Fülöp Zoltán     ☰ Pécel 1907.06.16   ☷ Budapest 1975.11.06   |   díszlettervező, festőművész, szcenikus
646479
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Fülöp Zoltán (Pécel, 1907. jún. 16. – Bp., 1975. nov. 6.): díszlettervező, Kossuth-díjas (1951), érdemes művész (1955). Az Iparművészeti Isk.-n Oláh Gusztáv tanítványaként szerzett diplomát. Első színpadi díszleteit a Belvárosi Színház Írja hadnagy c. darabjához készítette, 1928-ban az Operaház szerződtette, amelynek negyven évig megszakítás nélkül tagja volt. Számtalan opera és balett díszlettervét készítette el. Színpadképeit a dinamika, a fantázia és a művészi térkihasználás jellemezte. Mint az Operaház főszcenikusa fontos feladatának tartotta a mai színpadi igényeknek megfelelő szcenikai feltételek megteremtését. Terveivel többször szerepelt nemzetközi pályázatokon, versenyeken, szabadtéri színpadok és a filmgyárak is gyakran felkérték díszletek tervezésére. A milánói Scala részére is tervezett balettdíszletet. Közreműködött A magyar opera és balettszcenika c. mű elkészítésében (1975). – F. m. Niebelung gyűrűje (Wagner); Lohengrin (Wagner); Lammermoori Lucia (Donizetti) c. operák, valamint A bahcsiszeráji szökőkút (Aszafjev); József legenda (R. Strauss) és a Párizs lángjai (Aszafjev) c. balett díszletei; prózai színpadi művek IV. Henrik (Pirandello); Csongor és Tünde (Vörösmarty). – Irod. Gách Marianne: A színpadkép alapkonstrukció a dráma előadásához (Film, Színház, Muzsika, 1965. febr. 12.); Rajk András: Az operaművészet nagyjai: F. Z. (Pesti Műsor, 1977. jún. 22.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Fülöp Zoltán(Pécel, 1907. jún. 16.–Bp., 1975. nov. 4.): díszlettervező. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanult. Művészetére Kéméndy Jenő és Oláh Gusztáv volt nagy hatással. A Belvárosi Színház után az Operaház szerződtette 1928-ban, ahol 1968-ig díszlettervező, majd 1933–1967 között szcenikai vezető is volt. Drámái színházaknak és szabadtéri színpadoknak – Margitsziget, Szegedi Szabadtéri Játékok – is dolgozott. Több film munkatársa is volt. Munkáit nagy képzelőerő, a modern stílusok iránti érzékenység, merész szín- és formakezelés, monumentális dekorativitás jellemezte. 1951-ben Kossuth-díjat kapott, 1955-ben érdemes, 1965-ben kiváló művész lett. F.T. Bartók B.–Balázs B.: A fából faragott királyfi; Gluck: Iphigenia Aulisban; Giordano: André Chénier; Vörösmarty M.: Csongor és Tünde; Bartók B.–Lengyel M.: A csodálatos mandarin; Britten: Peter Grimes; Puccini: Turandot; Sztravinszkij: Le sacre du printemps; Szokolay S.: Vérnász; Kodály Z.: Székelyfonó; Sztravinszkij: Tűzmadár; Kodály Z.: Háry János; Muszorgszkij: Borisz Godunov. – Ir. Keresztury D.–Staud G.–Fülöp Z.: A magyar opera- és balettszcenika (1975).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek