ABCD - Bóka László

Bóka László ☰ Budapest 1910.07.19 ☷ Budapest 1964.11.01 | akadémikus, férfi, író, irodalomtörténész, költő, publicista, országgyűlési képviselő

647376

http://dka.oszk.hu/028400/028492/Boka_Laszlo_Bp08_Kisfaludy28a.jpg

Boka László (1031481 | - )
Bóka László Károly Gyula (1031482 | - )
Bóka László (1031479 | - )
B. L. (1031480 | - )

archontológia

Országgyűlés
képviselő
1948.04.26 - 1949.05.15

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
adminisztratív államtitkár
1947.04.14 - 1950.08.21

Országgyűlés
képviselő
1949.05.15 - 1953.05.17

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1953.05.30 - 1964.11.01

életrajzok

História TT

1935-ben magyar–francia–német szakon tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai befejezése után 1947-ig könyvtáros volt az Egyetemi Könyvtárban, majd 1940-től a műszaki egyetem központi könyvtárában. 1937-ben bölcsészdoktori oklevelet és könyvtáros szakképesítést szerzett. 1944-ben bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalomba. A második világháborúban katona volt, majd hadifogoly. 1945-ben a Szociáldemokrata Párt tagja lett, két éven át a Budapest című folyóirat munkatársa volt. 1947. áprilistól 1950. augusztusig a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkár volt. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az SZDP országos és Jász–Nagykun–Szolnok megyei listáján indult, pótképviselő lett. 1948. április 26-án az SZDP Jász-Nagykun-Szolnok megyei listájáról került be a törvényhozásba. 1949. május 15. és 1953. március 18. között a Magyar Függetlenségi Népfront Jász-Nagykun-Szolnok megyei listájáról ismét bekerült a törvényhozásba. 1948-ban lett a Magyar Dolgozók Pártja tagja. 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a 20. századi magyar irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető tanára lett. 1952-1953-ban a bölcsészkar dékánja és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke volt. 1953-ban beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé. Irodalomtörténészként és íróként több jelentős művet alkotott.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Baumgarten-jutalom 1940; Baumgarten-díj 1943; Az irodalomtud. doktora 1952; Az MTA lev. tagja 1953-tól; JA-díj 1960.BÓKA LÁSZLÓ(Bp., 1910. júl. 19.-Bp., 1964. nov. 1. ): költő, író, irodalomtörténész.M.: Csáth Géza novellái, tan., 1937; Magyar Agapé, v., 1940; Vajda János, monogr., 1941; Jégvilág , v., 1944; Mire tanít a magyar irodalom?, 1946; József Attila, 1946; Petőfi Sándor, 1946; József Attila. Essay és vallomás, tan., 1947; Zenekíséret, r., 1947; Népiesség és népnevelés, 1949; Szebb az új, v., 1950; A magyar irodalom története 1849-től napjainkig, 1950; A szép magyar vers tan., 1952; Ady Endre élete és művei. Bevezetés az Ady-kérdésbe, monogr., 1955; A magyar irodalom története a XX. században, 1957; Alázatosan jelentem I-II., r., 1958; Tegnaptól máig, vál. tan., esszék, cikkek, 1958; A karoling trón, r., 1960; Karfiol Tamás, r., 1961; Arcképvázlatok és tanulmányok, 1962; Nandu I-II., r., 1963; Harag nélkül, v., 1964; Őszi napló, r., 1965; Könyvek, gondok. Válogatott tanulmányok és jegyzetek [szerk. Bessenyei György], 1966; Válogatott tanulmányok [szerk. Sík Csaba], 1966; Zenekíséret - Hanna, kisr., elb., 1967; Magyar Urbanista. Válogatott versek 1936-1964 [szerk. Sík Csaba], 1969; Atlantisz. Összegyűjtött versek I-II., 1974; Eskü, r., 1976.[MÉL1,ÚMIL,KMIK,OSZKK]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bóka László (Bp., 1910. júl. 19. – Bp., 1964. nov. 1.): író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA. l. tagja (1953), József Attila-díjas (1960). A bp.-i egy.-en magyar-német-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után 1945-ig könyvtári tisztviselő az Egyetemi Könyvtárban, majd a Műegy.-i Központi Könyvtárban. A m. ellenállási mozgalom részvevője volt. Jégvilág c. verskötetét (1944) a Horthy-rendőrség elkobozta. 1938-tóI kezdve több ízben teljesített katonai szolgálatot. 1947 ápr.-ától 1950 aug.-áig adminisztratív államtitkár a Közoktatásügyi Min.-ban, utána az Eötvös Loránd Tudományegy. bölcsészettudományi karán a XX. sz.-i m. irodalomtörténeti tanszék tanszékvezető tanára. 1930-tól kezdődően számos lapba dolgozott (Apollo, Athenaeum, Corvina, Diárium, Magyar Csillag, Nyugat, Magyar Nyelv, Az Ország Útja, Szép Szó stb.). Írásaiban éles harcot vívott a m. kulturális életben jelentkező fasiszta tendenciák, a szűk látókörű provincializmus ellen, a haladó m. kulturális élet védelmében. Sokat tett József Attila és Ady Endre költői világának megértéséért. M. és világirodalmi tanulmányain túl bírált zenei szakmunkákat írt az ifjúság nevelésének problémáiról. A 20. sz.-i m. irodalom számos problémáját, elméleti-rendszerezési kérdését tisztázta akadémiai felolvasásaiban, hozzászólásaiban, egy.-i jegyzeteiben s számos tanulmányában. Tudományos tevékenysége mellett szépírói munkásságot is folytatott. A Nyugat harmadik nemzedékének egyik jelentős, egyéni hangú költője és prózaírója volt. Míg esszéi és tanulmányai egész pályáját végigkísérték, szépirodalmi művei két alkotói korszakra összpontosultak. Az első a harmincas évek végétől a negyvenes évek végéig ívelt, a második az ötvenes évek végétől haláláig tartott. M. Verseskötetek: Magyar Agapé (Bp., 1940); Jégvilág (Bp., 1944); Szebb az új (Bp., 1950); Harag nélkül (1964). Regényei: Zenekíséret (Bp., 1947); Alázatosan jelentem (Bp., 1958); A karoling trón (Bp., 1960); Karfiol Tamás (Bp., 1961); Nandu (I-IL, Bp., 1963); Őszi napló (posztumusz mű Bp., 1965). Tanulmánykötetei: Csáth Géza novellái (Bp., 1937); Vajda János (Bp., 1941); József Attila (Bp., 1947): A szép magyar vers (Bp., 1952); Ady Endre élete és művei (Bp., 1955); Tegnaptól máig (Bp., 1958); Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962); Könyvek gondok (Válogatott tanulmányok és jegyzetek. Válogatta, szerk. és a bibliográfiát összeállította Bessenyei György, Bp., 1966). – Irod. Weber Antal: B. L. 1910-1964. (Felsőoktatási Szle. 1964. 12. sz.); Keresztúry Dezső: B. L. (Magy. Könyvszle, 1965. 2. sz.). – Szi. Keresztúry Dezső verse (Élet és Irodalom, 1965).

tudósportál

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német–francia szakos tanári okl. (1935), bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), az irodalomtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.).

könyvei