Kupfer Miksa     ☰ Vértes 1898.08.14   ☷ Budapest 1961.11.30   |   író, műfordító, orvos, regényíró, szülész-nőgyógyász, orvosi szakíró
647595
Kupfer Miksa (1031846 | - )
Raffy Ádám (2773184 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: A máglya, r., 1936; A léleklátó, r., 1937; A bölcsek köve, r., Nagyvárad, 1941; Kárhozottak, r., 1948; Erdélyi Szent Johanna, r., 1948; Vesalius, az orvostudomány nagymestere, r., 1951; Wenn Erasmus ein Tagebuch geführt hätte..., 1955; Két malomkő, r., 1955; Ha Giordano Bruno naplót írt volna, 1956.[MÉL2,ÚMIL]RAFFY ÁDÁM(Vértes, 1898. aug. 14.-Bp., 1961. nov. 30.): író (orvos).

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Raffy Ádám (Vértes, 1898. aug. 14. – Bp., 1961. nov. 30.): orvos, író. Az orvostudományi egy.-et Bp.-en, majd Kolozsvárott végezte. 1921-ben Frankfurt am Mainban volt tanársegéd; 1924-től Aradon, majd 1938-tól Nagyváradon folytatott orvosi gyakorlatot. 1947-ben költözött Bp.-re. Novellái, versfordításai, orvostörténeti s orvostudományi dolgozatai különböző erdélyi, mo. i és külföldi lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Több filmforgatókönyvet és rádiójátékot is írt. – F. m. A máglya (Giordano Bruno életregénye, Bp., 1936); A léleklátó (Mesmer életregénye, Bp., 1937); A bölcsek köve (Paracelsusról; Nagyvárad, 1941); Kárhozottak (r., Bp., 1948); Erdélyi Szent Johanna (r., Bp., 1948); Vesalius (Az orvostudomány nagymestere; r., Bp., 1951); Wenn Erasmus ein Tagebuch geführt hätte. . . (r., Bp. , 1955): Két malomkő (r., Bp., 1955); Ha Giordano Bruno naplót írt volna. . . (r., Bp., 1956). – Irod. Sebestyén Károly: R. Á. (Pester Lloyd, 1936. dec. 15. sz.); Benedek Marcell: R. Á. (Magy. Csillag, 1943); Benedek Marcell: Az olvasás művészete (B ., 1957); Jékely Zoltán: Búcsú R. Á.-tól (Élet és Irod. 1961. 49. sz.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Raffy Ádám (Vértes, 1898. aug. 14. – Bp., 1961. nov. 30.) orvos, író. Orvosi tanulmányait Bp.-en, Kolozsvárott és Frankfurtban végezte. 1924-től Aradon, 1938-tól Nagyváradon volt körzeti orvos. 1947-ben áttelepült Mo.-ra. Orvostörténelemmel, illetve szépirodalommal, filmforgatókönyvek és rádiójátékok írásával foglalkozott. – Fm.: A máglya (Bp., 1936); A léleklátó. Mester életregénye (Bp., 1937); A bölcsek köve (Nagyvárad, 1941); Vesalius (Bp., 1951) – Irod.: Benedek M.: R. Á. (M. Csillag, 1943); Sebestyén K.: R. Á. (Pester Lloyd, 1956. dec. 15.); Jékely Z.: Búcsú R. Á.-tól (Élet és Irod., 1961, 49. sz.).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Gáldi László: A máglya. R. Á. Giordano Bruno-életregénye. Vasárnap 1937/2. — Kováts József: Egy Giordano Bruno-regény. Korunk 1937/3. — Weisz Endre: Kritika egy könyvről, amely kritikus cikkről ír. Nagyváradi Napló 1937. jan. 1. — Tabéry Géza: Messmer, a léleklátó. Nagyváradi Napló 1938. jan. 23. — Szenczei László: Egy sznob könyv margójára. Korunk 1938/2. — Képes Miklós: Herodes, R. Á. legújabb regénye. Nagyváradi Napló 1939. jan. 15. — Benedek Marcell: Örök szomjúság. R. Á. regénye. Magyar Csillag 1943. II. 627–28. — Jékely Zoltán: Búcsú R. Á.-tól. Élet és Irodalom, Bp. 1961/49. (B. E.)Raffy Ádám (Vértes, 1898. aug. 14. — 1961. nov. 30. Budapest) — orvosi szakíró, regényíró, műfordító. Réz Ádám és Pál műfordító-irodalomtörténészek apja. Középiskolát Nagyváradon végzett, felsőbb tanulmányait Bécsben és Budapesten folytatta, Kolozsvárt szerzett orvosi oklevelet (1920). Pályáját Frankfurt am Mainban tanársegédként kezdte a Vaterländischer Frauenverein klinikáján; 1925-től Aradon, majd 1938-tól Nagyváradon nőgyógyász és sebész. 1947-től Budapesten élt. Szakmunkái családi nevén (Kupfer Miksa) a nőgyógyászat köréből a Zentralblatt für Gynäkologie, Schweizerische Medizinische Wochenschrift és az Erdélyi Orvosi Lap hasábjain jelentek meg (1927–29); orvosszociológiai írásaiban a magzatelhajtás kérdéseivel is foglalkozott. Fordításában jelent meg N. M. Gelbert Keresztények a zsidó fronton c. munkája (Kv. 1938) s Giszkalay Jánossal közösen Heine Confessio Judaica c. művének egy része (Atta troll. Egy nyáréji álom. Lugos 1935), valamint Franz Werfel, André Maurois és Henri Lefèbvre több kötete. A Független Újság és a temesvári Kézirat szépirodalmi munkatársa, ezenkívül számos filmforgatókönyvet, rádiójátékot írt, életregényei közül kitűnnek Giordano Bruno, Paracelsus, Messmer doktor, Eleonora Duse színésznő élettörténetei. Relle Pállal közösen szerkesztette az Örök betűk c. antológiát és az Erdélyi Egyetemes Könyvtárat (1940–42). Művei közül Erdélyben jelent meg: A bölcsek köve (Paracelsus életregénye. Nv. 1941) és a Séta Bellaggióban (Kisregény. Nv. 1941); erdélyi tárgyú regénye a Varga Katalin életét feldolgozó Erdélyi Szent Johanna (Bp. 1948).

könyvei
róla szóló könyvek
film
linkek