Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Somogyi Erzsi (Kolozsvár, 1906. szept. 10. – Bp., 1973. júl. 10.): színésznő, Kossuth-díjas (1953, 1959), érdemes művész (1955), kiváló művész (1962). Gádor Béla felesége. Már gyermekkorában kapcsolatba került a színházzal, szülei a Kolozsvári Nemzeti Színházban dolgoztak. A Színművészeti Ak.-n töltött rövid idő után a Renaissance Színházban Móricz Zs. Búzakalász c. játékának főszereplője volt (1924). Még ebben az évben a Tartuffe-ben Marianna szerepében debütált a Nemzeti Színházban, majd Puchot (Shakespeare: Szentivánéji álom) játszotta és átvette Bajor Gizi szerepét (Sárika) Zilahy L. Süt a nap c. darabjában. Élete végéig a Nemzeti Színház színpadán játszott, két megszakítással: 1927–28-ban a Vígszínház, 1951–53-ban a M. Néphadsereg Színházának tagja volt. Itt nagy sikert aratott Sándor Kálmán A harag napja c. drámájában, egy tragikus sorsú munkásasszony szerepében. Visszakerült a Nemzeti Színházhoz (1954), Csiky G. Buborékok c. darabjában Szidóniát játszotta (1954. márc.). Élete utolsó szakaszában két drámai szerepben remekelt: Linda (A. Miller: Az ügynök halála) és Mary Tyrone (O'Neill: Hosszú út az éjszakába). Számos filmben, hangjátékban és televíziós filmben szerepelt. – F. sz. Rosalinda (Shakespeare: Ahogy tetszik); Dorina (Molière: Tartuffe); Simonné (Sarkadi I.: Ház a város mellett); Lulu (Gádor B.: Lyuk az életrajzon); Erzsi (Szigligeti: Liliomfi); Rozika (Móricz Zs.: Úri muri); Pólika (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Bella (Móricz: Légy jó mindhalálig); Krizosztémisz (Bornemisza P.: Magyar Élektra); Ilma (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Lina (Móricz: Rokonok); Szidónia (Csiky G.: Buborékok); Anya (Garcia Lorca: Vérnász); Phoebe Rice (J. Osborne: A komédiás); Anya (A. Miller: Bűnbeesés után). – I. f. Az ördög mátkája (1926); Csókolj meg, édes! (1932); Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935); Falu rossza (1937); Rozmaring (1938); A három galamb (1944); A harag napja (1953, átdolgozva 1955); Életjel (1954); Budapesti tavasz (1955); Dollárpapa (1956); Égi madár (1957); Fapados szerelem (1959); Megöltek egy lányt (1961); Az ember tragédiája (1969, televíziós film). – Irod. Hubay Miklós: Somlayné–S. E. (Irod. Újság, 1954. máj. 8.); Bogáti Péter: Új Kossuth-díjasaink. S. E. (Élet és Irod. 1959. márc. 27.); Palásti LászIó: S. E. vallomása színházról, filmről, irodalomról (Film, Színház, Muzsika, 1961. ápr. 21.); Koltay Tamás: Tűnődés a jelenlétről (Színház, 1972. febr.); S. E. (Film, Színház, Muzsika, 1973. júl. 21.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kolozsvár, 1906. szept. 10.–Bp., 1973. júl. 10.): színésznő. A SzAk-n rövid időt töltött, 1924-ben a Renaissance Színházban tűnt fel. 1924-től 1927-ig, 1928-tól 1951-ig, ill. 1954–1973 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1927–28-ban a Vígszínházhoz szerződött. 1945 előtt magánszínházakban is szerepelt. 1924-ben és 1929-ben az Andrássy úti, 1927-ben, 1929-ben és 1934-ben a Fővárosi Operett, 1928-ben az Új, 1932-ben a Kamara, 1940-ben a Városi, 1946–1948 között a Magyar Színház foglalkoztatta. 1950–51-ben a Vidám Színpad, 1952–53-ban A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban a Blaha Lujza és a József Attila Színházban, 1969–70-ben az Irodalmi Színpadon, 1970–71-ben a Pesti Színházban is fellépett. Kezdetben naivákat, lírai hősnőket játszott. Később anyaszerepeket és drámai jellemfigurákat is megformált. Mély átéléssel, természetes játékkal, közvetlenséggel minden szerepéből eredetit és egyénit formált. Több filmben is feladathoz jutott. Kossuth-díjas (1953, 1959), érdemes (1955) és kiváló művész (1962). F.Sz. Marika (Móricz Zs.: Búzakalász); Marianne (Molière: Tartuffe); Puck (Sh.: Szentivánéji álom); Rozika (Móricz Zs.: Úri muri); Hedvig (Ibsen: A vadkacsa); Ilma (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Kaoyi hercegnő (Kállay M.: A roninok kincse); Szidónia (Csiky G.: Buborékok); Anya (García Lorca: Vérnász); Linda (Miller: Az ügynök halála); Mary Tyrone (O’Neill: Hosszú út az éjszakába); Volumnia (Sh.–Brecht: Coriolanus).Somogyi Erzsi

• Szabóné,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Asszonyok a gyárban | Szabóné (r.: Máriássy Félix, 1949)
• Rozmaring (r.: Martonffy Emil, 1938)
• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (r.: Deésy Alfréd, 1935)
• A férfi egészen más (r.: Fejér Tamás, 1966)
• Különös ismertetőjel (r.: Várkonyi Zoltán, 1955)
• A császár parancsára | Hazafiak | Kioltott lángok (r.: Bán Frigyes, 1956)
• Szerelem csütörtök (r.: Fejér Tamás, 1959)
• A három galamb (r.: Bán Frigyes, 1944)
• Megöltek egy leányt (r.: Nádasy László, 1961)
• Budapesti tavasz | Dunaparti tragédia (r.: Máriássy Félix, 1955)
• Égi madár (r.: Fehér Imre, 1957)
• Premier a Nemzetiben (r.: Apáthi Imre, 1941)
• A harag napja (r.: Várkonyi Zoltán, 1953)
• Akiket a pacsirta elkísér | Tűzvirág (r.: Ranódy László, 1959)
• Csókolj meg édes | Csókolj meg, édes! (r.: Gaál Béla, 1932)
• A falu rossza | Boriska szerelmet vall Sándornak | Falu rossza (r.: Pásztor Béla, 1937)
• Der Dollarpapa | Dollárpapa (r.: Gertler Viktor, 1956)
• Fapados szerelem (r.: Máriássy Félix, 1959)
• Életjel | Kincsesbánya | Tizennégy életért (r.: Fábri Zoltán, 1954)
• Az ördög mátkája (r.: Forgács Antal, 1926)