Téri Árpád     ☰ Budapest 1916.05.25   ☷ Budapest 1982.12.04   |   színész, színigazgató, színházigazgató
646241
Tári Arvéd (1029409 | - )
Téri Arvéd (1029407 | - )
Téry Árpád (1029408 | - )
Téri Árpád (1029406 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Téri Árpád (Bp., 1916. máj. 25. – Bp., 1982. dec. 4.): színész, színigazgató. 1937-ben kapott diplomát a Színművészeti Akadémián. A szegedi, miskolci, győri és kassai társulatok tagja volt 1942-ig. Ezután katonai szolgálat és hadifogság következett. – 1948-tól a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. 1950 és 1957 között a debreceni Csokonai Színház igazgatója volt, ahol kiváló társulatot szervezett, fiatal tehetségeket fedezett fel, és kitűnő előadásokat hozott létre. Igazgatása alatt játszott a színházban Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán. 1957-től a Madách Színház munkáját irányította, 1958-tól 1963-ig ismét a Nemzeti Színház színésze, majd két évadon át a Szolnoki Szigligeti Színház főrendezője volt. 1965-től haláláig a József Attila színház tagja. Nagyszerű színházvezető és szervező volt. Jelentős rendező. Színészként nagy jellemszerepeket és karakterszerepeket egyaránt kiválóan alakított. „Téri Árpád emlékére” néven Mensáros László alapítványt tett bronz mellszobor felállítására a debreceni Csokonai Színház mellett. Török Richard pályaművét a színház fennállásának 125. évfordulója alkalmából a színház előtti téren helyezték el. – F. sz. von Walter (Schiller: Ármány és szerelem); Jago (Shakespeare: Othello); Mikhál bán, Bánk bán (Katona József Bánk bán); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Otto Frank (Goodrich- Hackett: Anna Frank naplója); Babtista (Shakespeare: Makrancos hölgy); Ferenc barát (Shakespeare: Sok hűhó semmiért); Basilio (Beaumarchais: Figaro házassága); Kimball tiszteletes (Brecht: Koldusopera); Paál (Csurka István: Döglött aknák), Tizedes (Dobozi Imre: A tizedes, meg a többiek); Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár). – F. r. Shakespeare: Hamlet; Rómeó és Júlia; Schiller: Ármány és szerelem; Illyés Gyula: Fáklyaláng Gorkij: Éjjeli menedékhely. – Irod. N. J.: T. A. halálára (Film, Színház, Muzsika, 1982. dec. 18.); Berényi Gábor: A színházteremtő T. Á. (Színház, 1984. 5. sz.); Mensáros László: Méltó emléket T. Á.-nak! (Film, Színház, Muzsika, 1989. júl. 8.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1916. máj. 25.–?, 1982. dec. 4.): színész, színházigazgató. A SzAk elvégzése után Szeged, Miskolc, Győr, Kassa voltak első állomáshelyei 1942-ig. Ezután katonai szolgálatot teljesített, majd hadifogságba került. 1948-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1950-től a debreceni Csokonai Színház, 1957-től a Madách Színház ig.-ja, 1958-tól ismét a Nemzeti Színház színésze, 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színház főrend.-je. 1965-től haláláig a József Attila Színház színésze volt. A klasszikus drámák főbb szerepei, vígjátéki figurák sikeres alakításai mellett számtalan epizódszerepet játszott. F.Sz. Bánk bán, Mikhál bán (Katona J.: Bánk bán); Jago (Sh.: Othello); von Walter kancellár (Schiller: Ármány és szerelem); Don Pedro (Sh.: Sok hűhó semmiért); Kólisch, ügyvéd (Fejes E.: Rozsdatemető).Téri Árpád; Arvéd

róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek