Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gellért Endre (Bp., 1914. okt. 1. – Bp., 1960. márc. 1.): rendező, Kossuth-díjas (1950, 1953), kiváló művész (1954). ~ Oszkár író fia. 1933–34-ben művészettörténetet hallgatott a bp.-i egy.-en. Ezután beiratkozott a Színművészeti Főisk.-ra, ahol többek között Ódry Árpádnak is tanítványa volt. Előbb színész, majd 1945-től a Nemzeti Színház rendezője, főrendezője, a Színház- és Filmművészeti Főisk. tanszékvezető tanára. Öngyilkos lett. A felszabadulás utáni idők egyik legkiválóbb rendezője és színészpedagógusa. Első nagy sikerét Priestley Veszélyes forduló c. darabjának ren dezésével aratta. Jelentősebb rendezései: Hamlet (Shakespeare), Ármány és szerelem (Schiller), Peer Gynt (Ibsen), Pygmalion (Shaw), Ványa bácsi (Csehov), Viharos alkonyat (Rachmanov), Buborékok (Csiky), Az ember tragédiája (Madách), Uri muri (Móricz), Fáklyaláng (Illyés), Galilei (Németh László). – Irod. Major Tamás: Gellért E. (Kortárs, 1960.); Molnár Gál Péter: Emlékpróba (Bp., 1977).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1914. okt. 1.–Bp., 1960. márc. 1.): rendező, főiskolai tanár. 1932. szept.-ben iratkozott be a SzAk előkészítő évfolyamára. 1935-ben szerzett színészoklevelet, majd 1939-ig a Vígszínháznak először ösztöndíjasa, majd rendes tagja lett. 1935-ben fél évet hallgatott a bp.-i egyetem művészettörténet szakán. 1938-ban a Hont Ferenc-féle Független Színpadon lépett föl. 1945-től a Nemzeti Színház rend.-je, 1948-tól haláláig főrend.-je volt. A SzAk-n 1945-ben ideiglenes óraadó tanár, 1946 okt.-étől főfoglalkozású tiszteletdíjas tanár, 1947. jan.-tól rendes tanár lett. 1948. jan. 1-jétől a színésztanszak vezetője volt. Az 1945 utáni nemzedék egyik legkiválóbb rend.-je. Tudatosan támaszkodott a hazai színészhagyományokra. A nagy egyéniségeket pontos elemzéssel szervezte jó ritmusú, átütő erejű együttessé, a művészi összjáték példás résztvevőivé. Találkozása a Sztanyiszlavszkij-rendszerrel megerősítette a valóság keresésében, részletgazdag tolmácsolásában. Újraértelmezte a klasszikus műveket, de nem zárkózott el a stíluskísérletektől sem. Az új m. műveket igényes dramaturgiai együttműködéssel segítette színpadra. Kossuth-díjas (1950, 1953), érdemes (1952) és kiváló (1954) művész. F.Sz. Max (Géraldy: Ezüstlakodalom); Tempefői (Csokonai V. M.: A méla Tempefői). F.R. Rahmanov: Viharos alkonyat; Priestley: Veszélyes forduló; O’Neill: Vágy a szilfák alatt; Shaw: Szerelmi házasság, Tanner John házassága, Pygmalion; Móricz Zs.: Úri muri, Gorkij: Vássza Zseleznova; Schiller: Ármány és szerelem; Csehov: Ványa bácsi; Illyés Gy.: Fáklyaláng; Németh L.: Galilei; Madách I.: Az ember tragédiája; Illés E.–Vas I.: Trisztán; Ibsen: Peer Gynt. Könyve: Helyünk a deszkákon. G. E. színházi írásai. (szerk. Molnár Gál P., 1981.). – Ir. Major T.: G. E. (Kortárs, 1960); Molnár Gál P.: Emlékpróba (1977); Nagy P.: G. E.-ről és még egyről-másról (1980).Gellért Endre

• Karácsony Párisban, [1939]
• Karácsony Párisban, [1941]
• Karácsony Párisban, [1944]
• A bunda, [1946]
• Isten, császár, paraszt, [1946]
• Vágy a szilfák alatt, [1946]
• Vágy a szilfák alatt, [1946]
• Vágy a szilfák alatt, [1946]
• Vágy a szilfák alatt, [1946]
• A kaméliás hölgy, [1947]
• Vássza Zseleznova, 1949
• Vássza Zseleznova, 1949
• Vássza Zseleznova, 1949
• Vássza Zseleznova, 1949
• Vássza Zseleznova, 1949
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Ármány és szerelem, [1950]
• Vietnam, 1952
• Pygmalion, [1953]
• Pygmalion, [1953]
• Pygmalion, [1953]
• Pygmalion, [1953]
• Pygmalion, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Volpone, [1953]
• Pygmalion, 1953
• Pygmalion, 1953
• Pygmalion, 1953
• Volpone, [1954]
• Volpone, [1954]
• Pygmalion, [1956]
• Pygmalion, [1956]
• Pygmalion, [1957]
• Pygmalion, [1957]
• Pygmalion, [1957]
• Peer Gynt, [1958]
• Peer Gynt, [1958]
• Peer Gynt, [1958]
• Peer Gynt, [1958]
• Peer Gynt, 1958
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• Ármány és szerelem, [1959]
• A kaméliás hölgy, 1960
• A kaméliás hölgy, 1960
• A kaméliás hölgy, 1960
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• A Noszty fiú esete Tóth Marival, [1962]
• Helyünk a deszkákon, [1982]
• Isten, császár, paraszt, [ante 1959]
• Isten, császár, paraszt, [ante 1959]
• Isten, császár, paraszt, [ante 1959]
• Karácsony Párizsban, cop. 1992
• Gellért Endre és Éva könyve, [post 1900]

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Ármány és szerelem   |☰  1952   |☰  színházi rendező