ABCD - Huszka Jenő

Huszka Jenő ☰ Szeged 1875.04.24 ☷ Budapest 1960.02.02 | jogász, zeneszerző, operettkomponista, operettszerző, operettmuzsika-szerző

647131

dr. Huszka Jenő (2772737 | - )
Huszka Jenő, pusztaferencszállási (1031025 | - )
Huszka Jenő (1031024 | - )

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Huszka Jenő (Szeged, 1875. ápr. 24. – Bp., 1960. febr. 2.): zeneszerző, a magyar operettmuzsika kiváló úttörője és klasszikusa. A Zeneak.-n Hubay Jenő és Koessler János tanítványa. Jogot is végzett. Párizsba került és egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarnak. Visszatérése után a kultuszmin. művészeti ügyosztályán dolgozott. Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később szövegírója lett. Felesége Arányi Mária író. ~ első nagy sikerét a Bob herceg c. operettjével aratta (Népszínház, 1902). Megdöntötte az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát, és új lehetőségeket tárt fel az őt követő m. komponisták (Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre) előtt. 1903. nov. 6-án a Király Színházat, Bp. új operettszínházát ~ Aranyvirág c. operettjével nyitották meg. – Többi operettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba (Király Színház, 1905), a Lili bárónő (Városi Színház, 1919). ~ megbecsült egyénisége volt a m. művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta. A Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i bp.-i kongresszusán a világszövetség alelnökéül választották meg. 1955-ben mutatták be Szabadság, szerelem c. történelmi daljátékát.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Huszka Jenő(Szeged, 1875. ápr. 24.–Bp., 1960. febr. 2.): zeneszerző, operettkomponista. A Zak-n Hubay Jenő és Koessler János növendékeként folytatta tanulmányait. 1896-ban jogi doktorátust szerzett, majd Párizsban, rövid ideig hegedűsként dolgozott. Első színpadi művét, egy énekes bohózatot Tilos a bemenet c. 1899-ben mutatták be. Egyike volt a legkorábbi, leghosszabban működő sikeres zenés színpadi szerzőknek. Első nagy sikerű operettje a Bob herceg, amelyet 1902-ben mutatott be a Népszínház, a m. operett dicsőséges korszakának és nemzetközi diadalútjának kezdetét is jelentette. 1903. nov.-ben Aranyvirág c. operettjével nyitották meg a Király Színházat. Tizennégy operett mellett számos dalt komponált. 1930-ban a Zeneszerzők Világszövetségének bp.-i ülésén őt választották a szervezet alelnökévé. F.M. Gül Baba (1905); Tündérszerelem (1907); Lili bárónő (1919); Mária főhadnagy (1942); „Szabadság, szerelem” (1955).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A magyar operettmuzsika klasszikusa. Tanulmányait az Országos Zeneakadémián végezte, ahol Hubay Jenő, Herzfeld Viktor és Szabó Xavér tanítványa volt. Mint hegedűvirtuóz hangversenyezett Budapesten. Párizsban tagja volt a Lamoureux-zenekarnak. Nagy népszerűségre tettek szert dalai és operettjei. Elnöke volt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének és alelnöke a Zeneszerzők Világszövetségének. Nyaranta a balatonfüredi SZOT Szanatóriumban pihent. 1958-ban az Anna-bálon is megjelent. Az Anna-báli keringő c. művének ez a rendezvény volt ihletője. A városban utca viseli nevét, a Tagore-sétányon az 1995-ben felállított bronz mellszobra, Mészáros Dezső alkotása áll.HUSZKA JenőI.: BARÓTI Géza: A füredi Anna-bál százötven éve. 1825–1975. Vp., 1975. – GLATZ László: Anna-bál, áll a bál! (Tsz.) Bf., 1990. – BfÉL – RÚL X. köt. – ÚMÉL III. köt. – ZnL II. köt.M.: Bob herceg. – Aranyvirág. – Gül Baba. – Tündérszerelem. – Lili bárónő.( Szeged, 1875. április 24. - Budapest, 1960. február 2. )zeneszerző

könyvei