kötődéséről.) = ÚH., 1996. 3. sz. – KÖRMENDY József: Barátságom ~vel. = ÚH., 1998. 4–5. sz. – MATYIKÓ Sebestyén József: ~ és Balatonfüred. Bf., 2002. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – Kertész. – MKtL VI. köt. – RÚL XI. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.KERESZTURY Dezsőköltő, irodalomtörténész, tanár, miniszterM.: Balaton. Bp., 1940. – Helyünk a világban. 1946. – Dunántúli hexameterek. Bp., 1956. – Lassul a szél. (Szonettek.) Bp., 1957. – Balaton. Bp., 1960. – Emberi nyelven. Bp., 1961. – Örökség. (Esszék.) Bp., 1970. – Arany János. Bp., 1971. – Így éltem. Bp., 1979. – Híres magyar könyvtárak. Bp., 1982. – Pásztor. Bp., 1982. – Árnyak nyomában. (Színikritikák, tanulmányok.) Bp., 1984. – A magyar önismeret útja. Bp., 1985. – Kapcsolatok. (Visszaemlékezések.) Bp., 1988. – Határok, frontok. Bp., 1989. – Emlékezéseim. Szülőföldeim. Bp., 1993. – Pinceversek. (ROSTA Sándor füredi pincéjében írt versek.) = ÚH., 1994. 4–5. sz. – Keresztury Dezső kilencvenedik évére. (Tanulmányok.) = It, 1994. 3. sz.( Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. - Budapest, 1996. április 30. )

könyvei