Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Medgyaszay Vilma (Arad, 1885. máj. 3. – Bp., 1972. ápr. 5.): színésznő, Kossuth-díjas (1958), kiváló művész (1954). Horváth Henrik műfordító felesége. Színészcsaládból származott, anyja operaénekesnő, egyik oldalági rokona Megyeri Károly, a reformkor híres színésze volt. A Vígszínház színiisk.-ja után 1903-ban a Budai Színkörben mutatkozott be, országos hírűvé a János vitéz Iluskájával vált a Király Színházban (1904). 1907-től mint a Modern Színpad kabaré tagja találta meg igazi műfaját, a sanzont. 1909-ben visszatért a Király Színházba. A Modern Színpad vezetője volt 1913-tól 1917-ig. Majd Medgyaszay Színpad néven önálló színházat alapított (1918), de ez rövid idő múlva megszűnt. 1920-ban Berlinben énekesként nagy sikert aratott. 1924-ben a Teréz körúti Színpad vendége volt. 1927. szept.-től az Andrássy úti Színházban játszott, s önálló Bartók–Kodály-estet hirdetett, 1929-ben a His Master's Voice Bartók, Kodály és Lajtha László népdalfeldolgozásainak hanglemezfelvételén működött közre. A Magyar Színházban és a Vígszínházban számos darabban kapott szerepet. A Zeneak. irodalmi estjeinek állandó közreműködője volt. 1945-től 1948-ig vezetése alatt álló újabb színház viselte a nevét. 1953-ig a bp.-i Vígszínház tagja, utolsó nagy szerepe Tschöll mama (Schubert–Berthé: Három a kislány). 1953-ban a Vidám Színpadhoz szerződött. 1955-ben ment nyugdíjba. Legnagyobb költőink megzenésített verseinek tolmácsolójaként szerzett érdemeket. Neki írta Babits M. a Gáláns ünnepség c. versét. Bartók Béla és Kodály Zoltán dalainak egyik első népszerűsítője volt. – F. sz. Jana (Fall: Az elvált asszony); Annie (Thomas: Charley nénje); Angot (Lecocque: Angot asszony lánya). – Irod. Kosztolányi Dezső: M. V. (Színházi esték, II., Bp., 1978); Lányi Viktor: M. V. (Nyugat, 1927. febr. 26.); Kristóf Károly: Iluskától – Tschöll mamáig (Magy. Nemzet, 1953. szept. 25.); Heltai Jenő: M. V.-ról (Béke és Szabadság, 1953. szept. 30.); Simon Gy. Ferenc: Látogatás M. V.-nál (Szabad Ifjúság, 1954. jún. 3.); Darvas Szilárd: Beszélgetés M. V.-val, nagy költők nagy tolmácsolójával (Színház és Mozi, 1954. júl. 23.); Bános Tibor: Ezernél is több dal (Nők Lapja, 1966. okt. 8.); Eörsi István: Hódolat M. V.-nak (Élet és Irod., 1967. 14. sz.); Gách Marianne:…egy kis Petőfi lélek – asszonyban. Találkozás M. V.-val (Film, Színház, Muzsika, 1968. jan. 20.); Czigány György: M. V. (Muzsika, 1972. 6. sz.); Kun Zsigmond: Pillangó. M. V. portréjához (Élet és Irod., 1972. 16. sz.); Palotai Erzsi: M. V. (Film, Színház, Muzsika, 1979. nov. 23.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Arad, 1885. máj. 3.–Bp., 1972. ápr. 5.): színésznő. A Vígszínház színiiskoláját végezte el. 1903-ban lépett színpadra Krecsányi Ignácnál, Budán. 1904-ben szerződtette a Király Színház. Ő volt a János vitéz első Iluskája. Játszott a Magyar Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban is, de igazi műfaja a sanzon volt. 1907-ben szerződtette Nagy Endre a Modern Színpad Cabarethoz. Medgyaszay ezer színt játszó hangját ő nevezte harmattal befuttatott nemesgyöngynek. Előadásában az útszéli kuplé is dallá nemesedett, s a legelvontabb dal is megtelt a kuplék szikrázó izgalmaival. Varázslatos egyéniség volt, aki műsorát maga állította össze. Legtöbbször Szép Ernő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Emőd Tamás, sőt Ady Endre megzenésített verseit énekelte. Ady Endre neki írta Zozo levele és Kató a misén c. verseit. Még a Nagy Endre-kabaréban kezdte el azokat a ciklusokat, amelyek keretbe foglalták egy-egy kor vagy egy-egy költő válogatott dalait. Ilyen volt a Csokonai-ciklus, vagy a Nádor Mihály-féle m. balladák. A dalciklustól jutott el Bartók Béla és Kodály Zoltán dalainak tolmácsolásáig. 1913-ban átvette a Modern Színpad igazgatását, s Medgyaszay Kabaré néven két évadon át vezette. 1918-ban az Eskü téren próbálkozott önálló színházzal, de ez is rövidesen megszűnt. 1927-ben a Zeneakadémián m. dalestet adott, dalai mögött drámai erő rejlett. Sokat vendégszerepelt külföldön. 1938-ban ünnepelték pályájának harmincéves jubileumát. 1941–42-ben Petőfi-, Ady-esteken a Független Színpadon és az OMIKÉ-ben is énekelt. Fölényes mestere volt a pódiumszínészetnek, s alázatos, lelkiismeretes szolgálója a zenei gondolatoknak. 1945 után évekig a Vidám Színpad tagja volt. Kossuth-díjas (1958), kiváló művász (1954). F.Sz. Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Raady Melinda (Szomory D.: Szabóky Zsigmond Rafael); Lenke (Heltai J.–Molnár F.: Madár Matyi); Tisztelt nagysád (Szép E.: Kávécsarnok).Medgyaszay Vilma; Stand

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987. 571 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], Helikon Kiadó, 2001. 365 [2] o., VIII t., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Péntek Rézi (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• Nemes Rózsa (r.: Martonffy Emil, 1943)
• Annamária (r.: Hamza D. Ákos, 1942)
• Barátságos arcot kérek! | Nősül a vőlegényem (r.: Kardos László, 1935)
• Háry János (r.: Bán Frigyes, 1941)
• A fekete szivárvány (r.: Kertész Mihály, 1916)