ABCD - Kisfaludi Strobl Zsigmond

Kisfaludi Strobl Zsigmond ☰ Alsórajk 1884.07.01 ☷ Budapest 1975.08.14 | szobrász, éremművész, művészpedagógus

647138

http://dka.oszk.hu/019700/019756/kerepesi_kisfaludi_strobl.jpg

Kisfaludy Strobl Zsigmond (1031044 | - )
Strobl Zsigmond, Kisfaludi (1031042 | - )
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1031043 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj, I. fokozat
1950.03.15

életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1901-1904: Iparművészeti Iskola, 1904-1905: Stadtgewerbeschule, Bécs, 1905-1908: Országos Mintarajziskola, 1912-1913: Julian Akadémia, Párizs. Mesterei: Mátrai Lajos György, Lóránfi Antal, Anton Breneck, Radnai Béla. 1903: Iparművészeti Iskola kisplasztikai első díj, 1904: Deák ösztöndíj (Zala vm.), 1912: Rudics-díj, 1917: Ferenc József-rend hadiékítményes lovagkeresztje, 1919: Lipótvárosi Kaszinó díja, 1922: Erzsébetvárosi Kaszinó szobrász-díja, 1926: Gold Medal of Philadelphia, 1927: Pittsburgh város aranykulcsa, Varsói Szépművészeti Társulat aranyérme, 1929: Magyar Kis Állami Aranyérem, 1929: Barcelonai Nemzetközi Kiállítás aranyérme, 1930: Ipolyi Arnold-díj, Diploma di Partecipazione Monza, 1931: Corvin-koszorú, 1937: Párizsi Világkiállítás Diplome d' Honneur, 1941: Magyar Érdemrend középkeresztje, 1950 és 1953: Kossuth-díj, 1952: kiváló művész, 1954, 1955, 1970: Munka Vörös Zászló Érdemrendje, 1966: Munka Érdemrend arany fokozata, 1970: Lenin-emlékérem, 1974: Magyar Népköztársaság Zászlórendje. 1925: kormányfőtanácsosi cím, 1922-től Szinyei Társaság tagja, 1958-tól a Fészek Művészklub elnöke haláláig. Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség elnökségi tag 1949-től, Országos Béketanács tagja 1955-től, Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetőségi tagja, 1958-tól a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja. 1921-től díjazás nélkül, 1924-től felkért, 1925-től rendes tanár a Képzőművészeti Főiskola-án 1960-ig. 1912-ben a Rudics-díj révén bejárta Európát (Firenze, Róma, London, Párizs), 1927-1928-ban angliai és amerikai utazást tett. 1931-1937 között több alkalommal, hosszabb időt töltött Angliában, 1948-ban Párizsban, majd ismét Londonban dolgozott rövid ideig. 1945 után többször járt a Szovjetunióban (1948 és 1955, 1960-ban Moszkva) és más szocialista országban, 1958-ban a Béke Világkongresszus magyar delegációjának tagjaként Stockholmban. Apja göcseji tanító volt. Az Iparművészeti Iskola kisplasztikusi első díját még Strobel Zsigmondként nyerte el. A tehetséges szobrásznövendék 1904-ben, Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult, ahol a bécsi barokk-szecesszió hatott rá. Bécsben kiállításon is szerepelt. 1904 és 1905 nyarán Stróbl Alajos és Telcs Ede műtermében képezte magát. 1907-ben vett részt először műcsarnoki kiállításon, de az Új Idők már 1906-tól közölte műveinek reprodukcióit. Ernst Lajos támogatásával jutott műteremhez, 1908-ban az Akácfa utcában. A Százados úti művésztelepen, annak alapításától, 1911-től 1944-ig dolgozott. Sokoldalú művész, készített portrét, aktot, domborművet, kisplasztikát, érmet, porcelán figurát és főként monumentális emlékművet. Minden munkában kitűnően érvényesítette technikai tudását. Műveit - a monumentális szobroktól az apró porcelán figurákig - lendület, elegancia, mozgalmasság, dekoratív kompozíció és formaképzés jellemzi. Művészete a német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikájának hatása alatt fejlődött, a példakép klasszikus fegyelmét azonban némileg feloldva, lágyabbá tette saját plasztikáját. Erőteljesen hatott rá az akadémizmus, melynek nemzetközileg elismert, jó felkészültségű mestere volt. Itthon a klasszicizáló akadémizmus három nagy, sokat foglalkoztatott képviselőjének egyike, Sidló, Szentgyörgyi mellett. Korai szűkszavú, zártan komponált figurái magukon viselik a korszak mértéktartó dekorativitását. Később romantikus lelkületéből fakadó formagazdagsága, lendületes ábrázoló képessége az expresszív realizmus mesterévé avatta, emlékműveiben a neobarokk akadémizmus vált uralkodóvá. Kései alkotói periódusában korábbi korszakainak tanulságait, stílustendenciáit érvényesítette, alkalmazta műveiben; szakmai felkészültségét a megrendelők elvárásaihoz igazította, de mindvégig megőrizve a klasszikus művészet hagyományait. Művészetének középpontjában az ember állt. Portrészobrászként kiemelkedően jelentős. 1910 körüli művei a korabeli kortárs művészeti törekvéseket mutatják (Gara Arnold portréja, 1909), akt szobraiban a klasszicizáló tendenciák jelentkeznek (Fürdő után, 1910; Finálé, 1911) s őrződnek meg majd későbbi műveiben is (Vénusz születése, 1918; Lábát törlő asszony, 1922). Első köztéri megbízatását 1913-ban a szentesi szoborpályázat elnyerésével Horváth Mihály szobrára kapta (felállítva 1934-ben). 1914-ben részt vett a Munkácsy pályázaton. Az első világháborúban a sajtó-főhadiszállás tagjaként teljesített katonai szolgálatot, 1917-ben a Gorlicei áttörés emlékművére (Kassa, Katonai Akadémia, elpusztult) kapott királyi megbízást, illetve egymás után készítette el a hadsereg vezetőinek portréit (Arz vezérezredes, 1917). 1918-ban készült E. A. Bourdelle művészetének hatását mutató Ijász c. szobra (Városliget, 1929), mely barokkos szenvedélyével új hang szobrászatában. E felfogás később is jelen van művészetében (Horthy István emlékmű terve 1943). Részt vett a Tanácsköztársaság művészeti életében, de politikai következmények nélkül. Tagja volt a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának, Őszirózsás katonájának nagyméretű gipszváltozatát felállították 1919. május 1-jén az Alagút mellett és a Parlamentnél. A katona figura egyike a népies hangvételű, expresszív-realista szemléletű műveinek (Kukorica morzsoló, 1912; Ápolónő, 1917), melyek a későbbi életműben is fel-feltűnnek (Ózdi hengerész; 1952; Sarjú kaszáló, 1954). A két világháború között a hivatalos művészet reprezentáns alakja, pályája ekkor teljesedett ki. Az 1920-as években Ligeti Miklós kerámiaműhelyében, az angyalföldi műhelyben dolgozott, s velük állított ki 1922-ben, majd 1925-ben és 1926-ban szerepelt a philadelphiai kiállításon. A két évtized alatt több első világháborús hősi emléket készített, elsőként egy ősmagyar keblére dőlő sebesült zászlótartót Kapuvár részére, később Rákoskeresztúr, Körmend, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Gyöngyös hősi emlékeit. Az 1921-es, Szabadság téri irredenta emlékszobrok közül az Észak alkotója. Az 1928-as Madonna egyetlen fából készült, gótizáló műve, kevés vallásos szobrának egyike. A Szent Imre (1931) egyik legnagyobb köztéri kompozíciója, mely Izabella főhercegnő megrendelésére készült, és az érzelmes neobarokk emlékműstílus dokumentuma. A magyar huszár (1926, felállítva 1932, Budai vár) viszont rokokós eleganciájával alkalmassá vált a herendi porcelángyár tömeges sokszorosítására. Sok közvetlen megbízást kapott és rendszeresen meghívták a pályázatokra. 1938-ban ő nyerte a Madách-szoborpályázatot, 1942-ben a talapzat elkészült, de a háború miatt nem került felállításra, hasonlóan a Horthy-emlékműhöz, melynek tervei semminemű hasonlatosságot nem mutatnak az 1947-es gellérthegyi emlékművel. 1931-1939 között műterme volt Londonban. Különösen kedvelték portreistaként Angliában, a festő László Fülöp mellett. Kemény Simon segítségével, Lord Rotherme pártfogásával jutott Angliába, a királyi család és az arisztokrácia világába. Nevezetes arcmást készített az angol királyi család egyes tagjairól (Earl of Athlone, Alice hercegnő, Erzsébet hercegnő), ill. a politikai élet nagyságairól (Lord Allenby tábornok, Lord Camrose, Lord és Lady Snowden, A. Chamberlain) és Georg Bernard Shaw-ról, akihez közismert jó barátság fűzte. Shaw-ról 1932-ben mintázott portréja - az író által leghűbb ábrázolásként értékelt alkotás -, Kisfaludi portréművészetének kulcsfontosságú műve, karakterizáló képességének vitathatatlan dokumentuma. 1949-ben Somerset Maugham portréját készítette el az író megrendelésére. Angliában 72 mű képviseli ~ portréművészetét különböző gyűjteményekben, magántulajdonban és a királyi család palotáiban. Itthon is a legfelsőbb körökből (Görgey Artúr, 1913; Tisza István, Szakasits Árpád), illetve a művészvilágból valóak modelljei (Csók István, 1924; Bajor Gizi, 1932; Kodály Zoltán, 1963). 1945 után többször járt a Szovjetunióban, útjai alkalmával készítette a Manyizer és Vucsetics portrékat, 1955-ben Vorosilov marsall mellszobrát. ~ot mesterségbeli tudása, anyagismerete és biztos karakterizáló készsége korának legjobb portrészobrászainak egyikévé tette. A második világháború után művészi pályája töretlenül folytatódott. 1945-ös És mégis elindul a munka című műve a tízes évek expresszív hangját idézi, miként pár évvel későbbi Vándor Petőfije is. 1945-ben őt bízták meg a szovjet parancsnokság, ill. Vorosilov választása alapján, a hazai szobrászat egyik legmonumentálisabb, szimbólum értékű emlékművének, a gellérthegyi Felszabadulási emlékmű (1947) elkészítésével. 1950-ben részt vett a Sztálin szoborpályázaton, megbízást kapott az Ezredéves emlékmű Kossuth és Rákóczi alakjainak elkészítésére, 1952-ben a Parlament melletti Kossuth szoborra. 1960-1966 között több korai művét vásárolta meg Szukarno, Indonézia akkori elnöke. 1967-ben állították fel mozgalmas, monumentális emlékművét Egerben a Végvári harcokat (1930-as szoborterv alapján). A nyolcvankilenc éves szobrász utolsó, életében felállításra került műve az Ózdi hengerész (1973). ~ művészideálja a - politikai rendszertől független - reneszánsz művész volt, aki a legkülönfélébb, egymással esetleg ellenséges viszonyban levő megbízóknak is képes volt dolgozni. Önéletírásában ezért fájlalja a politikailag kompromittált témájú, a nacionalista propaganda körébe tartozó 1945 előtti szobrainak ledöntését, megsemmisítését, szerinte elég lett volna raktárba szállításuk, ahogy az történt az 1990-es években több 1945 utáni művével. Munkásságát mintegy 2600 portré, ötvennél több köztéri mű őrzi, művészetéről Basilides Ábris készített filmet. 1976-ban Zalaegerszegen a Göcsej Múzeumban nyílt meg állandó kiállítása.1906 • Mintarajziskola kiállítása1907, 1908 • Tavaszi kiállítás, Műcsarnok, Budapest1909, 1912, 1914, 1930, 1932, 1934, 1938, 1940 • Velencei Biennálé, Velence1909 • Művészház első kiállítása, Budapest1912, 1919 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest1917, 1921, 1922, és 1925 • [Iványi Grünwald Bélával], Budapest1919-es mártírok emlékműve (1965, Zalaszentgrót)1921 • Magyar kiállítás, Amszterdam • Hága1922 • Csoport kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest1925 • Aktkiállítás, Műcsarnok, Budapest • Egyházművészeti kiállítás, Róma1926 • Magyar kiállítás, Philadelphia1927, 1932 • Ernst Múzeum, Budapest1927 • Magyar kiállítás, Pittsburgh • Magyar kiállítás, Varsó • Magyar képzőművészeti kiállítás, Göteborg • Hősi emléktervek, Műcsarnok, Budapest1928 • Magyar kiállítás, Malmö • Aktkiállítás, Secession, Bécs1929 • Nemzetközi kiállítás, Barcelóna • Magyar reprezentatív kiállítás, Genf • Magyar képzőművészeti kiállítás - Magyar művészeti hét, Nürnberg1930 • Nemzetközi kiállítás, Monza • Szent Imre kiállítás, Műcsarnok, Budapest1931 • Szinyei Társaság III. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Művészcsoportok Műcsarnok, Budapest • Horthy jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest1934 • Modern magyar művészek kiállítása, London1935 • Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Szinyei Társaság kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Brüsszeli magyar kiállítás, Brüsszel1935 • White Allom Gallery, London1936 • Munkácsy Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A nő a művészetben, Műcsarnok, Budapest1937 • Világkiállítás, Párizs • Szinyei Társaság kiállítása, Brüsszel • Magyar kiállítás, Bécs1938 • Madách-pályázat I-II. kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás, Riga • Helsinki • Tallinn • Kaunasz1940 • Nyíregyházi Művészeti Hetek Országos képzőművészeti kiállítás, Nyíregyháza-Sóstó1948 • Magyar kiállítás, London1950, 1953, 1954, 1955, 1962 • 1., 3., 4., 6., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1951 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Varsó • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest1954 • Magyar plasztikai és grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest1954 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)1955 • Moszkva • Leningrád1956 • Kijev, Odessza, Harkov, Lvov1957 • Magyar forradalmi művészet, Budapest • Hetven művész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • III. Miskolci Országos Kiáll., Herman Ottó Múzeum, Miskolc1957 • Tallin, Riga1958 • Kinsky-palota, Prága1958 • Magyar forradalmi művészet, Moszkva • Bukarest1959 • Moszkvai Biennálé, Moszkva • Tavaszi Tárlat, Pécs • Pedagógus képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest1959 • Pozsony1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1962 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Ermitázs1965, 1974 • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg1965 • A Százados úti művésztelep 50 éves jubileumi kiálllítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár1966 • XX. századi magyar művészet, Szeged • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1967 • Alsórajk1967 • XX. századi magyar képzőművészet, London1969 • Magyar Művészet 1896-1945, Ernst Múzeum, Budapest • Nemzetközi katonai képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Petőfi emlékkiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest1973 • Szabadtéri szoborkiállítás, Salgótarján • Herendi Porcelángyár kiállítása, Bécs • Magyar szobrászat 1957-1972, Puskin Múzeum, Moszkva1974 • Telcs Ede és tanítványai, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1976 (1985) • Emlékmúzeum, Zalaegerszeg1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest1980 • Madách-kiállítás, Xantus János Múzeum, Győr.1984 • Szobrász és modelljei, Centenáriumi emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.38-as Mollinary-Kecskeméti gyalogezred első világháborús emlékműve (haraszti mészkő, 1942-1943, Kecskemét, Katona József tér)Ad Astra (bronz, 1927, felállítva 1984 körül, Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum előkert)Állami zászló címere (bronz, 1947, Budapest, XI. ker., Gellérthegyi-emlékmű előtt)Állami zászló (kő, bronz, 1965, Budapest, V. ker., Kossuth tér, Országház főbejárat előtt)A vándor Petőfi (bronz, 1976, Zalaegerszeg, Petőfi Általános Iskola)Bánóczi ZsuzsaBenczúr Gyula (mellszobor, szürke homokkő, 1931, Szeged, Pantheon)Bizalom (alumínium, 1967, Kalocsa, Kórház park)Boross M.: Rákosi Jenő szobra, Képzőművészet, 1929British Museum, LondonCsajkovszkij (dombormű, kő, 1963, Budapest, X. ker., Csajkovszkij park)Czeizing L. -D. Fehér Zs.: Művészek, Budapest, 1963Darányi Ignác (bronz, 1931, Budapest, XIV. ker. Vajdahunyad sétány, Mezőgazdasági Múzeum, 1945-ben megsérült, 1950-ben megsemmisült)D. Fehér Zs.: Húsz év után, Művészet, 1965/4.Egyéni kiállításokElső világháborús emlékmű (szobor, kő, 1924, Budapest, XVII. ker., Pesti út 142-144. előtt)Első világháborús hősök emlékműve (1921, Körmend, Kossuth u. sarok)~: Emberek és szobrok, Budapest, 1969~: Emlékeimből, Csillag, 1956. februárErmitázs, SzentpétervárFelszabadulási emlékmű (kő, bronz, 1947, Budapest, XI. ker., Gellérthegy, A. Geraszimov és B. M. Jofan, szovjet katona alakja eltávolítva 1992, domborművek 1993)Frank J.: Habent sua fata, Élet és Irodalom, 1991. november 29.Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955Göcsej Múzeum, ZalaegerszegGogolák L.: ~ portréművészete, Szabad Művészet, 1954/10.gr. Festetics Géza és Gézáné síremléke (1929, Budapest, Kerepesi temető)gr. Károlyi Sándor (emléktábla, márvány, 1928, Budapest, VIII. ker., Múzeum 11. Károlyi palota)gr. Serényi szobor (1945 előtt, Putnok)Gundel János (mellszobor, bronz, 1910, felállítva 1992, Budapest, XIV. ker., Állatkerti út 2., Gundel Étterem)Gyík (1962 körül, Balatonfüred, Szanatórium park)Gy. N.: Magyar mesterek. ~, Szépművészet, 1931/56-59.Háborús emlékmű (1940, Tarcal, Hősök kertje, kivitel: Füredi Richárd)Hála (mészkő, 1950, Budapest, V. ker., Szabadság tér, lebontva 1956, az eredeti márvány szobrot a Szovjetunióba küldték)Halápi László: Az új budapesti Kossuth-szobor, Szabad Művészet, 1952/10.Hamilton tábornok (1937 körül, Aberdeen, Katonai Akadémia, GB)Hantken Miksa (mellszobor, bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Népstadion út 14., Magyar Állami Földtani Intézet)Herman L.: A művészasztal, Budapest, 1958Herman Lipót (mellszobor, bronz, 1983, Gyöngyös, Herman Lipót sétány)Honvéd szobor (Jászszentandrás)Horthy István emlékmű (1943, Siófok, Balatonújhelyi-klub kert)Horváth Mihály (1934, Szentes)Hősi emlékmű (1921 körül, Kapuvár)Hősi emlékmű (1939, Madocsa)Hősi emlékmű-48-as császári és kir. Gollner gyalogezred (1934-1935, Nagykanizsa, egyik figura Petőfi Sándor)Hősi emlékmű (bronz, 1937, Nyíregyháza)Hubay Jenő (bronz, 1976, Brüsszel, Zeneakadémia, előcsarnok)Hűség kapu (1926-1928, Sopron, Hikisch Rezsővel, lebontva 1945)Huszár (szobor, bronz, 1932, Budapest, I. ker., Dísz tér)II. Rákóczi Ferenc (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása (dombormű, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)Íjász (1960, Indonézia, Djakarta, kormányzói palota előtt)Íjász (bronz, 1926-1929, Santa Barbara, El Presidio tér)Íjász (bronz, 1929, Budapest, XIV. ker., Népstadion út, felállítva Margitsziget, 1925)Íjász (bronz, 1980, Zalaegerszeg, Sportcsarnok előtti tér)Íjász (Leningrád, Ermitázs kert)Íjász (Stockholm)IrodalomIrredenta szobor, Észak (szobor, műkő, 1921, Budapest, V. ker., Szabadság tér, 1945 után lebontva)I. világháborúban elesett császári és kir. 6-os Württenbergi huszárok emlékműve (bronz, 1931, Gyöngyös, Móricz u.-Jókai u. sarok, Huszárkert, 1992-ben restaurálva, áthelyezve)Izsó Miklós (mellszobor, bronz, 1972, Budapest, XIII. ker., Margitsziget, Művészsétány)Izsó Miklós (mellszobor, bronz, 1987, Bácsalmás, Hősök tere)Kagylós nő (műkő, 1970 körül elszállítva, Budapest, XIV. ker., Széchenyi Strand).Keresztény Múzeum, EsztergomKisdéginé Kirimi I.: ~, Művészet, 1969/7.KISFALUDI STROBLKis makrancos (bronz, 1923, felállítva 1966, Zalaegerszeg, Kálvária tér)Kis makrancos (bronz, 1959, Szentes, Megyei Kórház)Kis makrancos (kútszobor, műkő, 1951-1953, Budapest, XIII. ker., Debreceni park)Kodály Zoltán (mellszobor, bronz, 1969, Galyatető, SZOT Üdülő)Kodály Zoltán (portré, márvány, Budapest, XI. ker., Ménesi út 11-13., Eötvös Kollégium)Kohász emlékmű (bronz, 1972, Ózd, Kohászati Üzemek)Komáromi Csipkés György (1938, Debrecen)Kopp J.: ~, Budapest 1956Kossuth Lajos (1977, Bulgária, Sumen, Kossuth Múzeum előtt, a budapesti Kossuth téri kicsinyített mása).Kossuth Lajos (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)Kossuth Lajos (bronz, 1959, Monok, Kossuth park)Kossuth Lajos ceglédi beszéde (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű, szobor alatt, dombormű)Kossuth Lajos emlékmű (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth tér, mellékalakok: Kocsis András, Ungvári Lajos)Kossuth Lajos (mellszobor, 1967-1968, Dabas)Kossuth Lajos (mellszobor, bronz, 1967, Ottawa, CAN)Kostyál L.: A zalaegerszegi ~, Budapest 1990Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.Köztéri műveiKrisztus (kő, 1935, Budapest, XVII. ker., Bajcsy-Zsilinszky tér, római katolikus templom előtt, eredetileg a rákoskeresztúri temetőben volt)Külföldön felállított művekLázár B.: ~ újabb művei, Magyar Művészet, 1936Lengyel G.: A nyolcvanéves ~nál, Művészet, 1964/7.Lengyel Gyula (bronz, mellszobor, 1966, Budapest, József Attila lakótelep, Közgazdasági Technikum)Lenin (1968, Kecskemét, Halasi út, Árpád körút sarok, lebontva)Lenin (bronz, 1965-1968, Szombathely, Március 15. tér, lebontva)Libás lány (kútszobor, bronz, 1961-1966, Hódmezővásárhely, Népkert sétány)Liliom (kútszobor, alumínium, 1967, Zalaegerszeg, Vizsla park)Limanovai 9. huszárezred - Nádasdy huszárok emlékműve (1924, Sopron, Deák tér)Lóczy Lajos (bronz, 1970, Balatonfüred, Lóczy L. Szakközépiskola előtt)Lóczy Lajos (mellszobor, bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Népstadion út 14., Magyar Állami Földtani Intézet)Louis Marsigli-Luigi Ferdinando (mellszobor, bronz, 1936, Budapest, I. ker., Várpalota, keleti terasz, sorsa ismeretlen)Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMagyar tábori vadászok első világháborús emlékműve (bronz, 1940-1941, Budapest, XII. ker., Városmajor, 1949-ben fej átalakítva)Mahunka József és neje (bronz, 1931, Budapest, II. ker., József-hegyi lépcső 1-3., Móra Ferenc Nevelőotthon kertje)Mányoki emléktábla (1932, Szokolya)Mártíremlékmű - Vádló (1949, Marcali)Mátrai Lajos György, Lóránfi Antal, Breneck, Anton, Radnai Béla.MestereiMihályfi E.: ~ (kat. bev., Műcsarnok, 1954Mikus S.: ~ művészete, Szabad Művészet, 1954/10.Művek közgyűjteményekbenmuvesz_130Nemzeti Múzeum, GöteborgNimfa hallal (fém, Budapest, II. ker., Budakeszi út 69. kert)N. Pénzes É.: A túlerővel szemben, Művészet, 1968/11.N. Pénzes É.: Szobrász és modelljei. Kiállítás ~ centenáriumán (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1984)N. Pénzes Éva-Pogány Ö. G.: ~ (kat., Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg, 1981)Ózdi hengerész (bronz, 1973, Ózd, Kohászati MűvekPetőfi és Jókai mellszobor (1931, Pápa, Széchenyi tér Kollégium)Petőfi (mellszobor, 1925, felállítva 1967, Alsórajk)Petőfi Sándor (portré, kő, Gyönk, Általános Iskola)Pogány Ö. G.: Három Kossuth díjas szobrász. ~, Szabad Művészet, 1950/3-4.Pogány Ö. G.: Ungarische Bildhauerkunst, Budapest, 1955Pótó J.: Emlékmű, politika, közgondolkodás, Budapest, 1990Prohászka L.: A kardját néző huszár története, Pavilon, 1994/9.Puskin Múzeum, SzentpétervárRákosi Jenő (bronz, 1930, Budapest, VII. ker., Dohány u. Teréz körút sarok, lebontva 1948)Reggel/Morning (1927, New York)Sárkányölő (bronz, Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum)Sárospataki KéptárSebestyén K.: ~, Magyar Művészet, 1926Shaw, G. B.: Portraits and figures by Sigismund de Strobl ( ~ gyűjteményes kiállítás, kat. bev., London, White Alton Gallery, 1935)Shaw, G. B.: Sixteen Self Sketches, London, 1949Soós Gy.: M. G. Manyizer portré szobra, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1961/19.StockholmSzakasits Árpád (bronz, 1970, Budapest, XII. ker., MOM Szakasits Árpád Művelődési Ház, Csörsz u. 18., eltűnt)Székely Mihály (1973, Jászberény)Szent György (bronz, 1939, Budapest, I. ker., Szent György tér, Sándor palota dunai homlokzat)Szent Imre (bronz, 1930, Budapest, XI. ker., Móricz Zs. körtér)szobrász, (Alsórajk, 1884. július 1. - Budapest, 1975. augusztus 14.)Szovjet-Magyar Barátság (bronzszobor, 1956, Budapest, X. ker., Pataky tér, lebontva: 1990)Szűcs Gy.: Szobrász és modellje, Művészet, 1984/10.Szűry Dénes síremléke (márvány, 1912, Budapest, Németvölgyi temető)Tisza István (1926, Debrecen, Egyetem park, lebontva 1945 után)Több síremlék a Kerepesi, Rákoskeresztúri és Farkasréti temetőben (Ad Astra saját síremléke, Székely Mihály, Kmetty János, Rózsahegyi Kálmán).Tretyakov Képtár, MoszkvaTürr István emléktábla (bronz, 1929, Budapest, V. ker., Türr u. 6.)Tyihomirov, A.: Iszkusztvo Vengrii IX-XX, Moszkva, 1961Vachott Sándor (mellszobor, bronz, 1983, Gyöngyös, Herman Lipót sétány)Válogatott csoportos kiállításokVargha B.: Új magyar szobrászat, Budapest, 1948Vay Ádám Múzeum, Vaja.Végvári harcok - Törökverő (szoborcsoport, lovasszobor, bronz, 1930, felállítva 1967, Eger, Hadnagy u.)Vénusz születése (bronz, 1933, Nyíregyháza, Károlyi tér, barcelónai díjnyertes mű)Vénusz születése (bronz, 1936, Santa Barbara, El Presidio tér, KaliforniaVízbelépő lány (bronz, 1960, Indonézia, Djakarta, kormányzói palota előtt)Vízbe lépő nő (alumínium, 1987, Zalakaros, Strand)Vorosilov marsall (kő, 1981, Nyíregyháza, Magyar Néphadsereg, kő)Vucsetics, J. V.: ~, Moszkva, 1960Weiner Leó-síremlék (1962, Budapest, Kerepesi temető)(-Y): Az angol arisztokrácia magyar szobrásza. Beszélgetés ~dal, Pesti Hírlap, 1934. október 14.Zsigmond

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, 1884. júl. 1. – Bp., 1975. aug. 14.): szobrász, Kossuth-díjas (1950, 1953), kiváló művész (1952). Az Iparművészeti Isk.-n négy éven át Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Közben eljutott Stróbl Alajos műtermébe is, ahol a mester irányításával két akttanulmányt készített 1904, ill. 1905 nyarán. Majd Zala vm. ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult. Hazatérve a Mintarajzisk.-ban Radnai Béla volt a mestere. A bp.-i Művészházban 1909-ben megrendezett kiállítása óta tartották számon. Finale (1911) c. hármas aktjával 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, melynek összegét itáliai, franciao.-i és belgiumi tanulmányutakra fordította. Művészete a nagy német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikájának hatása alatt fejlődött, ám a példakép klasszikus fegyelmét némileg feloldva lágyabbá tette saját plasztikáját és hatott rá az akademizmus is. Az I. világháborúban mint katona készített portrékat 1918 őszén hetek alatt mintázta meg az Őszirózsás katona figuráját. Ekkortájt készült Bourdelle művészetének hatását mutató Ijász c. szobra is (1918); előbb a Margitszigeten, majd 1929-ben a Városligetben állították fel. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Minden munkájában kitűnően érvényesítette technikai tudását. Életnagyságúnál hatalmasabb szobroktól apró porcelán figurákig munkáit lendület, elegancia jellemezte. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás (nagykanizsai hősi emlékmű, Szent Imre herceg, Bp., 1930), valamint külföldi utazások (Angliába, az USA-ba) jelzik életének ezt a korszakát. Frappáns portréi (Iványi Grünwald Béla, 1924; Györgyi Dénes, 1923; G. B. Shaw, 1932; Pásztor János, 1934; Erzsébet angol trónörökös, 1937), különösen a Nagy-Britanniában készültek – ahol több mint félszáz portrét mintázott –, már egyértelműen a világhírt jelentették számára. Hamilton tábornokot ábrázoló szobra a skóciai Aberdeenben, Vénusz születése c. műve a kaliforniai Santa Barbarában áll. Egyik legismertebb műve a Gellért-hegyen álló Felszabadulási emlékmű (1947). 1952-ben mintázta a Parlament előtti Kossuth-emlékmű főalakját, majd egy év múlva a Millenniumi emlékmű új Rákóczi és Kossuth figuráját. Már nyolcvanéves elmúlt, amikor elkészült a Végvári vitézek (1968) c. Egerben felállított köztéri szobra, amely egy korábbi kisplasztikájának monumentális méretű variációja. Kiváló portréinak sorát újabb alkotásokkal bővítette (Kodály Zoltán, 1966; Szakasits Árpád; Pátzay Pál, 1967). Több mint ötven alkotása áll hazai köztereken. A MNG, a zalaegerszegi Göcsej Múz. és külföldi gyűjtemények (British Museum, Ermitázs, Puskin Múz.) őrzik műveit. Jelentősebb gyűjteményes kiállításai: Művészház (1909), Ernst Múz. (1917, 1921, 1922, 1925, 1927, 1932), Műcsarnok (1954), Göcsej Múz. (1965, 1974). Külföldön 1935-ben Londonban; 1955-56-ban Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Lvovban; 1958-ban Prágában; 1959-ben Pozsonyban volt kollektív tárlata. 1976-ban ~ Emlékmúz. nyílt Zalaegerszegen. Mint a Művészeti Főisk. tanára, évtizedeken át nevelt ifjú művészeket. Tagja volt a SZU Képzőművészeti Ak.-jának (1958). – Könyve: Emberek és szobrok (visszaemlékezések, Bp., 1969). – Irod. Kopp Jenő: K. S. Zs. (Bp., 1956); Illés Béla: K. S. Zs. 80. születésnapjára (Élet és Irod., 1964. 27. sz.); Lengyel István: Három korszak. Születésnapi beszélgetés a nyolcvan éves K. S. Zs.-dal (Népszabadság, 1964. júl. 11.); Kiss Gy. János: K. S. Zs. 80 éves (Népszava, 1964. júl. 1.); Pogány Ö. Gábor: A göcseji múzeumban rendezett kiállítás katalógusának bevezetője (Bp., 1974).

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés

linkek

PIM

Amicus: 14298