Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pless László (Bp., 1905. szept. 27. – Bp., 1974. jan. 2.): karnagy, Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1973). A Nemzeti Zenedében Fleischer Antalnál vezénylést tanult. 1929–1931 között a Városi Színház, 1931-től az Operaház korrepetítora, később karmestere volt. 1939-ben szerződését a zsidótörvények miatt felbontották. Ezután több ízben vezényelt az OMIKE (Országos Magyar Izraeliták Kulturális Egyesülete) rendezte operaelőadásokon. 1945-ben visszakerült az Operához, ismét mint korrepetitor. 1947-től a színház énekkarának ig.-ja. Újjászervezte az Opera kórusát, amely kiválóan szerepelt a Peter Grimes, Halka, Igor herceg, Turandot előadásain és önálló hangversenyeken is sikert aratott. 1947-től karnagyként is szerepelt. Emlékezetesek Mozart-tolmácsolásai, Verdi-, Wagner-operák, Borogyin Igor hercegének vezénylése. 1947–1949 között a Nemzeti Zenede, majd 1953-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk. operatanszakát vezette. 1969-ben nyugdíjba vonult, de fiatal operaénekesek és operaénekesnők tanítását továbbra is vállalta. – Irod. (a. i.): Búcsú P. L.-tól (Muzsika, 1974. 3. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1905. szept. 27.–Bp., 1974. jan. 3.): karmester. Zeneszerzést a Zak-n Weiner Leónál, vezénylést a Nemzeti Zenedében Fleischer Antalnál tanult. 1929–1931 között a Városi Színház, 1931–1946 között az Operaház korrepetitora, később karmestere. 1947-ben újjászervezte az Operaház kórusát. 1947–1949 között a Nemzeti Zenede, 1953-ig a Zak opera tanszakát vezette. 1967-ig, nyugdíjazásáig az Operaházban karnagyként működött. Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1973).Pless László

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar lexikon 7. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Háry János (r.: Szinetár Miklós, 1965)