Vágó Nelly     ☰ Budapest 1937.09.05   ☷ Budapest 2006.12.21   |   jelmeztervező, jelmeztervezőnő
646183
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1962: Magyar Iparművészeti Főiskola, jelmeztervezői diploma. 1972: Jászai-díj; 1976: Pirandello-díj; 1985: érdemes művész. 1962-63: Szolnoki Szigligeti Színház és budapesti Vígszínház. Jelentős szerepe volt a pécsi, a kaposvári és a szolnoki színházi műhelyek létrehozásában. Két évtizeden át vett részt a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad produkcióiban. 1991-től a Magyar Állami Operaház tervezője. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola jelmeztervezés tanára.1987 • Graz1987 • Katz Gallery, London1990 • Újvidék1991, 1995 • Quadriennálé, Prága.1994, 1998 • BudapestEgyéni kiállításokFontosabb munkákGötz EszterIrodalomjelmeztervező, (Budapest, 1937. szeptember 5. - )KATONA A.: Színpadi viseletes dolgaink, Népszava, 1996. február 7.Magyar színpad-kép-írók, Budapest, 1995muvesz_7016NellySCIPADES: Színek, mustrák tervezője, Magyar Hírlap, 1985. április 19.Szentivánéji álom (1980, kaposvári Csiky Gergely Színház) • Háromgarasos opera (1981, Nemzeti Színház) • Macskák (1983, Madách Színház, Budapest) • Az ember tragédiája (1983, Szegedi Szabadtéri Játékok) • Rómeó és Júlia (1987, Állami Operaház, Berlin) • Sába királynője (1987, Graz) • Hanussen (játékfilm, 1988, MOKÉP) • A walkür (1995, Magyar Állami Operaház) • Carmen (1995, Arénajátékok, Stuttgart).VÁGÓVálogatott csoportos kiállítások

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1937. szept. 5.– ): jelmeztervezőnő. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskola jelmeztervező szakán folytatta Schäffer Judit növendékeként. 1962-ben kapta meg diplomáját. A pályát a szolnoki Szigligeti Színházban 1962–63-ban kezdte, de ugyanakkor a Nemzeti Színháznak is tagja lett. Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket – Operaház, Erkel Színház, Madách, Játékszín, József Attila Színház, Mikroszkóp Színpad, Kaposvár, Pécs, Veszprém, Szolnok, Szeged, Győr, Miskolc, Nyíregyháza –, szabadtéri színházaknak – Szegedi Szabadtéri Játékok, Városmajor, Szentendrei Teátrum – is dolgozott. Gyakran kapcsolódott munkássága a legmodernebb, legjelentékenyebb színházi műhelyekhez, rendezőkhöz. Számos tvj. és film jelmeztervezője is volt, vendégként tervezett a grazi, a nyugat-berlini operának, a Tbiliszi Nemzeti Színháznak. Az ún. magyar tervezői iskola kiváló képviselője, expresszív erejű, szín- és formagazdag művészi jelmez-víziók készítője. Jelmezei a cselekvés és a jellem anatómiáját szolgálják, karaktereket öltöztetnek, nagy stílus- és ízlésbiztonsággal, anyagismerettel, modern technikai eszközökkel megformáltan. Gyakran szerepelt csoportos és egyéni kiállításokon (Bp., Miskolc, Prága, Novi Sad). 1972-ben Jászai Mari-díjat, Pirandello-díjat, 1985-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.T. Sh.: Lear király, Athéni Timon; Madách I.: Az ember tragédiája; Bulgakov: Álszentek összeesküvése; Ránki Gy.: Pomádé király új ruhája; P. Weiss: Marat–Sade; Csehov: Három nővér; Füst M.: Boldogtalanok; Büchner: Danton halála; Brecht–Weil: Koldusopera; Molière: Tartuffe; Schiller: Stuart Mária; Tamási Á.: Énekes madár; Paszternák–Szikora: Doktor Zsivágó; Csehov: Platonov. – Ir. Bőgel J.–Jánosa L.: Scenographia Hungarica (Mai magyar díszlet és jelmez, Bp., 1973; Díszlet- és jelmeztervezés 1970–1980, Bp., 1983).Vágó Nelly

könyvei

róla szóló könyvek
film
filmszereplés
linkek