Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Johan Béla (Pécs 1889. szept. 6. – Bp., 1983. ápr. 11.): orvos, patológus, mikrobiológus, államtitkár. ~ 1907-ben került Bp.-re. 1909-ben az I. sz Anatómiai Intézetben demonstrátor, majd gyakornok. 1912-ben Genersich Antalnál szerezte meg orvosi oklevelét, ekkor került az I. sz. Kórbonctani Intézetbe mint díjtalan gyakornok. 1913-ban díjas gyakornok, 1914-ben tanársegéd, 1924-ben adjunktus. Egy.-i magántanárrá 1919-ben habilitálták, 1927-ben elnyerte az egy.-i rk. tanári címet. Az I. világháború idején a hadsereg részére nagy mennyiségben kolera- és tífusz-vakcinákat készített. 1919-ben egy.-i állása mellett az István-kórház kórboncnok-főorvosává nevezték ki. 1922-ben meghívást kapott az USA-ba, ő az első Rockefeller-ösztöndíjas. A világhírű kórboncnok, Mallory mellett dolgozott. Egy évet töltött az USA-ban, majd a következő két évben Európa különböző államaiban tanulmányozta az oltóanyagok termelését, a közegészségüggyel kapcsolatos laboratóriumi munkát és annak rendszerét. Itthon megszervezte a Phylaxia Szérumtermelő Intézetben 1924-ben a human oltóanyagok termelésével foglalkozó osztályt. Mo.-on elképzelése szerint készültek a Közegészségügyi Intézet épületének tervei. 1925-ben nevezték ki az intézet ig.-jává. Vezetése mellett megszervezték a falusi egészségügyi szolgálatot (zöldkeresztes védőnők). Az ún. mintajárásokban kidolgozták az egészségvédelmi munka (Zöldkeresztes Munka) egységes áll. rendszerét. Munkájának lényegét a több nyelven kiadott Gyógyul a magyar falu c. könyvében ismertette. Államtitkársága alatt 1935-44-ben több közegészségügyi tárgyú törvénytervezetet készített. Ennek alapján történt a tisztiorvosi kar (1936), majd a községi-körorvosi kar (1940) államosítása. ~ újjászervezte az Orsz. Közegészségügyi Tanácsot. Jogszabállyal biztosította az ország öszszes orvosi állásának betöltésekor a központi szakmai elbírálást. A II. világháború után megalapozatlan támadások érték korábbi államtitkári munkájával kapcsolatban és külföldi tudományos kapcsolatai miatt. 1945-től 1948-ig az ipari mikrobiológia területén dolgozott, a Phylaxia human osztályán, Penicillin-kutatásai alapján került forgalomba az első m. penicillin-készítmény, a Fungin (1947) Később a Gyógyszeripari Kutató Intézet antibiotikum laboratóriumát szervezte meg. Itt és a Chinoinban, majd újra a Phylaxiában munkatársaival antibiotikumok előállításán dolgozott. 1962-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a B12 vitamin termelésével és takarmányozási célokra való előállításával foglalkozott. Több újítását és szabadalmazott találmányát sikerrel használta fel a hazai gyógyszeripar. Számos elismerésben és kitüntetésben részesült; 1974-ben elsőként tüntették ki a Manninger-emlékéremmel. 1982 őszén a Magy. Pathologusok Társ.-a elsőként tüntette ki az 1982-ben alapított Baló József-emlékéremmel. – Irod. Honti József J. B. emlékezete (Magy. Nemzet, 1983. ápr. 29.); Alföldy Zoltán: J. B. (1889-1983) (Orv. Hetil. 1983.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Johan Béla (Pécs, 1889. szept. 6. – Bp., 1983. ápr. 11.) orvos, patológus, mikrobiológus, államtitkár. 1912-ben szerezte meg orvosi oklevelét a bp.-i orvosi karon. 1912-től uo. az I. sz. anatómiai int.-ben gyakornok, 1914-ben tanársegéd, 1919-ben magántanár, 1924-ben adjunktus, 1927-ben rk. tanár. Az I. vh. alatt a hadsereg részére szállított kolera- és tífusz-vakcina előállítását irányította. 1919-ben – egy. állása megtartásával –a Szent István Kórház kórboncnok főorvosa. 1922–1925-ben Rockefeller-ösztöndíjas az USA-ban, majd két évet eltöltve Európa több városában tanulmányozta az oltóanyagok termelését, a közegészségügy intézményeit, laboratóriumi rendszereit. 1924-ben megszervezte a Phylaxia Szérumtermelő Intézetben a humán oltóanyaggyártó részleget. Elképzelései szerint épült fel az Orsz. Közeü.-i Int., amelynek 1925-ben igazgatója lett. Vezetése alatt megszervezték a falusi eü. szolgálatot (zöldkeresztes védőnők), az ún. mintajárásokban kidolgozták az egészségvédelmi munka (Zöldkeresztes Munka) egységes állami rendszerét. Gyógyul a magyar falu c. munkájában összegezte e munkát. 1935–1944-ben a Belügymin. államtitkára, referenciakörébe tartozott az egészségügy és az orvosi ellátás területe. Irányításával 1936-ban államosították a tisztiorvosi, 1940-ben a községi körorvosi hálózatot. Újjászervezte az Orsz. Közeü.-i Tanácsot, jogszabályban rögzítette az orvosi állások betöltésének szakmai elveit. 1945-ben megalapozatlan támadások érték, 1945–1948-ban a ipari mikrobiológia területén működött, a Phylaxia Gyárban irányításával került forgalomba az első m. penicillin-készítmény, a Fungin (1947). 1948 után a Gyógyszeripari Kut. Int. antibiotikum-laboratóriumát vezette, majd a Chinoin, később ismét a Phylaxia Gyárban irányította az antibiotikumok előállítását. 1962-től a Kőbányai Gyógyszergyárban a B12-vitamin termelésével és takarmányozási célú előállításával foglalkozott. Több találmányát szabadalmaztatták. Számos hazai és külföldi társaságnak r. és tb. tagja. 1974-ben Manninger-, 1982-ben Baló Zoltán-emlékérmet kapott. – Fm.: Kórboncolási technika (Entz B.-val, I–II. köt., Bp., 1918, 2. kiad. 1923); A bakteriologia és serologia (Bp., 1924); A M. Kir. Orsz. Közegészségügyi Intézet (Bp., 1927, németül is); A falusi közegészségügyi munkáról (Bp., 1937); A racionális egészségpolitika alapelvei (Bp., 1939); Közegészségtan és járványtan (Szeged, 1942) – Irod.: Alföldy Z.: J. B. (M. Tud., 1984, 1. sz.); Alföldy Z.: J. B. (Orv. Hetil., 1983, 23. sz.); Birtalan Gy.: Adatok a két világháború között Magyarországon szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az Országos Közegészségügyi Intézet tevékenységére (Orvostört. Közlem., 1979).

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1912), a kórszövettan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1919). Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

• Elsődleges elszarusodó laphámrák a tüdőben, 1914
• Enyhébb reactiójú typhusvaccina, 1915
• A balassagyarmati és zsolnai anaërob sebfertőzések kórokozó bacillusára (bacillus pyogenes anaërobius) vonatkozó újabb vizsgálatok és kisérletek, 1917
• A typhus-bacillusnak előzőleg védoltott betegek véréből való kimutatására vonatkozó kisérleti vizsgálatok, 1917
• Adatok a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézett felállításának történetéhez, 1925
• A kórszövettani vizsgálat a klinikai diagnostika szolgálatában, 1925
• A létesülő M. K. Országos Közegészségügyi Intézetről, 1926
• A vörheny aetiologiájáról és pathogenesiséről a Dick-féle munkák nézőpontjából, 1926
• A vörheny elleni védekezés a Dick-féle eljárással, 1926
• Das Kgl. Ung. Staatliche Hygienische Institut, [1927?]
• Néhány külföldi óvodáról és óvónőképzésről orvosi szempontból, 1927
• A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet, [1928]
• A füstelleni küzdelem kérdésének állása hazánkban és a külföldön, 1928
• A modern közegészségügy céljai, eszközei, eredményei, 1928
• A tiszti orvosok képzéséről, 1928
• Az egészségügyi mintajárásokban folyó munkáról, 1928
• Megjegyzések az orvosi tanulmányi rend revisiójának kérdéséhez, 1928
• Az ápolónő- és védőnőkérdésről különös tekintettel az ápolónők és védőnők képzésére, 1929
• A diphteria elleni küzdelem a gyakorlatban, 1930
• A diphtheria elleni hatósági és egyéni védekezés néhány kérdéséről, 1930
• A fektető házacskákról, 1930
• Állami ápolónő- és védőnőképző intézet, 1930
• Ärztehaus, 1930
• Bildungsanstalt für Krankenpflegerinnen und Gesundheitsfürsorgerinnen, 1930
• Meddig terjedjen az állami egészsgvédelmi gondozás?, 1930
• Orvosok háza, 1930
• A rákellenes küzdelem állami és társadalmi szempontból, 1931
• Az egészségvédelem rendszere és a hatósági orvos szerepe az egészségvédelemben, 1931
• Az egészségvédelmi rendszerről, a védőnőkről és a hatósági orvosokról, 1931
• Az egészségvédelmi rendszerről, a védőnőkről és a hatósági orvosokról, 1931
• Közegészségtan és járványtan, 1932
• A beteg falu, 1934
• A falu egészségvédelme, 1934
• Az orvosok továbbképzése, 1934
• Egészségpolitika a magyar közegészségügyi munkában, 1934
• Az ancylostomiasis (bányász-aszály) kérdésének mai állása Magyarországon, 1935
• Az orvosok továbbképzése, 1935
• Az orvosok továbbképzése, 1935
• A diphtheria elleni védekezés mai állása, 1936
• A Magyar Műhely Szövetség falusi néplakás kiállítása Budapest 1936 március 20 - 25, 1936
• Az egészségügyi igazgatás kívánalmai, 1936
• Az orvosok továbbképzése, 1936
• Egészségügyi reformtörekvések, 1936
• Jelentés a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1934. évben végzett munkájáról, 1936
• Az egészségügyi igazgatás kívánalmai, 1937
• Az egészségügyi igazgatás kívánalmai az orvosképzés terén, 1937
• A gyöngyösi alapítványi közkórház története (1838-1938), 1938
• A magyar falu ivóvízellátása, 1938
• Az orvosok elhelyezkedésének kérdése, 1938
• Public health services in Hungary, 1938
• A laboratorium szerepe a gyakorlati közegészségügyi munkákban, 1939
• Gyógyul a magyar falu, 1939
• Rural health work in Hungary, 1939
• A társadalom szerepe az egészségvédelmi munkában, 1940
• Gesundheitsdienst auf dem Lande in Ungarn, 1940
• Megnyitó előadás, [1941]
• Mi várható a szervezett közegészségügyi munkától?, [1941]
• A fertőző betegségek elleni küzdelem utolsó 10 éve Magyarországon, 1941
• A Zöld Kereszt és a társadalom, 1941
• A magyar közegészségügyi munka útja, [1942]
• Egészség országa felé, [1942]
• Orvosi feladatok az egészségvédelmi szolgálat kiépítésében, [1942]
• Az egészségügyi és szociális gyermekvédelmünk bírálata, 1942
• Zöldkereszt és a társadalom, 1942
• A közegészségügyi közigazgatás kézikönyve, 1943
• A magyar közegészségügy területi kérdései, 1943
• Die letzten 10 Jahre der Seuchenbekämpfung in Ungarn, 1943
• Közegészségügyi statisztika, 1943
• Studies on the technology of preparation of glucose-containing media, 1960

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Dunakeszi arcképcsarnok. Szerk. Csoma Attila. Dunakeszi, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, 2005. 198 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
• Orvosi lexikon. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1973. 4 db., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• MFI 873 (r.: , 1940)    
• MFI 893 (r.: , 1941)
• MFI 889 (r.: , 1941)
• MFI 716 (r.: , 1937)