Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rudnay Béla (Szenic, 1857. okt. 1. – Bp., 1932. jún. 14.): rendőrfőkapitány, családtörténész. Jogi tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte 1878-ban. Ezután Nyitra vm. aljegyzője, 1880-ban főszolgabíró, 1884-ben főszámvevő Nyitrán, 1887-ben Nyitra vm. főjegyzője lett. 1892-ben ogy.-i képviselővé választották, 1894-ben Hont és Nógrád vm. főispánjává nevezték ki, 1896-ban államrendőrségi főkapitány lett Bp.-en. 1906-ban a Fejérváry- kormány alatt Bp. kir, biztosa volt, de még abban az évben nyugalomba vonult. 1910 ben nemzeti munkapárti programmal ogy.-i képviselővé választották. Főleg családtörténeti tanulmányokat írt. – F. m. Nyitravármegye köztörvényhatóságának szabályrendeletei… (I – III., összegyűjtötte és kiadta, Nyitra, 1888 – 90); A Zsámbokréthyak (Bp., 1908); A Csermenyek és a parasztság büntetőbíróságai a XVI. és XVII. században (Bp., 1909); Újfalussyak és Rudnayak pörei a Petrőczyek ellen 1513 – 91 (Bp., 1910).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Nyitravármegye köztörvényhatósásának szabályrendeletei, általános jellegű határozatai és utasításai. Összegyűjtötte és kiadta. Nyitra, 1888–90. Három kötet.2. Nyitravármegye tiszti Czimtára és közigazgatási beosztása az 1889. évre. Nyitra, 1889.Czikke a Századokban (1875. Magyar levél 1552-ből, Szentpétery János Révay Ferenczhez).Magyar Nemzetségi Zsebkönyv II. rész. Nemes Családok Bpest, 1905. l. 541. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.Magyarország Vármegyéi és Városai. Nyitravármegye Bpest, 1899. 718. l.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIV 737. l.Rudnay Béla (rudnai és divékujfalusi)Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 302. l.szül. 1857. okt. 2. Szeniczen (Nyitram.);volt főispán és államrendőrségi főkapitányvolt főispán és államrendőrségi főkapitány, előbbinek testvérbátyja, szül. 1857. okt. 2. Szeniczen (Nyitram.); a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen elvégezvén, 1878. Nyitramegye tiszteletbeli aljegyzője lett, de Bosznia-Herczegovina megszállásakor a 23. gyalogezred kötelékében mint tartalékos hadnagy behivatott; ezredével részt vett Bihács véres kimenetelű ostrománál és más kisebb ütközetekben. Boszniából haza érkezve, a nyitra-zsámbokréti járásba szolgabirónak választatott meg; 1880-ban már az érsekujvári járás főszolgabirájaként működött. 1884 elejétől fogva mint megyei főszámvevő Nyitrára a központba jutott, letette az állam-számviteltani vizsgát és főszámvevői minőségben rendezte az akkori alispánnal, Szalavszky Gyulával a megye pénzkezelését és számvitelét s teljesen ujjászervezte a számvevőséget. Két évi főszámvevői működés után a megyei árvaszéknél az ujonnan szervezett alelnöki állást nyerte el, mely állásban az árvaszék és az árvapénztár részére teljesen új részletes szabálytervezetet dolgozott ki. 1887-ben Nyitramegye főjegyzője lőn és ezen állásából választatott 1892-ben képviselővé; a kormánypártnak volt tagja és a II. biráló bizottságnak. Áttérve a társadalmi téren kifejtett működésére, kiemeljük, hogy a felvidéki magyar közművelődési egyesület őt 1885-ben trencséni közgyűlés 1888-ban alelnökévé választotta; mindkét minőségben az egyesület ügyeinek vezetője volt és még ma is az egyesület felvirágzása az ő és Szalavszky Gyula elnök működésével egybeesik. Elnöke, igazgatósági, választmányi, illetve felügyelőségi tagja volt és részint maradt több nyitrai egyesületnek és pénzintézetnek. Mint országgyűlési képviselő Hont vármegyének, később Nyitra vármegyének is főispánja lett. 1896-ban államrendőrségi főkapitány lett Budapesten s a király a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki; az olasz király is magasabb rendjelet adott neki, úgy más külföldi hatalmasságok is. 1906-ban nyugalomba vonult.

• Nyitravármegye köztörvényhatóságának szabályrendeletei általános jellegü határozatai és utasitásai, [1888]-[1893]
• Nyitra vármegye tiszti czímtára és közigazgatási beosztása az 1889-ik évre, 1889
• Ismertetése az Alsó-Csallóköz és Csilizköz ármentesítésére valamint az Alsó-Csallóköz belvizeinek rendezésére vonatkozó terveknek és munkálatoknak, 1894
• A Zsámbokréthyak, 1908
• A csermenyek és a parasztság büntető bíróságai a XVI. és XVII. századokban, 1909
• Újfalussyak és Rudnayak perei a Petrőczyek ellen 1543-1591, 1910
• Beszámoló beszéd Korponán 1912. szept. 8-án, 1912
• Bészámoló beszéd tartva Korponán 1912. szept. 8-án, 1912
• A régi nemzetségek és a szent király [István I., magyar király] jobbágyai, 1923
• A régi nemzetségek és a szent király jobbágyai, 1923
• Ősi intézményeink, 1924
• A magyarok perzsa eredetűek, 1927
• Részletek az államok kialakulásáról írt művemből, 1927
• Őseink és rokonaink, [1928]
• Két könyv a csallóközi árvédekezés történetéről, 1999
• A régi nemzetségek és a szent király jobbágyai, [2012]
• Ősi intézményeink, [2012]

• A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny. 406 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o., ()
• Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., [1910]., Pázmáneum ny. VII, 500 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 435 (r.: , 1932)    
• Képek a budapesti Magyar Királyi Államrendőrség őrszemélyzetének működéséről (r.: , 1939)