ABCD - Ferenczi Zoltán

Ferenczi Zoltán ☰ Borsa 1857.10.07 ☷ Budapest 1927.05.31 | akadémikus, férfi, fordító, író, irodalomtörténész, könyvtáros, műfordító, egyetemi tanár, könyvtárigazgató, színháztörténész

647025

Ferenczi Zoltán, méltóságos (1030849 | - )
Ferenczi Zoltán (1030848 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1905.05.12 - 1917.05.03

Egyetemi Könyvtár, Budapest
igazgató
1899 - 1925

MTA Könyvtára
főkönyvtárnok
1925 - 1927

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1917.05.03 - 1927.05.31

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Ferenczi Zoltán (Borsa, 1857. okt. – Bp., 1927. máj. 31.): irodalomtörténész, könyvtáros, az MTA tagja (l. 1905, r. 1917). ~ Sári és ~ Magda írók apja. A kolozsvári egy.-en tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1879-ben. 1880-tól polgári isk., 1884–96-ban szakisk. ig. Kolozsvárott. 1881-től a m. irodalom magántanára, 1895-től rk. tanár a kolozsvári, 1903-tól a bp.-i egy.-en; 1891-től a kolozsvári, 1899–1925-ben a bp.-i Egyetemi Könyvtár ig.-ja. 1924-től a bp.-i egy.-en c. ny. r. tanár. 1925-től az MTA főkönyvtárosa. 1903-tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1907-től a Petőfi Társ. alelnöke. Szerk. 1888–96-ban a Petőfi Múzeumot, 1907–25-ben a Költők és írók c. sorozatot, 1908-tól (Endrődi Sándorral) a Petőfi Könyvtárt, 1912–22-ben a Magyar Shakespeare-tárt, 1909-ben a Petőfi Almanachot. A legkimerítőbb Petőfi-életrajz szerzője. Irodalomtörténeti tanulmányait alapossággal, gazdag forrásanyag felhasználásával írta. A szakfolyóiratokban és önállóan nagyszámú irodalomtörténeti és történelmi tanulmánya jelent meg. Dante, Shakespeare, Goethe műveiből fordított magyarra. Színdarabokat is írt. – F. m. A kurucvilág énekei (Bp., 1880); Az aranykakas (színmű, bem. Kolozsvár 1884); Lázár János (tragédia, bem. Kolozsvár, 1885); Száz év előtt (színmű, Kolozsvár, 1892); Jósika Miklós élete (Bp., 1894); A kolozsvári nyomdászat története (Kolozsvár, 1896); Petőfi életrajza (I–III. Bp., 1896); A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897); Báró Eötvös József (Bp., 1903); A könyvtártan alapvonalai (Bp., 1903); Deák élete (I–III. Bp., 1904); Csokonai (Bp., 1907); Petőfi eltűnésének irodalma (Bp., 1910); Rimay János (Bp., 1911); A magyar irodalom története 1867–1900 (Bp., 1913); Zrínyi jelszava (Bp., 1921). – Irod. Dézsi Lajos: F. Z. emlékezete (Bp., 1928); Császár Elemér: F. Z. r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1930); Hatvany Lajos: Emberek és korok (Bp., 1964).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Ferenczi Zoltán(Kisborsa, 1857. okt. 7.–Bp., 1927. máj. 31.): irodalom- és színháztörténész, fordító. 1879-ben bölcsészdiplomát szerzett a kolozsvári egyetemen, ahol 1881–1903 között tanár, 1891–1899 között az egyetemi könyvtár ig.-ja. A kolozsvári m. színészet 100. évfordulója alkalmából végzett forráskutatásait összegezte A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár, 1897) c. monográfiájában. 1903-tól a bp.-i tudományegyetem tanára és a Kisfaludy Társaság tagja. 1905-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-től rendes tagja. 1903-tól 1925-ig az Egyetemi Könyvtár ig.-ja, 1925–1927 között az MTA főkönyvtárosa, 1912–1922 között a Magyar Shakespeare Tár szerk.-je volt. 1899-től Bp.-en élt. Korának legismertebb irodalomtörténésze és kiemelkedő biográfusa volt. Lefordította Goethe Faustjának I. részét. Írt verseket, kéziratban maradt regényt. Drámái: Az aranykakas; Lázár János; Száz év előtt; Judit (kéziratos töredék). – Ir. Császár E.: F. Z. emlékezete (1930).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Petőfi naplója 1848. márcziusról. Kolozsvár, 1891.11. Az erdélyi magyar játékszin kezdete. Kolozsvár, 1892. 12. Száz év előtt. Alkalmi szindarab az erdélyi magyar szinjátszó társaság megalakulása idejéből. Kolozsvár, 1892.1. A népies versalakok története műköltészetünkben. Bpest, 1879.2. A Kuruczvilág énekei. Tanulmány. Bpest, 1880.3. Észrevételek a magyar irodalomról. Kolozsvár, 1882.4. Báró Eötvös József. Bpest, 1884. (M. Könyvesház 125–127.)5. E. Kovács Gyula életrajza. Kolozsvár, 1885.6. Emlékbeszéd kövendi Váradi Károly felett. Kolozsvár, 1887.7. A görög művészet bölcselete. Taine Hyppolit Adolf után fr. ford. jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1888. (Olcsó Könyvtár 244.)8. Az erdélyrészi techn. iparmúzeum története. Kolozsvár, 1888.9. Petőfi ismeretlen költeményei. Kolozsvár, 1890.bölcseleti doktor, egyetemi könyvtárigazgató és magántanár,bölcseleti doktor, egyetemi könyvtárigazgató és magántanár, szül. 1857. okt. 7. Borsán Kolozsmegyében; a gymnasiumot a kolozsvári ev. ref. kollegiumban, felsőbb tanulmányait ugyanott az egyetemen végezte, hol 1879-ben bölcselet-doktori s tanári oklevelet, 1881-ben pedig bölcselet-kari magántanári képesítést nyert. Még egyetemi hallgató korában, mint a magyar nyelv és irodalom segédtanára működött az ev. ref. főgymnasiumban, majd a kolozsvári polgári iskola tanáráúl és 1880-ban igazgatójáúl választották. Két izben tett külfödi tanulmányutat. 1891-ben az erdélyi múzeum-egylet Szabó Károly utódjáúl könyvtár-igazgatónak választotta, a vallás- és közoktatási miniszter pedig a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója gyanánt megerősítette.Erdélyi Irók és Művészek Almanachja 1892. 33. l. arczk. és Gyalui Farkas szives közlése.Ferenczi ZoltánKéziratban: Le bourgeois, vígj. francziából ford., Poe A. Edgar költeményei, angolból ford., Az aranykakas, népdráma 5 felv. előadatott először a kolozsvári szinházban 1884-ben, és azóta többször a kolozsvári szinházban, Debreczenben, Nagyváradon sat., Lázár János, tragödia 5 felv., előad. a kolozsvári szinházban 1885-ben, Az erdélyi szinészet története és Petőfi életrajza, mely a Kisfaludy-társaság megbizásából készült két kötetben.Kora fiatalsága óta szépirodalmi téren mint eredeti szinműiró s mint műfordító; a szaktéren pedig az irodalomtörténet, aesthetika, műkritika s a szinészet története körébe tartozó művekkel munkálkodik. Az irodalomtörténeti téren főként mint Petőfi Sándor életrajzirója éveken át nagy munkásságot fejtett ki. Mint az erdélyi irodalmi társaság titkára egyik legmunkásabb vezetője az erdélyi részek irodalmi és kulturalis mozgalmainak. Indítványára ünnepelték meg 1892-ben az erdélyi magyar szinművészet száz éves jubilaeumát. Az egyetemen az ujabbkori magyar irodalomtörténetet adja elő. Több mint harmadfélszázra menő czikkei s értekezései a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Figyelő (VIII. 1880. A kuruczvilág énekei XV. XVI. 1883–84. Báró Eötvös József), kolozsvári Hölgyfutár, Havi Szemle, Család és Iskola (1882. Lederer Ábrahám emlékezete, Gyulai Pál gyermekverseiről, Széchenyi István az 1825. országgyűlésen, 1885. Adalék Fáy András nevelői munkásságához), Ellenzék, Élet és Irodalom, Erdélyi Múzeum-Egylet kiadványai (III. 1886. Adalék Jósika Miklós irói működéséhez, 1888–89. Poe Edgar költeményei és elbeszélései), Fővárosi Lapok (1888 óta tárczák Petőfiről sat.) Erdélyi Hiradó (1888. 30–32. sz. Kisfaludy Károly születésének századik évfordulóján, 1889. 63. 95. 302. sz. 1890. 295. sz. fordítások Poe E. után, 1891. 132–137. Petőfi a márcziusi napokban, sat.), Kolozsvár (1888. 81. sz. Széchenyi emlékezete), Keleti Virágok, Petőfi Múzeum, Bud. Szemle, Századok, Pesti Napló s M. Könyv-Szemle.M. Könyvészet 1880. 1882. 1884. 1888. 1890.Munkái:Szerkesztette a kolozsvári polgári iskola Értesítőjét 1881-től 1891-ig (ez utóbbi évben jelent meg abban: Lapok Petőfi Sándor naplójából I. iv.), a Család és Iskolát 1881. okt.-1882. szept., alapította (Csernátoni Gyula és Korbuly Józseffel együtt) és szerkeszti 1888. jan. óta a Petőfi Múzeumot, melynek nagy részét ő irta és irja; végül szerkeszti az erdélyi irodalmi társaság Évkönyvét. szül. 1857. okt. 7. Borsán Kolozsmegyében;Tipray Könyvészete 1879.

tudósportál

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar szakos tanári és bölcsésztudori okl. (1879), a magyar irodalom újkora tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1881). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.; r.: 1917. máj. 3.).

könyvei