Sziklai József (1031127 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Sziklai József (Magyarkanizsa, 1889. jan. 11. – Bp., 1940. dec. 30.): színész, népszínmű- és operetténekes. Vidéki pályakezdés (Kassa, 1910 – 13) után először a Népoperában, aztán Beöthy László meghívására a Király Színházban lépett fel, majd szalongavallérokat alakított a Vígszínházban (1915). 1916-tól a Népopera, 1917-től a Városi Színház tagja volt, ahol énekesszerepeket játszott. Végül komikus szerepekben felváltva működött a Király Színháznál és a Városi Színháznál (1918 – 40), ahol rendező is volt. 1925-ben a Csárdáskirálynőt rendezte a berlini Mettopol Theaterben. – R sz. Frédi (Huszka: Lili bárónő); Pietro (Suppé: Boccaccio); Caramello (Sttauss: Egy éj Velencében); Dagobert (Lehár: Éva).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Bp., 1869. dec. 7.–Bp., 1919. aug. 6.): színész, igazgató. 1885-ben Hegyi Gyula társ.-ánál lépett először színpadra. Tíz évi vidéki működés (Kassa, Szeged, Miskolc, Arad, Győr, Sopron) után Ditrói Mór 1896-ban a megnyíló Vígszínházhoz szerződtette. 1897 és 1910 között a Magyar, ill. a Király Színház tagja lett. 1914-ben a Népoperánál lépett fel. Több ízben volt ig.: 1904. márc. 18-án nyitotta meg a Városligetben Kis Színházát, Ivánfy Jenővel, Pápai Antallal, Novák Mihállyal, Pataki Ferenccel, Rónai Hildával az egy.-ben. 1916. szept. 7-én Érdekes kabaré c. nyitott mulatót. Ez a két intézmény azonban csak egy-egy évadot üzemelt. Rövid időre ig.-ja volt a Grand Guignolnak (1912. ősz), ill. a Népszínpadnak és a városligeti Dalos Színháznak (mindkettőnek 1912-től két évadban). 1917-ben újból a Városligetben próbálkozott: Kis Színkör néven nyitotta meg új színházát, ahol Kertész Sándor, Bogár Gizi, Földváry Árpád, Lubinszky Ödön is fellépett. Ezt az intézményt haláláig vezette, majd fia vette át az igazgatást. „Cirkuszi clown-ügyességével” s humorával – mely a ripacsságot is a tökéletességig emelte – mindig elnyerte a nézők tetszését. F.Sz. Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák); Zsupán (Strauss: A cigánybáró); Tallérosy (Jókay M.: A Barangok); Wun Csi (Jones: A gésák); Jim (Verő Gy.: Kleopátra); Pfefferkorn (Lehár F.: Drótostót); Mujkó (Huszka J.: Gül Baba). F.M. Rendez-vous (bem.: 1893); Betörők (bem.: 1897); Mike Dénes leánya (bem.: 1897); Koldus és királyfi (opera, zenéjét és szövegét is írta, bem.: 1899); Napóleon (opera, zenéjét és szövegét is írta, bem.: 1903).M.A. 1886–87: Andrássy–Bogyó; 1887–88: Hegyi, Báródy Károly; 1889–90: Tiszay Dezső; 1890–91: Makó Lajos; 1891: Városligeti Színkör; 1891–92: Halmai Imre; 1892–93: Aradi Gerő; 1893: Városliget; 1893–96: Komjáthy János; 1896: Vígszínház; 1897–1910: Magyar Színház, Király Színház; 1910-től Városligeti Színház; 1914: Népopera, Király Színház.(Magyarkanizsa, 1889. jan. 11.–Bp., 1940. dec. 30.): színész, rendező. 1909-ben elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját, s Kassán kezdte pályáját (1910–1913). 1914–1916 között a Népoperában, 1914-ben, majd 1924-ben, 1927-ben, 1928–1932 között a Király, 1915–16-ban a Vígszínházban, 1915–1918 között a Télikertben, 1918-ban a Margitszigeti Színházban játszott. 1918–1930 között, 1936-ban és 1938–39-ben a Városi Színházban működött, ahol rendezett is. 1926-ban, 1928-ban és 1931-ben a Budai Színkörben, 1930-ban a Nyári Operettszínházban, 1931–32-ben és 1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban, 1934-ben a Budapesti és a Pesti, 1936–1938 között az Erzsébetvárosi Színházban lépett színpadra. 1925-ben a berlini Metropol Theaterben Kálmán I. A csárdáskirálynő c. operettjét rendezte. 1935-től 1938-ig a Komédia rend.-jeként is dolgozott. Jeles népszínműénekes és táncoskomikus volt. F.Sz. Eisenstein (ifj. J. Strauss: A denevér); Frédi (Huszka J.); Mujkó (Huszka J.: Gül Baba); Jancsi (Ábrahám P.: Viktória); Rudi (Fényes Sz.: Maya).Sziklay JózsefSziklay Kornél
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM