Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kosáry Emmi (Kisszeben, 1889. máj. 31. – Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége. 1909-ben lépett fel először a Király Színházban. 1912-15 közt a bp.-i Operaházhoz szerződött mint koloratúr énekesnő. 1916-ban a Király Színház tagja, 1920-ban a Városi Színházban vendégszerepelt. Tagja volt a berlini Operaháznak, a bécsi J. Strauss Theaternek és a Carlstheaternak is. Az USA-ban is vendégszerepelt. Legnagyobb sikerét a Csárdáskirálynő bemutatóján aratta. Operákban (Mozart: Varázsfuvola, Delibes: Lakmé) és operettekben (Fall: Stambul rózsája, Schubert-Berté: Három a kislány, Buttykay Ákos: Ezüst sirály, Diadalmas asszony) lépett fel.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kisszeben, 1889. máj. 21.–Bp., 1964. okt. 22.): színésznő. A középiskola után zongoraművésznek, operaénekesnőnek készült. 1909-ben Buttykay Ákos zeneszerző felesége lett. 1912–1915 között az Operaház tagja volt. 1916-ban, 1921-ben a Víg, 1916–1919 között, 1925-ben, 1927-ben, 1931-ben, 1933-ban a Király, 1923-ban, 1927-ben, 1940-ben a Városi Színházban, 1922-ben a Fővárosi Orfeumban, 1922-ben 1931-ben a Fővárosi Operett, 1932-ben az Andrássy úti Színházban és a Budai Színkörben, 1933–34-ben a Magyar Színházban, 1934-ben a Royal Orfeumban és a Bethlen téri Színházban lépett fel. Többször vendégszerepelt külföldön: 1923-ban az USA-ban, 1926-ban Bécsben, majd Drezdában és ismét az USA-ban. Primadonnaszerepeket játszott. Az egyik legszebb hangú és legnépszerűbb operettszínésznő volt. F.Sz. Sylvia (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Xénia (Buttykay Á.: Az ezüstsirály); Médi (Schubert–Berté: Három a kislány); Katalin (Csajkovszkij: A diadalmas asszony); Juliska (Lehár F.: Pacsirta); Germaine (Planquette: A corneville-i harangok).Kosáry Emmi

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Tatárjárás (r.: Kertész Mihály, 1918)
• Bohémia sorozat (r.: , 1918)
• Az okos mama (r.: Martonffy Emil, 1935)
• Varjú a toronyórán (r.: Rodriguez Endre, 1938)