Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kertész Dezső (Békés, 1892. szept. 2. – Bp. 1965. okt. 18.): színész. Iskoláit Aradon végezte, majd Bp.-en Pethes Imre magánnövendékeként színi tanulmányokat folytatott. Első szerződését Krecsányi Ignác budai színtársulatával kötötte. Innen Aradra szerződött és 1915-ig különböző vidéki társulatoknál működött. 1915-től a Vígszínház tagja; 1925-től a Király Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és még néhány fővárosi színház színpadán játszott. A felszabadulás után egy ideig a kecskeméti Katona József Színház, majd 1958-tól a bp.-i József Attila Színház tagja volt. Hosszú ideig bonviván és szerelmes szerepkörben működött, gyakran lépett fel operettekben és zenés vígjátékokban. Pályája utolsó szakaszán áttért a jellemszerepekre. – F. sz. Freddy (Shaw: Pygmalion); Ági Miklós (Molnár: A hattyú); Tusenbach (Csehov: Három nővér); Corignan hadnagy (Feydeau: Osztrigás Mici); John Webster (Ábrahám: Viktória); Harold Stone (Ábrahám: Hawai Rózsája); Despreaux (Sardou: A szókimondó asszonyság); Averin professzor (Rozov: Felnőnek a gyerekek); Ludovico (Lope de Vega: A kertész kutyája); D'Artagnan (Dumas–Planchon: A három testőr); A bíró (Irwin Shaw: Szelíd emberek).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Békés, 1890. szept. 2.–Bp., 1965. okt. 18.): színész. 1908–09-ben Aradon, 1909–1911 között Győrött, 1911–12-ben Sopronban, 1912–1914 között a buda–temesvári társ.-nál, 1914-ben Pozsonyban és Szombathelyen játszott, majd Pethes Imre magánnövendéke lett. 1915-ben a Vígszínház szerződtette, melynek kisebb megszakításokkal 1926-ig tagja volt. 1918-ban fellépett a Fasor Kabaréban, 1924-ben az Unió Rt. kötelékébe lépett, és egy évig a Belvárosi Színházban játszott, ahova 1926–27-ben visszatért. 1928–29-ben és 1933–34-ben a Fővárosi Operettszínház, 1929–1932 között a Király Színház tagja. 1932-ben fellépett a Labriola, 1933-ban a Pesti Színházban. 1934–1936 között a Magyar és az Andrássy úti Színház tagja volt, de szerepelt a Kamara és a Városi Színházban is. 1937-ben a Royal, a Városi és a Magyar Színház művésze, 1938–1940 között a Royal Színház ig.-ja és színésze volt. 1940–41-ben Beleznay Unger István stagione társulatával Sopronban és Pécsett játszott. 1941–42-ben a szegedi, 1942–43-ban a Vidám, 1943–44-ben a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1942-ben a Tábori Színházzal a fronton járt. 1945-ben a kecskeméti Katona József Színház hívta meg, de még ebben az évben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1951-ig szilenciumra ítélték. Ezután a Madách Színházban, 1953–55-ben a kecskeméti Katona József Színházban játszott. Tehetséges jellemábrázoló volt, sihederfigurákkal kezdte, majd komolyabb bonviván- és szerelmes-szerepek után jellemszínész lett. F.Sz. André (Duval: Zenebona); Dorozsmay (Ábrahám P.: Az utolsó Verebély-lány); Tanító (Bródy S.: A tanítónő); János (Molnár F.: Az ördög).Kertész Dezső

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Az elrabolt királyfi   |☰  1923   |☰  rendező

• A falu rossza | Falu rossza (r.: Pásztory M. Miklós, 1914)
• A nevető Szaszkia (r.: Korda Sándor, 1916)
• Az orvos titka (r.: Hegedüs Tibor, 1930)
• Féltestvérek (r.: Garas Márton, 1918)
• Pater Sebastian (r.: Deésy Alfréd, Lajthay Károly, 1920)
• A zsidók valódi arca | Őrségváltás (r.: Bánky Viktor, 1942)
• A papagáj (r.: Garas Márton, 1917)
• Vica a vadevezős | Vica, a vadevezős (r.: Gaál Béla, 1933)
• A papucsférj példát lát | Papucshős (r.: Vaszary János, 1938)
• A tragikus vég | Karenina Anna | Karenin Anna (r.: Garas Márton, 1918)
• Három hét (r.: Garas Márton, 1918)    
• Sulamit | Szulamit (r.: Illés Jenő, 1916)
• A szerető (r.: Garas Márton, 1918)
• Különös tárgyalás (r.: Varasdy Dezső, 1961)
• Csalódás (r.: Bán Frigyes, 1942)
• Drakula halála (r.: Lajthay Károly, 1921)
• A táncosnő | Idill (r.: Garas Márton, 1918)
• A rablólovag (r.: , 1917)
• Sárga liliom (r.: Vanyl, Félix, 1914)
• Mikszáth életútján (r.: Varasdy Dezső, 1960)
• A szentjóbi erdő titka (r.: Kertész Mihály, 1917)
• A 111-es (r.: Korda Sándor, 1919)
• Estélyi ruha kötelező (r.: Cserépy László, Horváth Árpád, 1942)    
• Vámpírhalál (r.: Somogyi Kálmán, 1917)
• A kékhajú fantom I-II. (r.: Garas Márton, 1917)