Téri Arvéd (1029407 | - )
Téry Árpád (1029408 | - )
Téri Árpád (1029406 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Téri Árpád (Bp., 1916. máj. 25. – Bp., 1982. dec. 4.): színész, színigazgató. 1937-ben kapott diplomát a Színművészeti Akadémián. A szegedi, miskolci, győri és kassai társulatok tagja volt 1942-ig. Ezután katonai szolgálat és hadifogság következett. – 1948-tól a bp.-i Nemzeti Színház szerződtette. 1950 és 1957 között a debreceni Csokonai Színház igazgatója volt, ahol kiváló társulatot szervezett, fiatal tehetségeket fedezett fel, és kitűnő előadásokat hozott létre. Igazgatása alatt játszott a színházban Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán. 1957-től a Madách Színház munkáját irányította, 1958-tól 1963-ig ismét a Nemzeti Színház színésze, majd két évadon át a Szolnoki Szigligeti Színház főrendezője volt. 1965-től haláláig a József Attila színház tagja. Nagyszerű színházvezető és szervező volt. Jelentős rendező. Színészként nagy jellemszerepeket és karakterszerepeket egyaránt kiválóan alakított. „Téri Árpád emlékére” néven Mensáros László alapítványt tett bronz mellszobor felállítására a debreceni Csokonai Színház mellett. Török Richard pályaművét a színház fennállásának 125. évfordulója alkalmából a színház előtti téren helyezték el. – F. sz. von Walter (Schiller: Ármány és szerelem); Jago (Shakespeare: Othello); Mikhál bán, Bánk bán (Katona József Bánk bán); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Otto Frank (Goodrich- Hackett: Anna Frank naplója); Babtista (Shakespeare: Makrancos hölgy); Ferenc barát (Shakespeare: Sok hűhó semmiért); Basilio (Beaumarchais: Figaro házassága); Kimball tiszteletes (Brecht: Koldusopera); Paál (Csurka István: Döglött aknák), Tizedes (Dobozi Imre: A tizedes, meg a többiek); Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár). – F. r. Shakespeare: Hamlet; Rómeó és Júlia; Schiller: Ármány és szerelem; Illyés Gyula: Fáklyaláng Gorkij: Éjjeli menedékhely. – Irod. N. J.: T. A. halálára (Film, Színház, Muzsika, 1982. dec. 18.); Berényi Gábor: A színházteremtő T. Á. (Színház, 1984. 5. sz.); Mensáros László: Méltó emléket T. Á.-nak! (Film, Színház, Muzsika, 1989. júl. 8.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1916. máj. 25.–?, 1982. dec. 4.): színész, színházigazgató. A SzAk elvégzése után Szeged, Miskolc, Győr, Kassa voltak első állomáshelyei 1942-ig. Ezután katonai szolgálatot teljesített, majd hadifogságba került. 1948-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1950-től a debreceni Csokonai Színház, 1957-től a Madách Színház ig.-ja, 1958-tól ismét a Nemzeti Színház színésze, 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színház főrend.-je. 1965-től haláláig a József Attila Színház színésze volt. A klasszikus drámák főbb szerepei, vígjátéki figurák sikeres alakításai mellett számtalan epizódszerepet játszott. F.Sz. Bánk bán, Mikhál bán (Katona J.: Bánk bán); Jago (Sh.: Othello); von Walter kancellár (Schiller: Ármány és szerelem); Don Pedro (Sh.: Sok hűhó semmiért); Kólisch, ügyvéd (Fejes E.: Rozsdatemető).Téri Árpád; Arvéd
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- A nagy vágta | Csutak és a szürke ló (r.: Várkonyi Zoltán, 1960)
- Ismeri a szandi mandit? | "Maga túl félénk! Ez nem egészséges!" (r.: Gyarmathy Lívia, 1969)
- Virrad (r.: Keleti Márton, 1960)
- Utazás Jakabbal (r.: Gábor Pál, 1972)
- Egy szerelem három éjszakája (r.: Révész György, 1967)
- Szegény gazdagok (r.: Bán Frigyes, 1959)
- Történelmi magánügyek (r.: Keleti Márton, 1969)
- A magyar ugaron (r.: Kovács András, 1972)
- A halhatatlan légiós (r.: Somló Tamás, 1970)
- A Pendragon legenda (r.: Révész György, 1974)
- Álmatlan évek (r.: Máriássy Félix, 1959)
- Imposztorok (r.: Máriássy Félix, 1969)
- Büdösvíz (r.: Bán Frigyes, 1966)
- Szent Péter esernyője (r.: Bán Frigyes, 1958)

- Hét tonna dollár (r.: Hintsch György, 1973)
- A sötétség határán (r.: Varasdy Dezső, 1960)
- Isten és ember előtt (r.: Makk Károly, 1968)
- Utazás a koponyám körül (r.: Révész György, 1970)
- Asszony a telepen (r.: Fehér Imre, 1962)
- Merénylet (r.: Várkonyi Zoltán, 1959)
- Gyula vitéz télen-nyáron (r.: Bácskai Lauró István, 1970)
- Volt egyszer egy család (r.: Révész György, 1972)
- A Pál utcai fiúk (r.: Fábri Zoltán, 1968)
- A pied dans le Paradis | Éjszakai randevú | Gyalog a mennyországba (r.: Fehér Imre, 1959)
- Pár lépés a határ (r.: Keleti Márton, 1959)
- Fűre lépni szabad (r.: Makk Károly, 1960)
- Katonazene (r.: Marton Endre, 1961)
