Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Komjáti Károly (Bp., 1896. márc. 8. – Bp., 1953. júl. 3.): zeneszerző, karmester. 10 éves korában nyert felvételt a Zeneak. zongoraszakára, ahol Nagy Géza, Szendy Árpád, ill. Hegyi Emánuel, később a zeneszerzési főtanszakon Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa. Tanulmányait a háború után Berlinben fejezte be. 1922–23-ban a berlini Staatsoper korrepetitora, 1925-től a Vidám Színpad, 1926-tól a nagyváradi Szigligeti Színház, 1927-től a kolozsvári Magyar Színház karmestere. 1930-ban Bp.-en, 1932–34 között Ausztriában és Németo.-ban dirigált. 1934-től a bp.-i Király Színház karmestere. 1936-tól 1942-ig a Pódium Kabaré zenei vezetője, majd karmestere. 1943 –44-ben a Kamara Varieté karmestere. 1944-ben deportálták. 1945-től a Pódium Kabaré karmestere és zenei vezetője, majd 1949 után zeneisk. tanár. A szórakoztató műfajok művelője volt. Igényes, ízléses könnyűzenei stílus kialakítására törekedett. Munkássága során 19 egész estét betöltő operettet (többet külföldön is bemutattak), szimfonikus műveket, vonósnégyeseket, zongoraszonátákat, dalokat és kísérőzenéket írt. Operettjei sorából kiemelkednek a Pillangófőhadnagy (Bp., 1918); Három a tánc (Bp., 1922); Antoinette (Bp., 1938); Ipafai lakodalom (Bp., 1949).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1896. márc. 8.–Bp., 1953. júl. 3.): zeneszerző, karmester. A Zak-n végzett, Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa volt. 1922-ben a berlini Staatsoper korrepetitora. Hazatérte után a nagyváradi és a kolozsvári színház karmestere, 1932–1934 között Ausztriában és Németországban dirigált. 1934-től a Király Színház karmestere, 1936–1942 között a Pódium Írók Kabaréja zenei vezetője, 1943–44-ben a Kamara Varieté karmestere volt. 1945 után a Pódium Kabaré zenei vezetője, 1949-től zeneiskolai tanár. Több operettet, szimfóniát, vonósnégyest, számos kísérőzenét és sanzont komponált Emőd Tamás, Harmath Imre, Innocent v. Ernő, Zsoldos Andor, Balassa Emil verseire. Miniatűr operákat is szerzett a kabarék számára. F.M. Kóristalány (1918); Pillangó főhadnagy (1918); Éjjeli tangó (1932); Antoinette (1937); Ipafai lakodalom (1949). – Ir. Kellér D.: Fogom a függönyt (1986).Komjáti Károly; Komjáthy

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Komjáti Károly (Budapest, 1896. márc. 8. – 1953. júl. 3. Budapest) – zeneszerző. Tanulmányait a budapesti zeneakadémián végezte a zongora- és zeneszerzési tanszakon (1911–15). Tanár Budapesten, korrepetitor Berlinben, Brémában (1920), majd ismét Budapesten, ahol később az Apollo-kabaré igazgatója. 1927-től Nagyváradon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron színházi karnagy (1930-ig). Az új magyar zene híveként Bartók Béla mellett foglalt állást a marosvásárhelyi Székely Naplóban (1932). Szerzeményei: dalok, vonósnégyesek, egy zongoratrió és a Samum c. szimfonikus költemény; megzenésítette Ady, Babits, Kosztolányi, valamint több erdélyi költő verseit. Fő műfaja az operett. Tizenegy operettjéből jelentősebb a Kóristalány (1918), Pillangó főhadnagy (1918), Három a tánc (1923), Harapós férj (1931, átdolgozva Ipafai lakodalom, 1949), Éjféli tangó (1932, német színpadokon is), Antoinette (1937). (B. A.)

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], Helikon Kiadó, 2001. 365 [2] o., VIII t., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Ha majd béke lesz   |☰  1916-   |☰  zene
• A háromfejű ember   |☰  1916-   |☰  zeneszerző
• Az égő nadrág   |☰  1934   |☰  zene
• A börtöntöltelék | Hacsek és Sajó   |☰  1934   |☰  zene
• A két ültetvényes | Hacsek és Sajó   |☰  1934   |☰  zene
• A harapós férj | Hello, kedvesem   |☰  1937   |☰  zene
• Fizessen Nagysád!   |☰  1937   |☰  zene
• Téli rege   |☰  1953   |☰  zenei összeállító
• Az égő szoknya | Hacsek és Sajó   |☰     |☰  zene