keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Erdély Miklós     ☰ Budapest 1928.07.04   ☷ Budapest 1986.05.22   |   építész, filmrendező, író, képzőművész, költő, teoretikus, akcióművész, filmkészítő, akció- és képzőművész
646920
Erdély Miklós (1030674 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

(Bp., 1928. júl. 4.-Bp., 1986. máj. 22.): író, költő, képzőművész, filmrendező.ERDÉLY MIKLÓSKassák-díj 1974.M.: Kollapszus orv, v., Párizs, 1974, hasonmás kiad. 1991; Filmek [összeáll. Peternák Miklós] [1989] Művészek - művészet. Művészeti írások [szerk. Peternák Miklós], 1991; Második kötet, v. [szerk. Beke László, Peternák Miklós], Párizs-Bp., 1991; Idő-mőbiusz, 1991; A filmről. Filmelméleti írások, forgatókönyvek, filmtervek, kritikák, vál. írások. I-II. 1995.[ÚMIL,KMIK,MÉL4]

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1946-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szak, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. Igazi mesterének Bokros Birman Dezsőt tartotta, akinek műtermében rajzolt és mintázott; 1974: Kassák-díj. 1947-1951: Budapesti Műszaki Egyetem, építészmérnöki oklevél; 1952-1957 között építésvezetőként építőipari vállalatoknál dolgozott; 1958-ban a Földművelési Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalat (AGROTERV), majd a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) dolgozója volt; 1961-1962-ben Középülettervező Vállalat dolgozójaként részt vett a Budai Vár rekonstrukciójában; 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, felvették, de tanulmányait nem tudta elkezdeni.A Budapesti Építőanyagipari Vállalatnál helyezkedett el, kidolgozta a fotómozaik technikáját, amely MURUS elnevezésű kisvállalkozása révén a továbbiakban a megélhetését biztosította; 1971-ben a Székesfehérvár várossá alakulásának ezredik évfordulójára emelendő emlékműre kiírt pályázaton Vigh Tamással közösen elnyerték az első díjat ún. Életfa tervükkel, kivitelezésére nem került sor. Tanulmányutakat tett Párizsban, Londonban, Belgiumban, Jeruzsálemben, az USA-ban. Az 1960-as évek második felétől új kifejezési formákkal jelentkező avantgárd művészet legsokoldalúbb személyisége. A hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az akcióművészet, az environment és a koncept art jelentős képviselője. Elméleti beállítottságú avantgárd művészként, filmrendezőként és költő/íróként e különböző művészeti ágak új kifejezési lehetőségeinek, magának a művészeti tevékenységnek és a művészetnek az elemzésével foglalkozott, számos műve egy-egy őt érdeklő művészeti elv tömör szemléltetéseként fogható fel. Művészetfelfogását a médiumcentrikusság, a tudományok és a művészetek kapcsolatának hangsúlyozása, az újnak mint legfőbb esztétikai kategóriának a primátusa, valamint a régi és újabb keletű hagyományokra való nyitottság és az ezek újraértelmezésére való igény jellemzi. A korai szobrászati próbálkozások után építészként dolgozó ~ az 50-es években rajzolni, festeni, valamint írni kezdett. Versei és novellái publikációjára először az 1960-as években került sor, elsősorban külföldi magyar nyelvű folyóiratokban (pl. a párizsi Magyar Műhelyben). Az 50-es években az Európai Iskola körébe tartozó, visszavonultan alkotó művészek (Korniss Dezső, Barta Lajos, Bálint Endre), valamint Bernáth Aurél, Csernus Tibor és tanítványai (Lakner László, Szabó Ákos) körében találta meg a számára inspiráló szellemi-művészeti légkört. Ekkor ismerkedett meg Pilinszky Jánossal, Kondor Bélával és Altorjai Sándorral is. 1956 októberében, a forradalom napjaiban a később Őrizetlen pénz az utcán címmel művészeti akciónak nyilvánított pénzgyűjtési akciót kezdeményezett az áldozatok özvegyei és árvái javára a Magyar Írószövetség szervezésében. 1962-ben költözött családjával az Erdély-család budai házába, ahol élete végéig lakott. A házban kialakított műterme építészeti elgondolásainak legtisztábban megvalósított példája. Az Erdély-ház, és a kert, az 1960-as évek második felében számos művészeti találkozónak és akciónak adott teret. 1968-ban itt kezdett filmeket készíteni a montázselméletében lefektetett alapelvek szerint. Filmjei standardizálására viszonylag későn (Balázs Béla Stúdió), s nyilvános vetítésükre is csak az 1980-as években kerülhetett sor. A 60-as évek közepén ismerkedett meg Altorjay Gáborral és Szentjóby Tamással, s rajtuk keresztül a happening és a fluxus irányzatokkal. ~ azonban az írásaiban is megnyilvánuló természettudományos, filozófiai, nyelvelméleti érdeklődésének következtében is a konceptuális művészet felé fordult. Konceptuális, "szöveges akciókkal", tézisekkel is kísért fotókkal, akciószerű felolvasásokkal, filmvetítésekkel (pl. Rejtett paraméterek), valamint objektekkel és environmentekkel vett részt a 60-as évek végétől különböző hazai kiállításokon és rendezvényeken az avantgárd törekvéseknek helyet adó kultúrházakban, félhivatalos kiállítóterekben (IPARTERV, Balatonboglári kápolnatárlatok stb.), valamint külföldi kiállításokon, s 1971-től az elsősorban a konceptuális művészet jegyében bonyolódó hazai és nemzetközi, levelezések útján zajló projektekben. A 70-es évek közepén maga is szervezett két kiállítást a Fiatal Művészek Klubjában (Möbius- és Montázs-kiállítás). 1975-től a Kreativitási Gyakorlatok elnevezésű képzőművészeti kört vezette Maurer Dórával közösen, majd 1977-ben elindította a FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok), 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) kurzusát, amelyeket a kortárs művészeti irányzatok alkotási eljárásaiból, valamint a keleti filozófiai hagyományhoz köthető nevelési módszerekből, és még számos más forrásból ötvözött pedagógiai elv kísérleti műhelyeként fogott fel. Az új és szokatlan jelenségekre nyitott, problémamegoldó gondolkodásra késztető foglalkozások és közös kiállítások egy új művészgeneráció egyéniségformáló iskolája voltak (t. k. Enyedi Ildikó, Böröcz András, Révész László László, Sugár János, Szirtes János). A 70-es és 80-as évek fordulóján indigó-rajzokat és bitumenképeket, valamint különböző, szimbolikus jelentéssel is bíró anyagokból (kátránypapír, bitumen, macesz, üveg stb.) alkalmi installációkat, environmenteket (pl. A kalcedoni zsinat emlékére, 1980) készített, és festeni kezdett. 1980 májusában a Magyar Műhely Marly-le-Roi-i konferenciáján felolvasta a Tézisek az 1980-as Marly-i konferenciához c., nagy hatású művészetelméleti írását. A 80-as években a változó és megélénkülő művészeti, irodalmi élet következtében ~ elszigeteltsége is kezdett fokozatosan megszűnni. 1984-től számos, az újhullám és az új művészeti éra jegyében született kiállításon vett részt ebben az időben készült festményeivel; előadásokat (pl. Optimista előadás, 1981), felolvasásokat tartott. A bécsi Orwell und die Gegenwart c. kiállításon Maurer Dóra segítségével állította fel Hadititok c. művét, amely az egyetlen ma is látható nagyobb installációja (Ludwig Múzeum). 1986-ban került sor első önálló gyűjteményes kiállításának megrendezésére, amelynek megnyitójára súlyosbodó betegsége folytán már nem tudott elmenni.1970 • R-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem R-épület, Budapest1971 • Kunstzone, München1971 • Párizsi Biennálé, Párizs1972 • st. jauby - jovanovics - lakner - miklós - pauer - tot, G. Foksal, Varsó • Direkt hét, Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár1973 • Kopernikusz kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár [Jovánovics Gy., Legéndy P., Major J., Pauer Gy., Szentjóby T.] • Szövegek/Texts. Nemzetközi kísérleti költészeti kiáll., Balatonboglári kápolnatárlat, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Aspekten van Hedendaagse Hongaarse Kunst, T'Hoogt, Utrecht1974 • Kép/Vers, Fiatal Művészek Klubja, Budapest • 4. Rajztriennálé, M. Architektury, Wrocław1975 • Montázs-kiállítás (~ szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest1976 • Mőbiusz-kiállítás (~ szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Kreativitás-Vizualitás. A kreativitási gyakorlatok műveinek bemutatója, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Expozíció - Fotó/Művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Sorozatművek, Kortárs Művészet Magángyűjteményekben 2., Csók Képtár, Székesfehérvár, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged1977 • Bújtatott zöld (environment), Jókai Művelődési Ház, Budaörs1977 • Kelet-európai konceptuális fotográfia, Technische Hochschule, Eindhoven • Modern Magyar Gyűjtemény, Csók Képtár, Székesfehérvár1978 • Kelet-európai konkrét és vizuális költészet, Van Gogh M., Amsterdam, S'Hertogenbosch Modern M. (NL) • V. Nemzetközi Rajztriennálé, M. Architektury, Wrocław • INDIGO • Szén és szénrajz, Marczibányi téri Ifjúsági H.1979 • INDIGO: kiállítások a MOM Művelődési Központban, Budapest • Fotogramok, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Works and Words, De Appel, Fundatie Kunsthuis, Amsterdam • Textil - textil nélkül, Fiatal Művészek Klubja, Velemi Alkotóműhely, Velem • Tendenciák 1970-1980 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest1980-1981 • Stabilizáció (installáció), G. Savremene Umjetnosti, Zágráb1980 • A kalcedoni zsinat emlékére (environment), Bercsényi Kollégium, Budapest1980 • Iparterv 1968-1980, Iparterv • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs • Prospekt 80/1., 6 magyar művész, M. van Hegendaagse Kunst, Gent • Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 70-es évek, Bercsényi Kollégium, Budapest • II. Esztergomi Fotóbiennálé, Vármúzeum, Esztergom • Künstler aus Ungarn, Kunsthalle, Wilhelmshaven • INDIGO • Aquarell, Bercsényi Kollégium, Budapest • Papírművek 1, Csepeli Papírgyár, Budapest1981 • Tendenciák 1970-1980 6., Kemény és lágy, posztkonceptuális tendenciák, Óbuda Galéria, Budapest • Vonal, Pécsi Galéria, Pécs1981 • Veszély (environment), The IX. Cracow Meeting, Pawilon Wystawowy, Krakkó1982 • III. Esztergomi Fotóbiennálé, Vármúzeum, Esztergom • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs1983 • Film/Művészet, Budapest Galéria, Budapest • Helyzet, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Az INDIGO csoport rajzkurzusának kiállítása, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Az avantgard meghalt, Bercsényi Kollégium, Budapest1983 • G. Arte Verso, Genova1984 • Magyarország a tiéd lehet!, Fiatal Művészek Klubja, Budapest1984. Orwell und die Gegenwart, Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs • Rajz/Drawing '84, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Pécsi Galéria, Pécs • Frissen festve, Ernst Múzeum, Budapest1985-1986 • Contemporary Visual Art in Hungary, Glasgow, Csók Képtár, Székesfehérvár • Pillanatkép/Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, Műcsarnok, Budapest1985 • 4. B. der Europäischen Grafik, Baden-Baden • 101 Tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda Galéria, Budapest • Hanglemez, Városligeti Műjégpálya, Budapest • A természet/The nature, Pécsi Galéria, Pécs1985 • Csutak Magdolna lakása, Bécs1986-1987 • Aspekte ungarischer Malerei der Gegenwart, Erholunghaus der Bayer AG, Leverkusen, Stadthalle Hagen, Stadthaus Galerie, Münster1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1986 • ~ kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest (gyűjt., kat.)1987 • Szövegek. Kép-vers/Vers-kép, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Régi és új avantgárd (1967-75). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1987 • Tribute to Miklós Erdély, Millennium Film Workshop Inc, New York1988 • Expressiv. Kelet-európai művészet 1960-tól, Museum Moderner Kunst/Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs, Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Washington1988 • Hommage a Iparterv I., Fészek Galéria, Budapest1989 • Hommage a Iparterv III., Fészek Galéria, Budapest • Szimmetria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Más-kép, Ernst Múzeum, Budapest • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1990 • Ressource Kunst/Erőforrások, Műcsarnok, Budapest1991 • ~ (1928-1986), Csók Képtár és Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (gyűjt., kat.)1991 • Kortárs képzőművészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Free Worlds • Metaphors and Realities in Contemporary Hungarian Art, Art Gallery of Ontario • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1992-1993 • Das offene Bild. Aspekte der Moderne in Europa nach 1945, Westfälisches Landesmuseum Münster, Museum der bildenden Künste, Lipcse1992 • Miklós Erdély. Opere dagli anni '50 al 1986, G. Spicchi dell'Est, Róma (kat.)1993 • A gondolat formái I-II., Óbudai Társaskör Galéria, Óbudai Pincegaléria, Budapest • 3x4 [Altorjay Gábor, St. Auby Tamás], Artpool Művészetkutató Központ, Budapest1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Több mint tíz, Ludwig Múzeum, Budapest1994 • Önösszeszerelő délutánok, Artpool Művészetkutató Központ, Budapest1996-1998 • A művészeten túl, Ludwig Múzeum, Neue Galerie, Graz, Antwerpen1996 • Figure - Form - Fantasy. An overview of the recent decades of Hungarian art, The Contemporary Art Centre of Vilnius, Litvánia • Viszontlátásra! (Marcel Duchamp magyarországi hatásai), Budapest Galéria Lajos u., Budapest1997 • Diaszpóra (és) művészet, Zsidó Múzeum, Budapest1998 • ~ (1928-1986) életműkiállítás + INDIGO, Műcsarnok, Budapest.1998 • A magyar neoavantgarde első generációja 1965-72., Szombathelyi Képtár, Szombathely.1999 • Global Conceptualism • Points of Origin 1950s-1980s, Queens Museum of Art, New York.A balatonboglári kápolnatárlatok története 1970-73., I-II. rész., rend.: Soós Á., szerk.: Római R., szakértő-riporter: Sasvári E., 1998. szeptember 1., 3. (MTV2)A filmről (filmelméleti írások, forgatókönyvek, filmtervek, kritikák). Vál. írások II., összeállította Peternák M., Budapest, 1995.Álommásolatok, 1977Altorjay G.-McCagg, B.: EMlék (Videó), 1988.Artpool Művészetkutató Központ, BudapestBabarczy E.: Határátlépő. ~ (értelmezési kísérlet), Új Művészet, 1992/4.Bartholy E.: Mélyinterjú ~sal, Hasbeszélő a gondolában. A Tartóshullám antológiája, Bölcsész Index, Budapest, 1987Beke L.: Das Lebenswerk ~s, Hegyi L.: Hommage für ~, Künstlerhaus Bethanien, Berlin, 1992Beke L.: Film Möbius-szalagra. ~ munkásságáról, Filmvilág, 1987/9Beke L., Hegyi L., Baránszky L., Perneczky G., Enyedi I., Halász A., Bartholy E., Murgács G., Peternák M., Kozma G.: ~szám, Magyar Műhely, 1983/67.Beke L.: ~, Híd, 1982/3.Beke L.: ~ munkássága. Krono-logikai vázlat képekkel 1985-igEgyéni kiállításoképítész, író, képzőművész, filmrendező, (Budapest, 1928. július 4. - Budapest, 1986. május 22.)ERDÉLYErdély D., "Mi kis" életünk, Árgus, 1991/5, 1992/1. A senki földjén, a Beszélő melléklete ~ról, Új folyam, 1991. október 26.FilmekFilmjeiFitz P.-Kálmán J.: Kép-szín-tér, 1991. december 1. (MTV1)Földényi F. L.: Tanulj meg felejteni! (~: Ásványgyapot), Tartóshullám. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1985Forgács É.: Egy mítosz természetrajza. ~ és a neoavantgárd magánya, 2000, 1993/10.Fővárosi Képtár, BudapestGalántai Gy.: Önösszeszerelő délutánok az Artpool-ban. (Sugár J., Beke L., György P., Nagy P., Berényi P., Birkás Á., Maurer D., Enyedi I., Böröcz A. visszaemlékezései) (VHS videó), 1994.Gazdag Gy.-Jeles A.-Antal I.: BBS dokumentumfilm (részlet): Bódy Gábor és ~ beszélgetése, 1981. (MTV TV-műsor)Groh, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa. DuMont, Köln, 1972György P.: ~ - a szelíd botrány művésze, Holmi, 1992/8.(H)arc-képek. Szemadám Gy. műsora: ~ra a tanítványok emlékeznek, 1993. november 22. (MTV1)Irodalom~ kiállítása a Műcsarnokban, rend.: Xantus J., szerk.-riporter: Orsós L. J., Publikum, 1998. (TV1).Kisfaludy A.: Törvénytelen muskátli, 1996.Kollapszus orv., Párizs, 1974, 1991KönyveiKornis M.: Mindenből egy, egyből minden, Filmvilág, 1986/8.Kovalovszky M.: ~ról, Vigilia, 1989/6.Kurdy Fehér J.: Az egytől lásd a szépet és indulj felé (~ művészetszemléletéről), Jelenkor, 1992/5.Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMásodik kötet, Párizs, Bécs, Budapest, 1991Maurer D.: Kreativitási gyakorlatok, 1976/ 1987. (BBS)Miklós"Műrész". A TV1 kulturális hetilapja: ~ 1928-1986 (szerk.-rend.: Révész L. L., szakértők: Sebők Z., Török T.), 1991. november 13.Művek közgyűjteményekbenmuvesz_68Művészeti írások (vál. művészeti tanulmányok I., szerk. Peternák M.), Budapest, 1991M. van Hedendaagse Kunst, GentPályi A.: Happening és színház. Gondolatok a "Három kvarkot Marke királynak" kapcsán, Színház, 1969/4.Partita, 1974 (standard kópia: 1988. BBS K-szekció)Perneczky G.: ~, és műve, a dekonstruktív tautológia (gyűjt., kat., Szent István Király Múzeum és Csók Képtár, Székesfehérvár, 1991)Peternák M.: ~ 1928-1986, Magyar Építőművészet, 1988/1.Peternák M., Beszélgetés ~sal, 1983 tavaszán, Árgus, 1991/5.Peternák M.: Hol kezdjem? (gyűjt., kat., Óbuda Galéria, 1986)Peternák M.: ~: Tavaszi kivégzés (1985). Elemzés-vázlatPeternák M.: Vonatút (~ filmjéről), Mozgó Film, 2. sz., BBS, Budapest, 1986Petőfi S. J.: Szöveg és jelentés, Magyar Műhely, 1981/64.~: Pihenés, Infermentál III., Cass. 5., VII. Personalities/Személyiségek, valamint in: ABCD 1., 1984Sárospataki Képtár, SárospatakSebők Z.: Armageddon, Jóvilág. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1984Szenes Zs., Mújdricza P., Erdély D.: gyök -1, mint ANTIBÁLVÁNY, avagy a mélypont ünnepélye. Beszélgetés ~ műtermében, Pompeji, 1993/1-2.Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzőke A.: ~ festészetérőlSzőke AnnamáriaSzőke A.: piros fehér zöld, Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára, Budapest, 1989Szőke A.: "Titok a jövő jelenléte", Tudomány a művészet határain belül ~ művészetében, Nappali ház, 1997/1.Tavaszi kivégzés, 1985 (BBS).Ungarische Kunst Heute, Rend.: Kluth, M., (közrem.: Beke L. és Hegyi L.), WDF-WDR, 1984Válogatott csoportos kiállításokVarga V.: Partita (BBS Sokszorosítás, Budapest, 1975)Verzió, 1979 (standard kópia: 1981. BBS)Vonatút, 1981 (standard kópia: 1988. BBS K-szekció)Zsidó Múzeum, Budapest

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Erdély Miklós (Bp., 1928. – Bp., 1986. máj. 22.): képzőművész, teoretikus, akcióművész, filmkészítő, költő, építész. 1946-47-ben a bp.-i Képzőművészeti Főisk. szobrász szakán Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa, de tulajdonképpeni mesterének Bokros Birman Dezsőt tekintette. 1947 őszén tanulmányait már a Bp.-i Műszaki egy.-en folytatta és 1951-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Édesapjával, a szintén építész ~ Istvánnal új építészettechnológiai eljárásokat dolgoztak ki, majd bekapcsolódtak a műemléki helyreállításokba. Egyéni és egyedi gondolkodásának egyik első műemlék-építészeti példája az 1958-ban felújított Iskola utca 18. sz. épület (Bp.). 1959-ben, majd 1963-ban sikerrel felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főisk.-ra, de mindkét alkalommal azonnal eltávolították. Ezt követően vágóként dolgozott a Magy. Televíziónál: 1963-ban ösztöndíjjal fél évet Párizsban töltött. Ezekben az esztendőkben a Végh László körül kialakult társaság és a Vigilia-kör tagja volt. Szoros barátságba került Kondor Bélával és Altorjai Sándorral. 1966-ban, lakóházának pincéjében (Altorjaival közösen) megrendezte az első mo.-i happeninget. 1971-ben, a Székesfehérvár millenáris évfordulója alkalmából megrendezett emlékműterv-pályázatot Vigh Tamás szobrászművésszel közösen Az élet fája c. művükkel megnyerték. 1975 és 1977 között a Papp Tamás által szervezett ún. „mozgástervezési és kivitelezési gyakorlatok”-at vezette. Maurer Dórával és Galántai Györggyel 1977-ben beindították a FAFEJ (Fantáziafejlesztő Gyakorlatok), majd 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris gondolkodás) kurzusokat, amelyek alternatív önképzőkörökként működtek. Az 1980-as évek elején díszleteket tervezett. Jelentősebb teoretikai, képzőművészeti és filmes írásai, valamint versei folyóiratokban és a párizsi Magyar Műhelynél jelentek meg. 1974-ben verseiért Kassák-díjat kapott. Kollapszus c. 1974-ben jelent meg kötete a Magyar Műhelynél; a lap különkiadást (1983. 67. sz.) szentelt~nek. Egyetlen önálló kiállítását 1986. ápr. 11.-máj. 5. között rendezték meg az Óbuda Galériában. Életművében meghatározó szerepet játszottak filmjei, melyek zömét a Balázs Béla Stúdióban forgatta: Rejtett paraméterek (1968); Anti szempont (1971); Új kávézó nyílt a Szamuely utcában (1972); Partita (1974); Álommásolatok (1977); Verzió (1977); Vonatút (1981); Tavaszi kivégzés (1985). Különös érdeklődéssel fordult minden, általa még nem használt kifejezőeszköz felé, javaslatokat téve az illető terület újfajta használatára (dia, írásvetítő, fotó, film, hangjáték, építészet). Mint teoretikus behatóan foglalkozott az ún. nyelvi közeg problémáival; a fogalmi rendszert a művészetfontos tárgyának tekintette. – Irod. Kornis Mihály: Fragmentumok E. M.-ról (Filmvilág, 1986. 9. sz.); Beke László: E. M. munkássága (Filmvilág, 1987. 9. sz.); Petőcz András: Jegyzetek E. M.-ról (Holmi, 1990. 9. sz.); Beszélgetés E. M.-sal 1983 tavaszán (riporter Peternák Miklós, Argas, 1991. 5. sz.); Chikán Bálint: E. M., a hagyományteremtő (Magy. Hírlap, 1991. dec. 7.).

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 13686