
Lehotay Árpádné (1029714 | - )
Rösler Edéné (1029715 | - )
Sennyey Vera (2774403 | - )
Vurm Vera (1029716 | - )
Wurm Vera (2773149 | - )
Sennyei Vera (1029713 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Sennyei Vera (Bp., 1915. jan. 3. – Bp., 1962. máj. 28.): színésznő, érdemes művész (1961). Lehotay Árpád, Rösler Endre, majd Apáthi Imre színész felesége volt. Pályáját Bp.-en kezdte. Játszott a Magyar (1936 – 38), a Belvárosi és a Vígszínházban. 1945 után a Művész, majd hamarosan a Madách Színház tagja lett. 1956-tól a Fővárosi Operettszínházban 1960-tól a Petőfi Színházban játszott súlyos betegség miatt bekövetkezett haláláig. Rendkívül széles skálájú, kivételes képességű művészegyéniség volt. Tehetsége főként a modern társadalmi drámákban érvényesült, de kitűnően állta meg helyét a vígjátékokban, operettekben, musicalokban is. Sanzonénekesnőként is jelentős nevet szerzett magának. Bár több filmszerepet vállalt, filmen nem jutott megfelelő feladathoz. – F. sz. Éva (Madách: Az ember tragédiája), Hedda Gabler (Ibsen); Kocsma Jenny (Brecht: Koldusopera); Jevlamazija (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Mama (Mándy Iván: Mélyvíz); Melitta (Hubay – Vas – Ránki: Egy szerelem három éjszakája). – I. f. Az en lányom nem olyan (1937), Mária két éjszakája (1940), Ne kérdezd ki voltam (1941), Csalódás (1942), Kiskrajcár (1953), Bűvös szék (1954). Díszelőadás (1955), Az eltüsszentett birodalom (1956), Délibáb minden mennyiségben (1961).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1915. jan. 3.–Bp., 1962. máj. 28.): színész. A SzAk-t 1936-ban végezte el, de már főiskolásként is szerepelt a Magyar, a Városi és a Nemzeti Színházban. 1936-tól 1939-ig a Magyar, az Andrássy úti és a Belvárosi Színházban játszott. 1940-ben a Royal, 1941-től 1943-ig a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban szerepelt. 1945-től 1949-ig Várkonyi Zoltán Művész Színházának tagja volt. 1949-től 1951-ig az Ifjúsági, 1951–1954 között a Madách Színház művésze. 1954-ben átszerződött a Vidám, 1956-ban a Fővárosi Operettszínházhoz. 1960-tól a Petőfi Színházban játszott. 1960 nyarán a Körszínházban aratta utolsó nagy sikerét Klütaimnesztra szerepében, Euripidész: Iphigeneia Auliszban c. drámájában. Feltűnő szépségű, méltóságteljes megjelenésű, erotikus légkört teremtő színésznő volt, rekedtes, fátyolos hanggal. Kezdetben éppen ezért üres szépasszonyok szerepeit osztották rá. A karakterszerepektől menekült, ugyanakkor drámai erővel, lélektanilag árnyaltan jelenítette meg a modern nőfigurákat. Alakításaiból a humor sem hiányzott, az életszeretet jellemezte. Neki írta Hubay Miklós Melitta szerepét az Egy szerelem három éjszakája c. darabjában. Sanzonokat egész életében szívesen énekelt. 1961-ben érdemes művész kitüntetést kapott. F.Sz. Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Lady Clarisse (Parker: Disraeli); Poppea (Felkai F.: Néró); Margaret Orme (Galsworthy: Úriemberek); Andromaché (Giraudoux: Trójában nem lesz háború); Mrs. Cheverley (Wilde: Eszményi férj); Kupavina (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok); Ivanova (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés); Hedda Gabler (Ibsen); Lucia (Sartre: A temetetlen holtak); Kocsma Jenny (Brecht–Weill: Koldusopera); Mama (Mándy I.: Mélyvíz); Adél (Molnár F.: Üvegcipő).Sennyei Vera
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Egy szerelem három éjszakája (r.: Révész György, 1967)
- Díszelőadás (r.: Keleti Márton, 1955)
- Mária két éjszakája (r.: Balogh Béla, 1940)
- Te vagy a dal (r.: Rodriguez Endre, 1940)
- Délibáb minden mennyiségben (r.: Szinetár Miklós, 1961)
- Bűvös szék (r.: Gertler Viktor, 1954)
- Ne kérdezd ki voltam | Ne kérdezd, ki voltam (r.: Balogh Béla, 1941)
- Csalódás (r.: Bán Frigyes, 1942)
- Édes a bosszú | Édes a bosszú! (r.: Vaszary János, 1937)
- Segítség örököltem! | Segítség, örököltem! (r.: Székely István, 1937)
- Keresztúton (r.: Bánky Viktor, 1942)
- Eltüsszentett birodalom (r.: Banovich Tamás, 1956)
- Fiatalok városa | Kiskrajcár (r.: Keleti Márton, 1953)
- Az én lányom nem olyan (r.: ifj. Vajda László, 1937)
- Embléma | Majális (r.: Balogh István, 1943)
- Gyávaság (r.: Nádasdy Kálmán, 1942)
