Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1932. ápr. 17.-Siófok, 1983. márc. 9. <10.*KK90>): dramaturg, műfordító, kritikus.ELBERT JÁNOSJA-díj 1974.[MIL,KK90,MÉL,ÚMIL,OSZKK,MNBCD]Műford.: V. V. Jermilov: Dosztojevszkij, 1959; A. Rudnicki: Az élő meg a holt tenger, kisr., elb.-ek, 1959; V. J. Ivanov: Színes szelek, kisr.-ek, 1960; A. Bek: Volokalamszki napok, r., 1961; J. V. Bondarev: Az utolsó ágyúlövések, r., 1961; I. G. Ehrenburg: Emberek, évek, életem. I-III., visszaemlékezések [Wessely Lászlóval], 1962-1966; G. V. Plehanov: Irodalom és esztétika, 1962; A. A. Fagyejev: A proletár irodalom országútján [Gellért Györggyel], 1962; V. F. Tyendrjakov: Bíró előtt, elb., 1962; A. Szuhovo-Kobilin: Drámák, 1963; I. E. Repin válogatott művészeti írásai, 1963; S. Mrożek: Mulatság, d.-k. [Kerényi Gráciával], 1965; J. S. Stawiński: Pingvin, r., 1967; J. D. Salinger: Fanny és Zooey, r. [Tandori Dezsővel], 1970; I Ehrenburg: A harácsoló, r., 1972; I. Babel: Lovashadsereg és egyéb elbeszélések, 5. kiad. [Wessely Lászlóval], 1972; E. Albee: Nem félünk a farkastól, d., Bk., 1974; V. O. Bogomolov: Iván gyermekkora, elb.-ek, kisr.-ek [Nikodémusz Ellivel, S. Nyírő Józseffel], 1974; A. V. Vampilov: A megtért fiú, d., 1976; J. Kross: Menny-kő, kisr., 1978; M. Bulgakov: Drámák, 1985 [2. kiad.]; M. Bulgakov: Kakasmintás törülköző, elb., kisr., Bk.-Bp., 1989; M. Bulgakov: Három dráma [Király Zsuzsával és Enyedy Györggyel], 1989.M.: Új jelenségek a szovjet irodalomban, 1962; Majakovszkij, 1973; Klasszikus orosz költők, vál., jegyz., 1978.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Elbert János (Bp., 1932. ápr. 17. – Siófok, 1983. márc. 9.): irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, József Attila-díjas (1974). 1950-ben érettségizett Bp.-en, majd az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) Bölcsészettudományi Karán, orosz-lengyel szakon folytatta tanulmányait. Itt szerzett diplomát 1955-ben. Megalakulásakor, 1956-ban munkatársa lett a Nagyvilág c. lapnak, amelynél csaknem két évtizedig dolgozott, közben műfordítói szemináriumokat, szovjet irodalomtörténeti előadásokat tartott az ELTE-n; a világirodalmi tanszék adjunktusa volt. Tanára volt a Színház- és Filmművészeti Főisk.-nak is. A hetvenes évek közepén nevezték ki a Színházi Intézet ig.-jának. Sokműfajú alkotó volt. Orosz, lengyel, angol irodalmat fordított, esszéket írt, számos kötetet, antológiát szerk. Drámafordításai – Csehovtól Albee-ig, Bulgakovtól Gelmanig – kivételes nyelvi érzékenységről tanúskodnak. Pedagógusként, közéleti emberként is sokat tett a kortárs külföldi írók hazai népszerűsítéséért. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. – M. Majakovszkij (tanulmány, Bp., 1973); Klasszikus orosz költők (vál., jegyzetekkel, Bp., 1978); A világ drámairodalma a Nemzeti Színházban (tanulmány, Színháztudományi Szle, 1980). – Irod. A színház tünékeny művészete. Beszélgetés E. J.-sal (riporter Vinkó József, Magy. Hírlap, 1981. 15. sz.); „Úgy dolgoztam akár egy mesterember” (beszélgetés E. J.-sal, riporter Nádasy László, Szovjet Irodalom, 1983. 10. sz.); Kazimir Károly: A közös munka pillanatai. E. J.-ról (Szovjet Irodalom, 1983. 10. sz.); Mihályi Gábor: E. J. gazdag élete (Nagyvilág, 1983. 6. sz.); Ungvári Tamás: A fekete zongorában. E. J.-ról (Új Tükör, 1984. 11. sz.); Ungvári Tamás: A védelem tanuja. Bizalmas és szigorúan titkos feljegyzések E. J. életéről és titokzatos haláláról (Bp., 1990.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1932. ápr. 17.–Siófok, 1983. márc. 10.): irodalomtörténész. Drámafordítói tevékenysége az 1960-as években bontakozott ki. Az ő tolmácsolásában szólalt meg színpadainkon Csehov Platonov, Bulgakov Iván, a rettentő, Majakovszkij Gőzfürdő, Gelman Prémium c. drámája, Albee Nem félünk a farkastól és Mindent a kertbe, Pintér Étellift c. darabja. 1979-től haláláig a Magyar Színházi Intézet ig.-ja volt. 1974-ben József Attila díjat kapott.Elbert János

• Hogyan teremtették meg a szovjet népek hatalmas államszövetségüket?, 1954
• Asszonysors, 1957
• Első lépés a felhőkbe, [1958]
• Nyekraszov válogatott versei, 1958
• Az élő meg a holt tenger, 1959
• Dosztojevszkij, 1959
• A kapitány lánya, 1960
• A kapitány lánya, 1960
• A kapitány lánya, 1960
• Az Artamonovok, 1960
• Az Artamonovok, 1960
• Az Artamonovok, 1960
• Színes szelek, 1960
• Színes szelek, 1960
• A utolsó ágyúlövések, 1961
• Az utolsó ágyúlövések, 1961
• Égszakadás, 1961
• Mickiewicz válogatott versei, 1961
• Volokalamszki napok, 1961
• A proletár irodalom országútján, 1962
• Bíró előtt, 1962
• Csendes Don, 1962
• Emberek, évek, életem, 1962
• Irodalom és esztétika, 1962
• Kollégák, 1962
• Új jelenségek a szovjet irodalomban, 1962
• Az utazás, 1963
• Emberek, évek, életem, 1963
• Holnapi gondok, 1963
• I. E. Repin válogatott művészeti írásai, 1963
• Hidegzuhany avagy a gőzfürdő, [1964]
• Iszaak Babel' művei, 1964
• Kilátó, 1964
• Kilátó, 1964
• Mulatság, [1965]
• Anyegin, 1965
• Anyegin, 1965
• Elbeszélések, 1863-1886, 1965
• Július hatodika, 1965
• Lovashadsereg, 1965
• Még egyszer a szovjet "új hullámról", 1965
• Szergej Jeszenyin versei, 1965
• Derby a kastélyban, 1966
• Hármas, hetes, ász, 1966
• Kilátó 66, 1966
• Klasszikus orosz költők, 1966
• A mi kis stabilizációnk, [1967]
• Az új szovjet irodalom, 1967
• Gorkijtól - napjainkig, 1967
• Idők futása, 1967
• Meztelenek és holtak, 1967
• Meztelenek és holtak, 1967
• Moszkva, 1967
• Pingvin, 1967
• Én, 1968
• Romantika, 1968
• Tangó, 1968
• Kegyetlen szerelem, 1969
• Párbaj, 1969
• A pillangó, [1970]
• Franciaország királynői, [1970]
• Franciaország királynői, [1970]
• Franciaország királynői, [1970]
• Franny és Zooey, [1970]
• Franny és Zooey, [1970]
• Merénylet, [1970]
• Merénylet, [1970]
• Merénylet, [1970]
• Várkonyi Zoltán és mások, [1970]
• Mai álmoskönyv, 1970
• Matvej, az isten, 1970
• Merénylet, 1970
• Merénylet, 1970
• Drámák, 1971
• Jő, hegyeken szökellve, 1971
• A kőszobor léptei, [1972]
• A kőszobor léptei, [1972]
• A kőszobor léptei, [1972]
• A kőszobor léptei, [1972]
• A kőszobor léptei, [1972]
• Brummogó és a Dinnye, avagy Lábrakelt az 1-es!, [1972]
• Brummogó és a Dinnye, avagy Lábrakelt az 1-es!, [1972]
• A harácsoló, 1972
• A harácsoló, 1972
• Aventures, 1972
• Lovashadsereg és egyéb elbeszélések, 1972
• Öt nap pihenő, 1972
• Színes szelek, 1972
• Az orosz dráma klasszikusai, 1973
• Drámák, 1973
• Majakovszkij, 1973
• Sirály, 1973
• A szovjet irodalom könyvtára, 1973-
• A szovjet irodalom könyvtára, 1973-
• Iván gyermekkora, 1974
• Iván gyermekkora, 1974
• Lovashadsereg, 1974
• Napjaink szovjet irodalma, 1974
• Nem félünk a farkastól, 1974
• Virrasztók, 1974
• Hazatérés, [1975]
• Hazatérés, [1975]
• Hazatérés, [1975]
• Hazatérés, [1975]
• Hazatérés, [1975]
• Várj reám!, [1975]
• A forrófejű Andron, 1975
• A forrófejű Andron, 1975
• Várj reám!, 1975
• A három testőr, [1976]
• A három testőr, [1976]
• A kakukk-kút, 1976
• A megtért fiú, 1976
• Drámák, 1976
• Élj és emlékezz!, 1976
• Lovashadsereg és más elbeszélések, 1976
• Prémium, egy pébé-ülés jegyzőkönyve, 1976
• A titokzatos hippopotamus, [1977]
• A titokzatos jóbarát, 1977
• A titokzatos jóbarát, 1977
• A titokzatos jóbarát, 1977
• A titokzatos jóbarát, 1977
• Harmadik kakasszóra, 1977
• Harmadik kakasszóra, 1977
• Drámák, 1977, cop. 1963
• A siker fiziológiája, [1978]
• Az öltöző, [1978]
• Anton Csehov drámák, 1978
• Anton Csehov drámák, 1978
• A titokzatos jóbarát, 1978
• Klasszikus orosz költők, 1978
• Klasszikus orosz költők, 1978
• Klasszikus orosz költők, 1978
• Menny-kő, 1978
• Nem félünk a farkastól, 1978
• Tangó, 1978
• Jő, hegyeken szökellve, 1978, cop. 1971
• Csataszimfónia, 1979
• Csere, 1979
• Csillagok órája, 1980
• Drámák, 1980
• Mai szovjet drámák, 1980
• Platonov szerelmei, 1980
• Vörös kányafa, 1980
• Vörös kányafa, 1980
• Tarlekin halála, [1981]
• Tarlekin halála, [1981]
• A bíborsziget, 1981
• Lovashadsereg és egyéb elbeszélések, 1981
• Morfium, 1981
• Nemzetközi színházi élet, 1981
• Világszínház, 1982-2004
• A harácsoló, 1982, cop. 1972
• A harácsoló, 1982, cop. 1972
• Élhetetlen szerelmesek, 1984
• Élhetetlen szerelmesek, 1984
• Drámák, 1985
• Vörös kányafa, 1985
• Vörös kányafa, 1985
• Iszaak Babel művei, 1986
• Franny és Zooey, 1986, cop. 1970
• Drámák, 1988
• Három dráma, 1989
• Kakasmintás törülköző, 1989
• Mindent a kertbe, 1990
• Mindent a kertbe, 1990
• Mindent a kertbe, 1990
• Mindent a kertbe, 1990
• Mindent a kertbe, 1990
• Mindent a kertbe, 1990
• Ivan Iljics halála, 1992
• Odesszai történetek, 1995
• Odesszai történetek, 1996
• Cseresznyéskert, [1999]
• Cseresznyéskert, [1999]
• Cseresznyéskert, [1999]
• Cseresznyéskert, [1999]
• Cseresznyéskert, [1999]
• Cseresznyéskert, [1999]
• Ivan Iljics halála, 1999
• Franny és Zooey, 1999, cop. 1970
• Franny és Zooey, 2005, cop. 1970
• Acéltorok, 2007
• Odesszai történetek, 2007
• Menekülés, 2009
• Ivan Gyenyiszovics egy napja, 2011
• Ivan Gyenyiszovics egy napja, 2013
• Franny és Zooey, 2014, cop. 1970
• Tyll Ulenspiegel, [ca 1977]
• Mindent a kertbe, [ca 1990]
• Platonov, [s. a.]
• A szovjet irodalom, film, színház hatása a szocialista hazafiság és internacionalizmus fejlődésére Magyarországon,
• Az irodalom szerepe az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésében,
• Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus,

• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Gyula vitéz télen-nyáron (r.: Bácskai Lauró István, 1970)