Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1911-1914, 1919-1920: Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szak, mesterei: Mátrai Lajos, Simay Imre. 1933: milánói Triennálé, ezüstérem; 1937: párizsi Világkiállítás, Diplome d'honneur; 1938: állami iparművészeti nagy aranyérem; 1940: milánói Triennálé, Grand Prix. 1915-1918 között katona volt. 1921-től a Budai Iparrajziskola tanára, kerámiaműhelyének vezetője volt. 1937-től 1946-ig Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanára, díszítő szakosztály vezetője volt. 1946-tól nyugdíjazásáig, 1950-ig a Budapesti Műszaki Egyetem épületszobrászati tanszékén mintázást tanított. Minden jelentős hazai és külföldi kiállításon részt vett. Számos síremléket, kisplasztikát, érmet és emlékművet készített, valódi műfaja azonban az épületszobrászat volt. 1920-ban készült síremlékterveivel jutott önálló megbízásokhoz. Kezdeti művei a neobarokk akadémizmus szellemében készültek. Művészetének alakulására nagy hatással volt a 20-as évek közepén tett olaszországi és franciaországi tanulmányútja. Egyéni stílusának mintaképeit a középkor formavilágában találta meg, de a szecesszióra, art-decóra jellemző stilizálással, könnyedséggel ötvözte. A 30-as évek elején alkotott szegedi Szt. Gellért és Szt. Imre szobrait franciás neoempire megfogalmazás jellemzi. Ugyanitt található Temesvári Pelbárt szobra is, amely bár erőteljesen stilizált, az ~ra oly jellemző erős tektonikus érzés és plasztikai fogalmazás már jelen van. E körbe tartozik Mária szobra is, melyért a párizsi Világkiállításon 1937-ben nagydíjat kapott. A 30-as évek közepén döntő fordulat következett be művészetében. A pasaréti templom és a pécsi pálosok részére készült romanizáló művei kielégítik a középkor szellemét feleleveníteni kívánó modernebb egyházi mecenatúra igényeit. Egyértelműen a neoklasszicizmus követőjévé vált, a Római Iskola stílusának vezéregyénisége lett, bár nem volt római ösztöndíjas. Egyházi műveit tartózkodó egyszerűség, komor méltóság, tudatos archaizálás jellemzi. Az új törekvéseket képviselő művészetének kiemelkedő alkotása a székesfehérvári Kálmáncsehi Domonkos kőszobra (1941), mely a kor egyházművészetének egyik legjelentősebb alakjává avatta ~t. Világi művein a díszítő szándék van jelen. Művészi alkalmazkodóképessége, iparművészi fogantatású anyagismerete és vonzalma az építészethez lehetővé tette, hogy a Római Iskola szinte valamennyi vállalkozásában részt vegyen. Fölényesen tudta egyeztetni a plasztikai és az építészeti ismereteket. A 30-as évektől meghatározó egyénisége volt a magyar épületszobrászatnak. Az általa képviselt architektonikus építészeti felfogás iskolateremtő vonulat a magyar szobrászatban. Praktikus, olcsó kivitelű, világos szerkezetű, áhítatot sugalló domborművei tökéletes harmóniával illeszkednek az épületekhez. Ornamentális plasztikája kemény, fegyelmezett. Több nagy kiállításon vett részt. Gyapotszedője (1952) eredetileg a moszkvai mezőgazdasági kiállítás magyar pavilonja homlokzatára készült. A II. világháború után elsősorban tanítással foglalkozott, korszakunkban kevés megbízást kapott, csak néhány épületplasztikát és köztéri szobrot készített, melyek jelentősége messze elmarad korábbi műveitől.1951 • XI. kerületi képzőművészek kiállítása, Budapest1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest1985 • Római Iskola II., Keresztény Múzeum, Esztergom.Alchimisták I-III. (1933, Szeged, Kémiai Intézet díszítményei)Álló nő (kőszobor, 1964, Sopron, Szanatórium park)a marosvásárhelyi Bodor-kút másolata)Angyalos magyar címer (alumínium, 1939, New York-i Világkiállítás, Magyar pavilon bejárata)Angyal-reliefek (1932-1933, Budapest, XII. ker., Csaba u. 5., városmajori Szent Szív templom)Árpád (kő, 1938, Székesfehérvár, Városháza díszterem)Bajó Gy.: Budapest újabbkori épületszobrászata, Budapest, 1942Bálint S.: Szeged városa, Budapest, 1959Bánóczi ZsuzsaBélaBodor-kút (1936, Budapest, XIII. ker., Margitsziget, szobrászati rész: Neptun, bronzBrestyánszky T.: A pasaréti új templom, Tér és Forma, 1934Budavár címere (vörösmárvány dombormű, 1936, Budapest, I. ker., Bécsi kapu tér)Budavár visszavétele-Rohanó angyal (bronz, 1936, Budapest, I. ker., Bécsi kapu tér)Clark Ádám (bronz dombormű, 1930, Szeged, Dóm tér)Déri Múzeum, Debrecendomborművek [Mátrai Lajossal] (1929-1931, Budapest, XI. ker., Eszék u. 9-11. és 13-15.)Ég és Föld [Mátrai Lajossal] (dombormű, 1932, Budapest, V. ker., Honvéd u.-Markó u., Elektromos Művek)Entz G.: Magyar szobrászok. ~, Magyar Kultúrszemle, 1941/2.Erdélyi Á.: Modern monumentális művészet, Magyar Művészet, 1937/10.Évszakok (klinker dombormű, 1932, Budapest, Vámház krt. 1-3., elpusztult)Feszl Frigyes (homokkő, 1931, Szeged, Dóm tér)Fitz J.: Séta a régi Székesfehérvárott, Székesfehérvár, 1956főoltár (1938, Pécs, Pálos rend templom)Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955Gárdonyi Géza (ruskicai márvány mellszobor, 1964, Eger, Színház)Gyári munkások (műkő dombormű, 1959, Budapest, III. ker., Szentendrei út 101.)Hangya-ház domborművei [Mátrai Lajossal] (1937, Budapest)Huszadik századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986Huszár Gál (bronz, 1938-1939, Debrecen, Egyetem tér)Id. Kotsis I.: Emlékbeszéd ~ ravatalánál, Magyar Építőművészet, 1969/1.IrodalomJajczay J.: ~, Magyar Iparművészet, 1938Jézus Szíve (kő kút, 1943, Győr, Nádorvárosi templom)Kacsóh Pongrác (domborműves emléktábla, 1964, Keszthely)Kálmáncsehi Domonkos (márvány, 1938, Székesfehérvár, Szt. Anna kápolna előtt)Klebelsberg Kunó-síremlék [Kertész K. Róberttel] (1935, Szeged, Fogadalmi templom)Kőrösi Csoma Sándor-emlékmű (1930, Szeged, Pantheon)Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat félmúltjából, Szombathely, 1992.Kovalovszky M.: Székesfehérvár 1938, Művészet, 1977/12.Közlekedés (haraszti mészkő dombormű, 1964, Vác, autóbusz-pályaudvar).Köztéri műveiMagyar Nemzeti Galéria, Budapest.Mátrai Lajos, Simay Imre.Mátyás király (1930, Szeged, Pantheon)MestereiMihályfi E.: Művészek, barátaim, Budapest, 1977Monumentális művészet Pest megyében (szerk.: Ladányi I., bev.: Végvári L.), Budapest, 1966Művek közgyűjteményekbenmuvesz_910Neptun (mészkő, 1973, Baja, Telcs szobor helyett)N. N.: Nekrológ, Művészet, 1968/5.OHMANNOzorai Pipo (fa féldombormű, 1930, Szeged, Pantheon)Páduai Szent Antal (1933, Balatonboglár, római katolikus templom)Páduai Szent Antal (műkő, 1933 után, Budapest, II. ker., Sólyom u. 15., kert, eredeti: Balatonboglár, templom)Páduai Szent Antal-szobor és Szent Lászlóoltár (1932-1933, Budapest, XII. ker., Csaba u. 5., városmajori Szent Szív templom, Hősök kápolnája)Patrona Hungariae (1937, párizsi Világkiállítás, Magyar pavilon)Pénzügyi igazgatóság épületdomborművei [Reményi Józseffel] (1940, Zalaegerszeg)Prohászka Ottokár (kő, 1938-1940, Székesfehérvár)P. Szűcs J.: Néhány gondolat a római iskoláról, Művészet, 1977/12.Rózsa Gy.: A "rómaiak" 1945 után, Művészet, 1977/12.Somogyi A.: Székesfehérvár. Művészet és város, Budapest, 1959Széchenyi István-emléktábla (dombormű, 1941, Budapest, V. ker., Roosevelt tér 1-3.)Szent Antal-oltár és -szószék, domborművek (1932-1933, Budapest, II. ker., Pasaréti út 137., Szent Antal templom előcsarnoka)Szent Demeter oltár (vörösmárvány, 1937, Szeged, Fogadalmi templom)Szent Gellért (klinker, 1930, Szeged, Csanádi Püspöki palota)Szent Imre (1930, Szeged, püspöki szeminárium)Szent István (kő, 1938, Székesfehérvár, Városháza díszterem)Szent János (1930, Szeged, püspöki szeminárium)Szent Teréz és Stációk (carrarai márvány, mészkő, 1943, Budapest, II. ker., Máriaremete út 28., remetekertvárosi Szentlélek templom)Szigeti I.: ~ szobrászművész érmei és plakettjei, Az Érem, XVII. évf., 1961/17.szobrász, (Budapest, 1890. március 6. - Budapest, 1968. március 21.)Szüret (kútszobor, 1957, Kazincbarcika, kútszobor)Szűz Mária (1932, Budapest, Maglódi út, Kórház, Tüdőbeteg pavilon)Temesvári Pelbárt (kő dombormű, 1930, Szeged, Pantheon)Thuri György (bronz, 1958-1960, Várpalota, Thuri Gy. Általános Iskola udvara)Ülő nő (haraszti mészkő, Vác, Gombási u.)Válogatott csoportos kiállításokYbl E.: A szegedi templom-tér épületeinek iparművészeti értékei, Magyar Iparművészet, 1932/1.Ybl E.: ~ művészete, Szépművészet, 1942

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ohmann Béla (Bp., 1890. márc. 6. – Bp., 1968. márc. 21.): szobrász. Simay Imre és Mátrai Lajos növendékeként a bp.-i Iparművészeti Isk.-n tanult 1911–1916 között. Olaszo.-ban, Németo.-ban és Franciao.-ban járt tanulmányúton. 1921-ben az Iparrajzisk. tanárává nevezték ki, majd 1937-ben a díszítőszobrász szakosztály vezetője lett. 1944-től 1950-ig, nyugdíjazásáig a műszaki egy. épületszobrászati tanszékén dolgozott. A neoklasszicizmus követője. Mátrai Lajossal együtt készítette a bp.-i Hangyaház reliefjeit. Önállóan a törökverő Ozorai Pipo, Temesvári Pelbárt, Mátyás király és Kőrösi Csoma Sándor emlékszobrait, ill. reliefjeit (valamennyi a Szegedi Pantheonban). Mária szobra az 1937-es párizsi világkiállításon aratott sikert. Nevéhez fűződik a bp.-i városmajori templom Szent László oltárának bronz triptichonja. Budavár vísszavétele emlékművét 1936-ban állították fel a Bécsi kapu téren. Zrínyi Miklós, Prohászka Ottokár és Kálmáncsehi Domokos szobrát Székesfehérvárott (1938–40), Huszár Gál emlékművét Debrecenben (1939) állították fel. Gárdonyi Géza portréja Egerben, Kacsóh Pongrác domborműve Keszthelyen látható. Álló női aktja van a soproni szanatórium parkjában (1964), Neptun szobra Baján, Közlekedés c. domborműve Vácott kapott helyet. Több szobra van az MNG tulajdonában.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Bp., Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010. 269 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A bronz szimfóniája   |☰  1940   |☰  író