ABCD - Katona József

Katona József ☰ Kecskemét 1791.11.11 ☷ Kecskemét 1830.04.16 | drámaíró, főügyész, költő, színész, drámafordító

647500

http://dka.oszk.hu/037600/037615/28336841.jpg

http://dka.oszk.hu/080200/080280/989_1104_pix_Oldal_34_kep_0001.jpg

http://dka.oszk.hu/056900/056933/nov8_05.jpg

Katona József (1031681 | - )

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Katona József (Kecskemét, 1791. nov. 11. – Kecskemét, 1830. ápr. 16.): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Apja takácsmester volt. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába. Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. Hivatala mellett szorgalmasan tanulmányozta – Horvát István irányítása mellett – a történelmet, esténként pedig eljárt a m. színielőadásokra. 1811-től fordításokkal és átdolgozásokkal is gyarapította a színtársulat műsorát. 1812-ben Békési József álnéven mint „delectans actor” (műkedvelő színész) maga is fellépett a társulat előadásain nem nagy sikerrel. Színpadi gyakorlat útján mindjobban elsajátította a drámaírás mesterségét. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. Egyetlen vígjátékában (Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, 1814) a színtársulat körül szerzett tapasztalatait örökítette meg, hangot adva egyúttal Dérynében való csalódásának is. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke c. karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). Történelmi drámáiban minduntalan olyan ellentéteket mutat be, amelyek szükségképpen lázadást vagy forradalmat robbantanak ki. Legtöbbjükben a vallás kérdése is szóba kerül, felvilágosodott és főleg az egyház hatalmát kárhoztató szellemben. 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra írta ~ fő művét, a Bánk bánt. Az Erdélyi Múzeumban megjelent befejezetlen beszámoló (1818) a beérkezett tizenkét pályamű közül csak hatról közölt bírálatot. A Bánk bánt meg sem említik. ~ drámája vagy be sem érkezett, vagy azok közé került, melyekről nem készült el a bírálat. 1819-ben, amikor a fehérvári színtársulat nagy sikerrel játszotta Pesten Kisfaludy Károly első drámáit, ~ átdolgozta a Bánk bánt. Átdolgozásában figyelembe vette barátjának, Bárány Boldizsárnak „Bánk bán rostája” c., 1814-ben a szerző használatára írt bírálatát, de a dráma lényegén nem változtatott. Az első kidolgozás „Előversengés”-e helyére egy prózai „Jegyzés” került. E „Jegyzés”-ből kitűnik, hogy ~ még ekkor (1819) sem tudott a pályázat eredményének előző évi kihirdetéséről. A cenzúra a drámának csupán kinyomtatását engedélyezte, de előadását nem. Az 1820-ban (1821. évi dátummal) nyomtatásban megjelent mű irodalmi körökben nem keltett visszhangot. Írói terveiben csalódva ~ visszavonult szülővárosába. Ott megválasztották ügyésznek, és művét, melyet Kecskemétnek ajánlott, a város tiszteletdíjjal jutalmazta. 1821-ben a Tudományos Gyűjtemény közli egy nevezetes értekezését, melyben a m. drámairodalom kialakulásának akadályait vizsgálja: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Ebben megvilágítja a hazai színészetnek a nagy feladatokhoz méltatlan körülményeit; ilyenek a „theátrum nemléte”, a cenzúra stb. A város kérésére belefogott Kecskemét történetébe, de az a munka korai halála miatt csak töredékesen jelent meg Szabados Kecskemét Alsó-Magyarország első mezővárosa történetei címmel (1834). 1815–1818 között ~ néhány lírai költeményt is írt. A Bánk bán elismerése csak a költő halála után kezdődött. Egy színésztársa és barátja, Udvarhelyi Miklós, akinek maga olvasta fel még 1816-ban az első kidolgozását, jutalomjátékául választotta Kassán 1833-ban. Azután Egressy Gábor játszotta Kolozsvárt (1834), majd pedig Budán (1835) és Pesten (1839) került színre. A cenzúra tilalma ugyanis időközben feledésbe merült. A mű teljes irodalmi elismerése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik. Arany János (Bánk bán tanulmányok, 1858, töredék, prózai dolgozatai közt, 1879) és Gyulai Pál (K. J. és Bánk bánja, Bp., 1883) méltatták először a remekmű drámai konfliktusának feszültségét, a nemzeti élet alapvető problémáinak tipikus alakokban való megjelenítését és nyelvének kifejező erejét. – M. Összes művei (Abafi Lajos kiadása; I–III. Bp., 1880–1881); Összes művei (I–II. Sajtó alá rendezte Solt Andor Bp., 1959). – Irod. Arany János és Gyulai fentebb említett művei mellett: Beöthy Zsolt: A tragikum (Bp., 1885); Miletz János: K. J. családja, élete és ismeretlen munkái (Bp., 1886); Rakodczay Pál: K. J. élete és költészete (Bp., 1901); K. emlékkönyv (Szerk. Hajnóczy Iván, Kecskemét, 1930); Németh Antal: Bánk bán száz éve a színpadon (Bp., 1935); Horváth János: K. J. (Bp. 1936); Waldapfel József: K. J. (Bp. 1942); Molnár Miklós: K. J. (Bp., 1952); Orosz László: K. J. (Kecskemét, 1954); Tóth Dezső: K. J. emlékezete (Alföld, 1962); Pándi Pál: Bánk bán-kommentárok (Bp., I-II. Bp., 1980). – Szi. Kárpáti Aurél: Él még Bánk (r., Bp., 1955); Rónay György: Katona Kecskeméten (vers). – Zenei feldolgozás: Erkel Ferenc: Bánk bán; az opera szövegét K. J. drámájából Egressy Béni írta (Bp., 1861).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Katona József(Kecskemét, 1791. nov. 11.–Kecskemét, 1830. ápr. 16.): színész, drámafordító és -író. 1808-ban diákként kapcsolatba került a pesti m. társ.-tal, 1812-ben Békesi néven szerződést írt alá. Az együtteshez Déryné iránti szerelme is kötötte. Három szerepéről tudunk: Urszkoff (Franul–Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása), Ferrandino (Hensler), Szent István (Girżik–Katona J.: István, a magyarok első királya). 1811–1813 között a társ.-nak fordított. Dramatizált epikai műveket (A borzasztó torony, Monostori Veronka) és átdolgozást készített (István). F.M. Luca széke (1812), Aubigny Clementia, Ziska, a calice (1813), Jeruzsálem pusztulása, A rózsa (1814). A Bánk bán első változata (1815) az Erdélyi Muzeum pályázatára készült, de az nem tisztázható, hogy részt vett-e rajta. Díjat nem nyert, és nem is említették. 1819-ben készült el a végleges változat. Színpadi előadását a cenzúra nem engedélyezte, nyomtatásban történő megjelenését azonban nem tiltotta. Megjelent: Pest, 1820. A színpadi ősbemutató Kassán, 1833. febr. 15-én volt. Katona József 1826-ban végleg visszatért Kecskemétre, ahová sikertelenül tervezett színházat. Bírálatot írt még Kisfaludy Károly Ilkájáról, nyomtatásban azonban csak tanulmánya jelent meg: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (1821). – Ir. Waldapfel J.: K. J. (1942); Orosz L.: K. J. (1974); Németh A.: Bánk bán száz éve a színpadon (1935); Emlékszám (Színháztudományi Szemle, 1922); Kerényi F.: K. J. a magyar színpadok műsorán 1811–1837 (ITK, 1992).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A kecskeméti Katona-kör Évkönyve 1891–92. (Kováts Antal, Bánk bán és a történelem, 1895. Párhuzam K. és Kisfaludy Sándor Bánk-bánja között.)Alföld 1886. 146. sz.Allg. Literatur Zeitung. Halle & Leipzig 1822. III. 284.Arany János Összes Munkái Bpest, 1879. (Bánk bán tanulmányok 1858. Töredék.)Arczképe: kőnyomat Rohntól, nyomt. Walzel A. F. Pesten 1853., névaláírása hasonmásával, az eredeti olajfestvény után, mely Kecskeméten van (Magyar Thalia, Pest, 1853.); a Barabás Miklós által rajzolt Magyar írók arczképcsarnoka 1856. Pesten cz. lapon és Horváth Döme által kiadott Bánk bán, Kecskemét, 1856. cz. műben.Auróra-Naptár 1867. (Áldor Imre, Bánk bán.) Bánk Bán. Dráma öt szakaszban. Pest, 1821. (Mikor Döbrentei serkentésére 1814-ben néhány ifjú erdélyi mágnás egy 700 és egy 300 váltóforintos pályadíjat tűzött ki az épülőfélben volt kolozsvári nemzeti színház megnyitásakor előadandó eredeti történelmi drámára, K. egész lelkesedéssel dolgozta ki másfélév alatt ezen drámáját és beküldte a versenyre. A pályázatot 1817. elején zárták le 12 pályaművel, melyek közül a birálóbizottság ötöt emelt ki, de a Bánk bánt meg sem említették. Az eredményt Döbrentei közölte 1818-ban az Erdélyi Múzeum cz. folyóiratban. Erről azonban az írói körökkel összeköttetésben nem álló K. nem értesült, s abban a hiszemben, hogy az egész pályázat ügye feledésbe ment, hozzáfogott műve kijavításához, mit befejezvén, 1819-ben elő akarta adatni a székesfehérvári színtársulattól, mely a fővárosban játszott, de a censura betiltotta. A kinyomatott drámát nem vette figyelembe a közönség, sőt Kazinczy sem vetett ügyet reá. Törekvéseit csak szülővárosa méltányolta némileg, melynek a Bánk bánt ajánlta, és 100 frt tiszteletdíjban részesítette. 1834-ben Egressy Gábor jutalomjátékául választotta Kolozsvárt és ekkor került először színre; Budán 1835. febr. 27. adták elő Pesten a nemzeti színházban és 579 frtot jövedelmezett. Többször már nem lehetett színre hozni; mert a színpadon sem tetszett még. 1845. nov. 1. Lendvay választotta jutalomjátékául. A siker ezúttal nagy volt; ez az est 1681 ftot jövedelmezett. Akkora összeg nem is folyt be többé egy előadás után sem, pedig 1896-ig százszor adták a művet: 1845-ben hatszor, decz. 29. a szerző gyámoltalan özvegy anyja s nővére javára, 1846: 7, 1847: 3, 1848: 5, 1849: 1, 1858: 4, 1859: 3, 1860, 1861, 1863, 1864-ben évenként kétszer, 1865: 3, 1866: 2, 1867: 2, 1868. szept. 27-én teljes szöveggel, de csak kétszer adták ez évben, 1869: 3, 1871: 3, 1872: 2, 1873: 1, 1874: 1, 1875: 2, 1877: 1, 1878: 2, 1879, 1880, 1881: 1, 1882: 2, 1883, 1884: 1, 1885: 2, 1886, 1887: 1, 1888–91 egy-egy előadás, 1892: 3, okt. 1. Bécsben, 1893: 3, 1894: 4, 1895: ötször és 1896-ban kétszer adták elő. Kiadatott még: Nagy Ignácz Színműtárában. Pest, 1840. XI.; Horváth Döme kiadása: a szerző életrajzával és arczk. Kecskemét, 1856 és 1860., Toldy Ferenczé, gyémántkiadás. Pest, 1862, 1875., Abafi Nemzeti Könyvtára XV. k. Pest, 1881., Jeles Irók Iskolai Tára 22. füzetében. Pest, 1883. Magyar Könyvesház. Budapest, 1883. 113–115. sz. és az Egyetemes Könyvtárban. Győr, 1889. IX. Lefordították németre: Bánk-bán, Dr. in 5 Akten. Aus dem Ung. metrisch übersetzt von Alexander Dux. Leipzig, 1858. és Bankbanus. Aus d. Ung. übersetzt und für die deutschen Bühnen bearbeitet von Josef Breiner. Raab, év n.)Békésmegyei Közlöny 1883. 32. sz.Benkő K., M. Színvilág. Bpest, 1873. 47. l.Beöthy Zs., Szinműirók. Bpest, 1882. 126. l. (Bánk bán.) Tragikum. Bpest, 1885. (Bánk bán), Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése II. és Képes Irodalom Története II. (Rákosi Jenő.)Borsodmegyei Lapok 1886. 923. szám (Istvánffy Gyula).Budapesti Hirlap 1883. 104. sz. (Hornyik János), 1884. 137. sz., 1885. 89. sz. (K. ismeretlen munkái.)Budapesti Szemle XI. 1860. (Gyulai Pál, K. és Bánk bánja. 1882. Gyulai, K. ifjúkori drámái.Danielik. M. Irók II. 135. l.Délmagyarországi Közlöny 1892. (Barabás Ábel.)Déryné Naplója. Budapest, 1879. I. 170–194., 245. l.Egyetemes M. Encyclopaedia, Pest, 1872. X. 93. l.Egyetértés 1883. 31. sz. (Kecskemét ünnepe), 1886. 3. sz. (Váczy János, A K.-monda.)Egyet. Philol. Közlöny 1883. (Gyulai, K. J. és Bánk bán-ja ismert. Heinrich G., 1886. 10–21. l. Heinrich G., 1892. Bayer József, K. drámai működése, 1894. Heinrich G., K. Aubigny-drámája; Róna Béla, Egy uj Bánk bán trag. Kisfaludy Sándortól).Életképek 1845. II. 20. sz. (Bánk bán).Életképek 1876. (ifj. Szinnyei József, A magyar és német Bánk bán.)Ellenzék 1886. 142. sz. (Zilahi Béla.)Emléklap K. emlékszobrának leleplezési ünnepélyéről. Kecskemét, 1861.Erdélyi Hiradó 1891. 27. sz. (Csernátony Gyula, Bánk bán és a magyar történeti drámák.)Erdélyi Múzeum1893. (Pór Antal.)Erdélyi Muzeum-egylet Kiadványai VII. 1890. (Pór Antal, Melinda.)Érdujhelyi Menyhért, Petur és Bánk bán összeesküvése. Ujvidék. 1893.Ferenczy Zoltán, Észrevételek Bánk bán jelleméről... Kolozsvár, 1883.Figyelő I.-IV., IX., X.,XIII., XVI. (K. utolsó útja), XVII. (Csanjády, K. életéhez), XXI.Fővárosi Lapok 1866. I. (Zilahy Sándor, Lucza széke), 1866. 102. sz. (Lucza széke), 1880. (Karacs T., K. szinészkedése), 1882. 222. sz. (Gyulai, K. és Déryné). 1883. 88. sz. (K. életr.), 1884. 119. sz. (Miletz, K. halála), 1886. 173., 1888. (Molnár F., Bánk bán, Szilágyi S., K. és Hornyik János), 1892. (Kempelen Géza), 1893. (Erdélyi Pál).Gregus Á., Shakspere pályája. Bpest, 1880. 388. l.Győri Közlöny 1892. 19. sz. (Rupp K.,Melinda 98. sz.)Gyulai Pál, Katona József és Bank banja. Bpest, 1883.Hám Sándor, Jágo és Biberach. Párhuzam. Mindszent, 1888.Hazai s Külföldi Tudósítások 1820. II. 51. sz.Hazánk 1894. 316. (Nagy Géza, Bánk bán).Hirmondó 1860. 55. l. (Kajdacsy.)Hölgyfutár 1861. 65. sz. (Horváth Döme emlékbeszéde.)Honművész 1833. 71., 1834. 68., 1835. 19., 104., 1837. 3., 1840. 55. sz.Irodalmi Szemle. Eger 1893. 10. sz.Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891. 469., 487. l. (K. drámái), 1894. (Bayer J., Katona mint vigjátékíró).Jász-Kunság 1869. 1., 2. sz. (Miletz.)Jász-Nagykun-Szolnok 1883. 15., 16. sz.Jelenkor. Encyclopaedia Pest, 1858. 66. l.Kath. Szemle 1889. (Zoltvány Irén, Bánk bán), 1890. (Takáts Sándor.)Katona József Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Ismerteti Miletz János, Bpest, 1886. arczk. (Ism. Figyelő XXII. Váczy János A Katona-család, Katona József élete, A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között, ered. vígj. 3 felv. szerzette ***, Miletz bevezetésével. 1815-ben írta s ezzel Déryné, az akkor ünnepelt színésznő kaczérságát kivánta rajzolni; az eredeti kézirat Miletz János birtokában; különös becsét az is emeli, hogy a színmű, a költőhöz intézett levelek tisztán maradt oldalaira, e század elejéről maradt gyászjelentésre s az öreg Katona Józsefnek 1810-től 1812-ig írt leveleire van írva; A tündér alma vagy: Nádir és Nádine boszorkányos története, tündéries vígj. három felv., Miletz bevezetésével, eredeti kézirata Miletz birtokában, a papiros kötés hátulsó táblájának egyik lapjára van írva azon 36 munka czíme, melyeket K. olvasott; ezen színművet azonban nem K. írta, hanem Ernyi Mihály, s már 1803-ban Kolozsvárt nyomtatásban is megjelent. (L. Magyar Irók II. 1429.); Kisfaludy Károly Ilka cz. négy felv. drámájának bírálata 1819. v. 1820-ban; az eredeti kézirat Miletz birtokában. Kidolgozott történelmi részletek, régi levelek és chronologiai adatok Kecskemét és vidékének monographiájához: A hunnok, góthok, gepidák, szlávok, longobardok, avarok, bolgárok, magyarok ősi vallása, szokásai és a keresztény vallás fejlődésének története, A századoknak szüleményei a religióra nézve, A Pannonia névnek eredete, Sylvester pápa levele és a magyar szent koronának ábrázolása, A kecskeméti öreg kőtemplomról, A reformatio elterjedése országunkban, A Mária kápolnáról, Kecskemét és vidékére vonatkozó rövid chronologiai feljegyzések sat. szintén Miletz bírja az eredeti kéziratokat és családi leveleket.)Katona József összes művei. Kiadja Abafi Lajos. Bpest, 1880–81. Három kötet. (Nemzeti Könyvtár XV., XVI., XIX. Ism. P. Hirlap 1881. 250. sz., Koszorú 1882. I. k. Bánk bán dr. öt szakaszban, Jeruzsálem pusztulása, ered. vitézi szomj. öt felv. 1814., Aigner M. Könyvesházában is 1883. 116. 117. sz. eredeti kézirata a bpesti nemzeti színházban; Lucza széke Karácson éjszakáján, dr. háromfelv., előadatott Pesten 1812. decz. 20., 1835. decz. 20., Pesten 1841. márcz. 3. és 13.; a színpadon legtovább tartotta fenn magát e darab, melyhez még a 60-as években Káldy Gyula néhány dalt szerzett; Aigner M. Könyvesházában is 1883. 110. sz. II. k. Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, ered. nézőjáték, négy felv., Ziska a Calice, a táboríták vezére, kettős dr. 1813. cz. ered. kézirata a n. színházban; Monostori Veronka vagy a harcz két ellenkező igaz ügyért, nemzeti vitézi szomj. öt felv., ered. kézirata a n. színházban; István a magyarok első királya, eredeti vitézi nézőjáték négy felv. A magyar nemzeti játékszínre szabadon készített Pesten 1813. júl., állítólag Kotzebue, tényleg, mint Heinrich Gusztáv kimutatta, Girzich német színész darabja nyomán írta; először Budán 1813. aug. 19., másodszor Pesten 1814. decz. 21. és 1834. aug. 19. egyszer Székesfejérvárt is 1814-ben és Debreczenben 1836. ápr. 18.; III. k. életrajza Abafitól; A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek ered. nézőjáték öt felv., Pesten 1814. márcz. 27., Miskolczon adták 1830. okt. 3. A borzasztó éjjel cz. eredeti kézirata a n. színházban; Aubigny Clementia vagyis a vallás miatt való zene bona Francziaországban IV. Henrik alatt, vitézi darab négy szakaszban 1813., előadatott Hedervári Czeczilia a magyar amazon cz. a magyar viszonyokra átalakítva. Budán 1833. nov. 28. és 1834. júl. 5., Szentgyörgyi Czeczilia cz. is,; A Montbelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei, nézőjáték háromfelv., francziából szabadon készítette Haussareck J. K. Der Vater und seine Söhne (cz., magyarra ford.; Pesten 1811. júl. 16., 1812., 1833. aug. 30., nov. 28. Budán 1834. júl. 5., 1835., Miskolczon 1831. okt. 16.; költemények 1815–17-ből, összesen 24. A költemények eredeti kézirata a m. n. múzeumban.)Kecskemét 1875. 1. és köv. sz., 1879. 46. sz., 1882. 23. sz. (K. emlékünnepély.) 38. sz. (Kovács Pál, K. reliquiák), 1883. 31. sz. (K.-ünnep.), 1891. (Kovács Antal, K. Bánk-bánja és a történelem). 1892. 46., 47. sz. (Szántó K.)Kecskeméti főreáliskola Értesitője 1893. (K. emlékezete.)Kecskeméti Képes Naptár 1893., 1894.Kecskeméti Lapok 1872. 63. sz. (Horváth D. emlékbeszéde), 1875. 1. 2. sz., 1878. 46., 47. sz. (Sulyok Béla emlékbeszéde sirjánál), 1879. 46. sz. (Nagy Mihály emlékbeszéde sírjánál), 1883. 16. sz. (Szántó K., Bánk bán útja), 42. sz. (K. egy védő irata), 1895. 48., 49. sz. (Kovács Antal, Párhuzam K. és Kisfaludy S. Bánk bánja között.)Kéziratban: Házi jegyzékeim 1820-ban, melyben mint 5-ik esztendőben járó prókátor magam kezére kezdettem lenni K. J. (Ezen házi és ügyvédi napló érdekes részleteket tartalmaz a költő tizenegy évi működéséről halála napjáig; Miletz birtokában, ki ebből rövid mutatványokat is közöl említett kiadványában). Szinművei, melyek előadattak Pesten: Az örökség, vígj. 1 felv. Vogel (?) után, 1811. ápr. 15.; Szegény lantos, vígj. egy felv. 1811. ápr. 15., még kétszer és 1813., Szmolensk ostroma, érzékeny játék öt f., Weissenthurm Johanna után, 1811. nov. 24., 1812., 1813., Miskolczon 1832. okt. 18.; Az üstöklös csillag (Világ vége), vígj. egy f. Iffland után, 1812. ápr. 17.; Jolánta jeruzsálemi királyné, szomj. négy f., Ziegler Fr. W. után, Pesten 1812. jan. 12. Budán1834. febr. 25., 1835., 1836. a színlapokon ugyan az ő neve szerepel mint fordítóé; azonban a m. n. múzeumban a Fáncsy-színlapgyűjtemény egyik egykorú példányára Murányi van feljegyezve mint fordító; Pártosság dühe, színj. öt felv. Ziegler Fr. W. után, Budán 1833. okt. 15., 2834–36., Kassán 1837. decz. 16., Medve Albert, ford. vígj. egy felv. Pesten 1813. febr. 7.; Élet álom, hősjáték öt f. Calderonután). Toldy szerint még a következő eredeti színműveket írta: Farsangi utazás vígj. öt f. először Kecskeméten adták 1812-ben, elveszett, Doboka vára, Nagyidai czigányok és Comarunna 1814; Benkő szerint Comoedia ex tempore cz. színmű is tőle van. Főügyészi dolgozataiból Huszár László közölt néhányat a Kecskeméti Lapokban (1874. 46–52. sz.)Kisfaludy Társaság Évlapjai. Uj F. III. 1869. (Bárány Bold., Bánk bán rostája.)Költeményei közül életében csak egy jelent meg a Vágy cz. (Aurora 1822.); czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1817. IV. Sajó-Kaza, 1821. IV. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?, 1823. IV. A kecskeméti pusztákról.)Koszorú VIII. 1882. (Bodnár Zs.)Közoktatás 1886. 27. sz. (Szana Tamás).Magyarország és a Nagyvilág 1880. (Porzsolt K.), 1883. (Versényi György, K. és lyrája.)M. Állam 1892. 258. sz. (Katona-Madách.)Meghalt 1830. ápr. 16. Kecskeméten. M. Helikon. Pozsony, 1884. 34. (Ferenczy József).M. Könyvészet 1889.M. Nyelvőr 1886.M. Sajtó 1857. 49. sz. (Kőrösi Sándor, K.-ünnep Kecskeméten.)M. Sion 1893. 458. l.M. Szemle 1892. (Pintér K., Bánk bán), 1893. 33. sz.M. Thalia, Pest, 1853. arczk. és kézir. hasonmása (Vahot Imre, K. életr.)Müller és Vahot Nagy Naptára 1857. arczk.Munkái:Nagybányai állami főgymnasium Értesítője 1891. (Berán Kázmér. K. drámai működése).Nemzet 1882. 69. sz. (Gyulai P., K. szinészi pályája), 1883. 106. sz. (Horváth Döme), (Pauler Gy., A történelem Bánk bánja), 1886. 178. sz.Ország-Világ 1880. (K. kiadatlan drámáiról.)Pallas Nagy Lexikona X. 266. l. (Négyesy László.)Pester Lloyd 1858. 58. sz. (Dux A., K. Bánk bánja), 72. sz., 1886. 28. sz., 1892. 269. sz. és 1895. 215. sz. (Silberstein).Pesti Divatlap 1845. II. 32. sz. (Bánk bán), 1847. 6. sz. (Bánk bán).Pesti Hirlap 1896. 131. sz. (Prém József, Bánk bán.)Pesti Napló 1854. 174. sz. (Gregus Ágost), 1861. 116. sz. (Katona szobra leleplezése), 1886. 55., 172. szám, 1896. 133. sz. (Robin, Bánk bán.)Péterfy Jenő, K. J. Bánk bánja jegyzetekkel és magyarázatokkal. Bpest, 1887.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Rákosi Jenő, A tragikum. Bpest, 1886. Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mező várossa történetei. Hiteles levelekből öszveszedte néhai... Pest, 1834. (A szerző előbeszédével édes atyja id. Katona József adta ki.)Századok 1883. 388. l. (Gyulai, K. J. és Bánk bánja ism.), 1893. 708. l.Szépirodalmi Közlöny 1858. (Székely József Bánk bán.)Szinházi Naptár 1853. arczk. (Vadnai K. K. életr.)Szini Világ 1877. 22. sz.Szinművészeti Lapok 1894. 2. sz. (Érdujhelyi M., Melinda.)Szobra Züllich Rudolftól, Tomori Anasztáz költségén készült és egykor a nemzeti szinház udvarán állott.szül. 1792. nov. 11. Kecskeméten; Szünidők1866. (Szana T., Melinda).Társalkodó 1840. (Erdélyi J. Csányi.)Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái IV.Tudom. Gyüjtemény 1821. II. 103. l.Uj-verbászi algymnasium Értesitője 1896. (Sajó Sándor, K. és Grillparzer); egykorú színlapok és színházi Almanachok, Zsebkönyvek.városi főügyész,városi főügyész, K. József, Kecskeméti városi sáfárja és Borbók Ilona fia, szül. 1792. nov. 11. Kecskeméten; atyja 1802-ben Pestre vitte az I. gymnasiumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén haza vitték és a II. latin osztálytól kezdve a VI.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a bölcseleti tanfolyamot (VII. osztály) Szegeden kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben Pesten fejezete be, hol aztán 1820. végeig maradt mint jogász, jurátus és ügyvéd. Atyjának ez időből fiához írt leveleiből nyolcz maradt meg (közli Miletz). A fáradságos szellemi foglalkozás után az ifjúnak üdülést a színház nyújtott, melyért rajongott; az előkelőbb szinészekkel és szinésznőkkel ismeretséget kötött és Déryné, az akkor ünnepelt színésznő, a fiatal jogászt szépségével és művészetével le is bilincselte. A színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője Mérey Sándor 1812. jan. 20. megnyerte őt, hogy a színpadon fellépjen. E társasággal vidékre is kirándult, Székesfejérvárra s Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. 1812- és 1813-ban többször fellépett Békési álnév alatt mint műkedvelő az akkori rondellában és az egykorúak állítása szerint jó színészi tehetséggel bírt és szerepeiben meglehetős sikert aratott; Othello volt kedvencz szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az aesthetika tanulmányozásának szentelé. Anyanyelvén kívül jól beszélt latinul és németül, meglehetősen francziául, olaszul és angolul. Az akkor még szegény műsort öt év alatt (1811–15.) huszonkét, részben eredeti, részben többé-kevésbé átdolgozott drámával gazdagította. Jogi tanulmányainak bevégzése után, 1813. aug. 22. az akkoriban híres dabasi Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, hol mint joggyakornok és 1814-ben már mint hites jegyző működött 1815. nov. 22-ig. Ezután 1816-ban letevén az ügyvédi vizsgát, még két évig (1816–18.) maradt mint ügyvéd-segéd Halász irodájában és 1820. január 1-től nov. 30-ig mint önálló ügyvéd működött a fővárosban. 1820. derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi s városi tiszti alügyészi állásért, nov. 2. ezen állásra megválasztották és hivatalát decz. 1. foglalta el. 1826-ban főügyészszé választották. Természetére nézve komoly, hallgatag, kevés beszédű volt. Jellemének fővonásait: a ritka becsületességet, jó szivet, őszinteséget és igazságszeretetet folyton megőrizte. A szegények iránt adakozó volt, ügyeiket díj nélkül vállalta el. Mint hivatalnok és magán ember, a társadalmi életben egyaránt kedvelt egyéniség volt. A városban megjelent vándorszínészeknek általánosan ismert pártfogója s a városban és tanácsnál egyik legerélyesebb szószólójok volt; a mikor csak tehette, mindig megjelent az előadásokra és ismerőseit is a színház buzdította. Meghalt 1830. ápr. 16. Kecskeméten. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el ápr. 17. halhatatlan nevű fiukat. Horváth Döme kezdeményezésére 1861-ben Kecskemét hazafias lakossága a költő emlékszobrát állította fel a vasút melletti sétatéren, mely máj. 20. lepleztetett le; a temetőben a költő emlékéhez méltóbb sírkövet készíttetett 1878. nov. 1.; 1883 tavaszán pedig szülőházát jelölte meg emléktáblával; végre emlékére Katona-kört alapított.Vasárnapi Ujság 1858. 42. sz., 1869. (Miletz, K. atyjáról). 1882, (Gyulai, K. ifjúsága), 1883. arczk. (Szász K.)Verédy, Paedag. Encyclopaedia. Bpest, 1886. 499. l.Vörösmarty Mihály Minden munkái. Pest, 1864. XII. (Bánk bán.)Vutkovich, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.XXVIII. 1894. (Gyulai Pál beszéde).Zalai Tanügy 1885. (Miletz, K. ismeretlen munkái).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Bánk bán |☰ 1914 |☰ író

linkek

PIM

Amicus: 8850