ABCD - Pátzay Pál

Pátzay Pál ☰ Kapuvár 1896.09.17 ☷ Budapest 1979.09.14 | akadémikus, férfi, szobrász, országgyűlési képviselő, éremművész

646596

Pátzay Pál (1030128 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, I. fokozat
1950.03.15

archontológia

Nemzetgyűlés
képviselő
1945.11.04 - 1947.08.31

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1946.07.24 - 1949.10.31

életrajzok

História TT

Apja kórházi gondnok, majd megyei tisztviselő és birtokos volt. Elemi iskolába Győrszentmártonban (Pannonhalmán) járt, majd hat osztályt elvégzett a győri bencés gimnáziumban. 1912-ben érettségi vizsga nélkül beiratkozott az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla növendéke lett. Két év múlva eltanácsolták; később intézményi kereteken kívül, önállóan képezte magát. A főiskola után másfél évig a hadianyaggyárban dolgozott, de a nyarakat Nagybányán, a Ferenczy ikrek társaságában töltötte rajzolással. 1915 körül csatlakozott Kassák Lajos köréhez, dolgozott a Tett című aktivista folyóirat számára. 1917-ben önkéntesként, tizedesi rangban részt vett az első világháborúban, az olasz fronton, a Piave mentén irodistaszolgálatot teljesített. 1917 decemberében, a Ma kiállító-helyiségében mutatták be az első szobrait. A Tanácsköztársaság alatt a Művészeti Direktóriumban tevékenykedett. 1920-ban letartóztatták, s a hivatalos vád szerint „forradalmárok külföldre szöktetése miatt” két év börtönre ítélték. Másfél évig a budapesti Szerb utcában és a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. Kiszabadulása után különböző hazai kiállításokon mutatta be az alkotásait, majd 1927-ben a Miklós Andortól, az Est-lapok kiadójától kapott 1000 pengővel párizsi tanulmányútra ment. 1928–1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként folytatott művészeti tanulmányokat. Hazatérése után klasszikus stílusú szobraiért Állami Kis és Nagy Aranyérmet kapott. Az emlékműpályázatok rendszeres résztvevője; 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjában felállított Szent István-szobráért nagydíjjal jutalmazták. 1939-ben készült el híres székesfehérvári huszáremlékműve. Náciellenes, antifasiszta érzelmű művészként kapcsolatba került a függetlenségi mozgalommal. Csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottság 1942. március 1-jei felhívásához. Mihályfi Ernő felkérésére elkészítette azt a Petőfi-plakettet, amelyet az emlékbizottság által szervezett 1942. március 15-i tüntetésen a résztvevők jelvényként viseltek. 1945-ben beválasztották a Magyar Művészeti Tanácsba, s még ez évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola professzorává; 1970-ig tanított az intézményben. Az 1945. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a Szociáldemokrata Párt javaslatára a párton kívüli közéleti személyiségek egyikeként beválasztották a Nemzetgyűlés tiszteletből meghívott tagjai sorába. 1946-tól három éven át a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályának a vezetője, irányítása alatt előkészületek történtek a rajztanárképzés megreformálására s az Iparművészeti Főiskola átszervezésére. 1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Szakmai befolyása, elismertsége, kapcsolatai folytán a művészeti élet egyik meghatározó vezetője. Nevéhez fűződött az 1965-ben Budapesten, a Felvonulási téren felállított Lenin-szobor. Bekapcsolódott a Hazafias Népfront munkájába, 1964-tôl haláláig minden alkalommal beválasztották a HNF Országos Tanácsába. 1971-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-emlékérmet adományozott számára. 1976-ban, nyolcvanadik születésnapja tiszteletére a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményes tárlatot rendezett a műveiből; szülővárosában a művész által adományozott negyven szoborral megnyitották a Pátzay Múzeumot.

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

10-es huszárok emlékműve (bronz, 1939, Székesfehérvár)1912-1914: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Radnai Béla. 1947: az MTA levelező tagja, 1950: Kossuth-díj, 1952: kiváló művész, 1965: Kossuth-díj, 1976: a Magyar Népköztársaság zászlórendje, 1998: A Jad Vasem Intézet "Világ Igaza" jelölőbizottságának oklevele. 1914-ben Nagybányán életreszóló barátságot kötött Ferenczy Bénivel és Noémivel. Az első világháború éveiben a MA köréhez kapcsolódva expresszionista kisplasztikákat készített, 1917-ben kiállítása volt Bohacsek Ede festőművésszel. 1918-ban részt vett a Kassák által rendezett III. Demonstratív kiállításon. A 20-as évektől a német Adolf Hildebrand nevével fémjelzett érzelemmentes, átgondoltan dekoratív hatású klasszicista formaadás hívévé szegődött. 1928-1930: a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa, de az ún. novecentós ízlés nem sok nyomot hagyott művészetében. Itt az intézet igazgatója, Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár szellemi vezetésével kialakult, ún. Római Iskola nevű művészeti irányzat elvei szerint folytatta szobrászi tevékenységét. Alapítója a Gresham-Körnek. 1931-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tagjául választotta és Szinyei-díjjal tüntette ki, 1936-tól a társaság titkára volt. Ugyancsak 1931-ben az Ernst Múzeumban közös kiállítása volt Aba Novák Vilmos festőművésszel. 1933-ban a budapesti városmajori római katolikus templom Árkay Bertalan által tervezett épületébe elkészítette a Szent József-oltárt, a Pieta című kompozíciót és a 12 apostol szobrát. 1934-ben a budapesti Duna-Korzón felállították Dunai szél című alkotását. 1937-ben a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter megrendelésére a párizsi világkiállítás magyar pavilonjához elkészítette Szent István című 4 m magas hársfa szobrát, amelyet Charles Despiau szobrászművész Diplôme d'Honneur oklevéllel jutalmazott. 1939-ben Kozma Miklós művelődéspolitikus, a Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetője, a 10-es huszárok utolsó ezredparancsnoka megrendelésére elkészítette a 10-es huszárok emlékművét, amelyet Székesfehérvárott állítottak fel. A Kisfaludy Társaság ezért az alkotásáért Greguss-éremmel tüntette ki és meghívta tagjainak sorába. A II. világháború éveiben a Budapest, X. ker., Villám u. 26. sz. alatti műterme sok üldözöttnek nyújtott menedéket. (Ezért a budapesti Zsinagóga kertjének Wallenberg Emlékparkjában a holocaust üldözötteinek életét megmentők emléktábláján ~ neve is szerepel. 1998-ban a Jad Vasem Intézet Világ Igaza jelölőbizottsága oklevéllel tüntette ki.). Műterme elpusztult, és sok munkája megsemmisült. 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola professzorává nevezték ki, ahol 1975-ig tanított. 1946-1949 között Keresztury Dezső miniszter kérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályát vezette. Előkészítette a rajztanárképzés reformját és a Magyar Iparművészeti Főiskola átszervezését. 1947-ben a Szent-Györgyi Albert elnök által vezetett Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1947-1950 között faragta a budapesti Szent István Bazilika számára Szűz Mária és Szent József szobrát. 1949-ben elkészítette a Kígyóölő című Wallenberg-emlékművet, amelyet politikai okokból még felavatása előtt eltávolítottak a XIII. kerületi Szent István parkból. 1953-ban Debrecenben helyezték el. 1954-ben a pesti Duna-parton felállították Sportlovas című alkotását. 1956 augusztusában Pécsett elhelyezték Hunyadi János című lovasszobrát. 1965-ben felavatták állami megrendelésre készült Lenin-emlékművét. 1971-ben elkészítette Virág Benedek-emlék című szobrát. 1975-ben a Budai Várban felállították Vízijáték című díszkútját. Vitathatatlan plasztikai tehetsége és tudása, valamint lenyűgöző műveltsége a művészeti szakma és közélet egyik alig megkérdőjelezhető tekintélyévé avatták. Könyvet írt Márffy Ödönről (Berlin, 1930) és Szinyei Merse Pálról (Budapest, 1941). Kérlelhetetlen ellenfele volt mindenfajta modernizmusnak, s ennek írásban is hangot adott. Alkotás és szemlélet c. művészeti tanulmányait gyűjteményes kötetben adták ki 1967-ben. ~ művészetében, szobrászi tevékenységében 1945 valódi cezúrát jelentett. Addigi korszakának nem egy alkotását - Fésülködő lány (1919-22), Dunai szél (1934), Nővérek (1938), és mindenekelőtt a székesfehérvári Huszár-emlékmű (1939) - a XX. sz.-i magyar szobrászat legnagyobb teljesítményei közt tartjuk számon. A háborút követő évtizedekben ~ alkotói invenciója megfáradt. Az 50-es években a szocialista realizmus stíluselvárásaihoz alkalmazkodva föladta a látványhoz fűződő korábbi hűvösen tartózkodó viszonyát. Köztéri szobraival - Sportlovas (1954); Hunyadi lovasszobor (1955-56), Balassi Bálint (1959), Lenin-emlékmű (1965), Virág Benedek (1971) - és portréival - Derkovits Gyula (1966), Illyés Gyula (1967), Németh László (1970) - egyfajta tanárosan doktriner akadémizmus képviselőjévé vált. Hasonló képet mutatnak a korban készült kisplasztikái is - Vízbe lépő nő (1955), Lábát törlő (1959), Aurora (1964) -, amelyek mintha csak egy szobrászati mintakönyv példái lennének. Időnként egy-egy feladat - mint pl. Kodály Zoltán síremléke (1968) - a maga saját minőségi igényével segítette visszatalálni ~t egykori önmagához és régi ideáljához, a klasszikus művészetek igézetéhez. Monumentális köztéri művei mellett jelentősek síremlékei (Bernáth Aurél, Szekfű Gyula a Farkasréti temetőben, Kuncz Aladár, Kozma Andor, Pethő Sándor a Fiumei úti Temetőkertben), portréi (Bernáth Aurél, 1928, Lyka Károly, 1928, Pécsi József, 1931, Lenin, 1950, Bartók Béla, 1958, Kazinczy Ferenc, 1966, Xantus János, 1966, Illyés Gyula, 1967, Kodály Zoltán, 1968, Bethlen Gábor, 1980), kisplasztikái (Vetkőző nő, 1930, Kenyérszegő, 1944, Fácskát védő, 1952, Önmagával birkózó, 1953, Harisnyát húzó, 1957), érmei (Aranykor, 1919, Ady Endre, 1925, Egry József, 1933, Klebelsberg Kuno, 1935-1940, Petőfi-plakett, 1942, Fortuna, 1947, Szabadon szolgál a szellem, 1968). Felesége 2000 márciusában létrehozta a ~ Művészeti Alapítványt, melynek egyik célkitűzése a művész köztéri szobrainak megőrzése.1931 • Római magyar művészet, Nemzeti Szalon, Budapest1935 • III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Budapest1942-es emléktábla (kő, 1972, Budapest, V. ker., Petőfi tér)1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt.) • Rábaközi Múzeum, Kapuvár (állandó gyűjt.)1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.1982 • Budapest Galéria Lajos u., Budapest (állandó gyűjt.).1989-ben lebontva)Alkotás és szemlélet, Budapest, 1967.Állatdomborművek (tégla, 1944, Budapest, IX. ker., Állatvásártelep)Apostol-szobrokAuróra (bronz, 1962, Hódmezővásárhely, Majolikagyár)Auróra (bronz, 1964, Budapest, XIII. ker., Dagály utcai strand)Az elektromosság (tégladombormű, 1955-1958, Inota, Erőmű Kultúrh.)Az ORFI (Irgalmas Kórház) portréi: Pázmány Péter, Verebély Tibor, Dollinger Gyula, Gabriel Ferrara, Bókay János (terrakotta, 1935-1936, Budapest, ORFI)Bakonyvári M. Á. [szerk.]: ~ - Az ember és a mű Budapest, é. n. [2001].Balassi Bálint (bronz, 1956, Budapest, VI. ker., Körönd)Bánki Donát (bronz, 1959, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem)Bartók Béla (bronz, 1973, Szombathely, Zeneiskola)Bartók Béla (bronz, 1985, Budapest, Magyar Állami Operaház)Bartók Béla-emléktábla (márvány, 1956, Budapest, MTA)Bernáth Aurél (bronz, 1985, Marcali, Bernáth Aurél Múzeum)Bethlen Gábor (bronz, 1980, Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor Gimnázium)Bláthy Ottó (bronz, 1960, Budapest, III. ker., Nagyszombat u., Erősáramú Ipari Techn.)Bocskay (bronz, 1974, Nagykereki, Bocskay-kastély)Burghardt Rezső-síremlék (bronz, 1968, Budapest, Kerepesi temető)Buzágh Aladár-síremlék (bronz, ?, Budapest, Farkasréti temető)Búzakévét tartó nő (bronz, 1979, Hőgyész)Comenius (bronz, 1968, Sárospatak)Csernoch János hercegprímás (Budapest, VIII. ker., Rezső téri templom)Derkovits Gyula (bronz, 1958, Budapest, Margitsziget)Dienes László-portrédomborműves emléktábla (bronz, 1969, Debrecen, Dienes László Szakközépiskola)Domokos Lajos (bronz, ?, Debrecen, Református Kollégium)Dr. Kovács István-síremlék (bronz, 1972, Budapest, Rákoskeresztúri temető)Dunai szél (bronz, 1934/1994, Budapest, Duna-korzó)Egyéni kiállításokEntz G.: ~, Magyar Könyvszemle, 1941Faültető lányka (Szabadság fája) (bronz, 1963, Kunfehértó, Állami Pincegazdaság)Felszabadulási emlékmű (bronz, 1969, Ózd)Felszabadulási emlékmű (bronz, 1974, GyőrFelszabadulási emlékmű (Debreceni család) (bronz, 1967, Debrecen)Fővárosi Képtár, BudapestFülöp, Jakab (gipsz, 1934 körül, Budapest Városmajori templom)Fürdőző nő (bronz, 1960, Hajdúszoboszló)Garay Kálmán-síremlék (mészkő, 1927, Budapest, Farkasréti temető)Gellért Oszkár-síremlék (bronz, 1970, Budapest, Farkasréti temető)Genthon I.: ~, Magyar Művészet, 1930Gounod (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)Gyóni Géza-portré (bronz, 1970, Békéscsaba)Honvéd-emlékmű (bronz, 1930, Komárom)Hunyadi-emlékmű (bronz, 1956, Pécs, Széchenyi tér, 1985, Budapest, Vajdahunyadvár)Integető (alumínium, 1955, Budapest, III. ker., Szépvölgyi út)ÍrásaIrodalomJanus Pannonius Múzeum, PécsJókai Mór (bronz, 1975, Budapest, Margitsziget)Katona József (bronz, 1971, Szeged, Pantheon)Kazinczy Ferenc-portré (1966, Sátoraljaújhely, Gimnázium)Kecskeméti Képtár, KecskemétKenyérszegő (bronz, 1974, Kapuvár)Kenyérszegő (bronz, 1984, Szeged, Klauzál tér)Kodály Zoltán (bronz, 1968, Budapest, Margitsziget)Kodály Zoltán (bronz, 1973, Kecskemét, Kodály Intézet)Kodály Zoltán-síremlék (márvány, 1968, Budapest, Farkasréti temető)Kontha S.: ~, Budapest, 1985Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992Kovács Péter-Bakonyvári M. ÁgnesKozák lovas (1945, Nyíregyháza)Kozák lovas (Malinovszkij-emlékmű) (bronz, 1945, Nyíregyháza)Köztéri műveiLenin (bronz, 1950, Orosháza, Tanácsház)Lenin (bronz, 1955, Veszprém, Városi Tanács)Lenin (bronz, 1960, Veszprém, Vegyipari Egyetem)Lenin (bronz, 1966, Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek)Lenin (bronz, 1970, Budapest, VIII. ker., Tavaszmező u., Kandó Kálmán Főiskola)Lenin (bronz, 1979, Kapuvár)Lenin-emlékmű (bronz, 1965, Budapest, Dózsa György út, 1989-ben lebontva, majd felállítva a Budatétényi Szoborpark homlokzatán)Leples nő ( műkő, 1937, Budapest, II. ker., Érmelléki út 5.)Lumniczer Sándor-portrédombormű (bronz, 1964, Kapuvár), Dr. Nagy Lajos-portrédombormű (kő, bronz, 1964, Budapest, III. ker., Aquincumi Múzeum)Lyka Károly (bronz, 1977, Budapest, Margitsziget)Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.Márffy Ödön, Berlin, 1930MestereiMunkácsy Mihály (bronz, 1965, Kazincbarcika)Művek közgyűjteményekbenmuvesz_193Nő szalaggal (kő-dombormű, 1956, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)Nővérek (mészkő, 1933, Pécs, Sétatér)Nővérek (mészkő, 1938, Pécs)Nyisztor Zoltán (bronz, 1970, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem)PálPÁTZAYPethő Sándor-síremlék (fa, 1944, Budapest, Farkasréti temető)Petőfi-emléktábla (bronz, márvány, 1973, Szófia)Pogány Ö. G.: ~ (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)Radnai Béla.Sey-síremlék (bronz, 1934, Budapest, Farkasréti temető)Sportlovas (bronz, 1954, Budapest, Dunakorzó, 1979, Budapest II. Árpád fejedelem útja)Sportlovas (bronz, 1978, Kazincbarcika)Szabó Ferenc-dombormű (bronz, 1969, Budapest, XIII. ker., Fürst Sándor u.)Szabó Ferenc-síremlék (bronz, 1969, Budapest, Kerepesi temető)Széchenyi István-mellszobor (bronz, 1959, Balatonföldvár)Szekfű Gyula-síremlék (márvány, 1958, Budapest, Farkasréti temető)Szent István (hársfa, 1937/2001, Esztergom, Főszékesegyház, északi harangtorony).Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzinyei Merse Pál, Budapest, 1941Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet (haraszti mészkő, 1969, Budapest, Budavári Palota)szobrász, (Kapuvár, 1896. szeptember 17. - Budapest, 1979. szeptember 14.)Szőts Ernő-síremlék (1948, Budapest, Kerepesi temető, majd Magyar Nemzeti Galéria)Tankcsata (kő, 1945, Debrecen)Törülköző női akt (bronz, 1968, Szigliget, Alkotóh.)Válogatott csoportos kiállításokVégvári L.: ~, in: Magyar Művészet 1890-1945, Budapest, 1984Verdi (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)Virág Benedek-emlékkút (bronz, 1965, Budapest, I. ker., Szarvas tér)Vízijáték díszkút (bronz, 1975, Budapest, Budai Vár)Wallenberg-emlékmű [Kígyóölő] (bronz, 1949, avatása előtt eltávolították a Budapest, Szent István parkból, 1953-ban Debrecenben felállították, 1999-ben másik változatát Budapesten, az Üllői úton állították fel)Wolfner József-síremlék (1936, Budapest, Rákoskeresztúri temető)Xantus János (bronz, 1966, Budapest, Fővárosi Állatkert)Ybl E.: ~ művészete, Szépművészet, 1942Zichy Jenő-dombormű (haraszti kő, 1937, Budapest, VI. ker., Zichy J. u. 2.)

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szept. 17. – Bp., 1979. szept. 14.): szobrász, művészpedagógus, Kossuth-díjas (1950, 1965), kiváló művész (1952). 1912-1914 között a bp.-i Képzőműv. Főisk.-n Radnai Béla növendéke volt. A főisk.-ról eltanácsolták, a továbbiakban önképzés útján művelte magát. 1914-ben hosszabb időt töltött Nagybányán a Ferenczy család körében, majd 1915 k. Kassák köréhez kapcsolódott. 1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Bohacsek Ede képeivel együtt nyolc szobrát mutatta be. A Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, ezért másfél évet börtönben töltött. 1927-ben Miklós Andor, az Est-lapok kiadója anyagi támogatásával párizsi tanulmányutat tett. 1928-30-ban a Római Magy. Akad. ösztöndíjasa. 1931-ben Aba Novák Vilmossal közös kiállítást rendezett az Ernst Múz.-ban. Ebben az évben Dajka c. szobráért a főváros Ferenc József jubileumi díját nyerte el. 1935-ben megbízást kapott a Magy. Rádió első elnökének, Szőts Ernő síremlékének elkészítéséhez; 1937-ben a Dunai szél c. szobrát a Duna-korzón állították fel; a párizsi világkiállítás m. pavilonjának Szent István-szobráért nagydíjjal jutalmazták. 1941-ben a székesfehérvári Huszáremlékműért a Kisfaludy Társaság Greguss-érmet adományozott neki. 1942-ben Mihályfy Ernő felkérésére ~ készítette el a Petőfi-plakettet, melyet a Márciusi Front által szervezett tüntetésen viseltek. 1945-től a művészeti élet egyik fontos meghatározó személyisége, irányítója lett. 1945-1970 között a Képzőműv. Főisk. tanára volt. Művészetét – a mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit – a korai expresszív útkereső periódus után (Ifjúság, bronz, 1915; Fiúakt, bronz, 1915) egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. Ismert művei: Balassi Bálint-szobor (Bp., Körönd, 1959); Lenin-szobor (Bp., Dózsa György út, 1970); A második világháború debreceni páncélos csapatának emlékműve (Debrecen, 1970-ben e művéért a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta). Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő c. szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban. Fontosabb kisplasztikái és portréi: Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG); Nővérek (1933); Vízbelépő (bronz, 1955); Bernáth Aurél (bronz, 1958); Derkovits Gyula (bronz, 1966); Kodály Zoltán (bronz, 1967). Kora művészeti problémáiról számos tanulmányt publikált: Korunk esztétikai zűrzavara (Bp., 1962); A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Bp., 1966). Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet c. kötetben jelentek meg 1967-ben. Művei minden jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életműkiállítását 1976-ban az MNG-ben rendezték meg. Ebben az évben negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat. – Irod. Genthon István: P. P. (Magy. Művészet, 1930); Ybl Ervin: P. P. művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.); Kassák Lajos: P. P. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942); Végvári Lajos: P. P.-ról (Művészet, 1965. 6. sz.); Pogány Ö. Gábor: P. P. szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Bp., 1976); Kontha Sándor: P. P. (Bp., 1985).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tagsága megszûnt: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

könyvei