Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Laczkó Aranka (Kassa, 1861 – Bp., 1953. júl. 19.): színésznő, ~ Gergely vidéki színigazgató és színházi karmester leánya, Géza író anyja. 1876-ban Völgyi György vidéki színtársulatánál lépett színpadra. Különböző vándortársulatoknál töltött két évtized után a kolozsvári Nemzeti Színház tagja lett, s nyugalomba vonulásáig ott működött. Eleinte drámai szende szerepeket játszott, majd fiatal drámai hősnőket alakított, később áttért a drámai anyaszerepekre. Tehetségével és szilárd jellemével meghódította az igényes kolozsvári közönséget. Játszott Janovics Jenő kolozsvári filmjeiben is. Öszinte barátság fűzte Jászai Marihoz. – F. sz. Portia (Shakespeare: A velencei kalmár); Élektra (Szophoklész: Élektra); Blanda királyné (Dóczi: A csók); Margitkirálynő (Shakespeare: III. Richard); Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy); Éva (Madách: Az ember tragédiája); Claire (Ohnet: A vasgyáros); Szerémy grófnő (Csiky: A nagymama). – Szi. Laczkó Géza: Noémi fia (r., Bp., 1916).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kassa, 1861–Bp., 1953. júl. 19.): színésznő. 1876-ban lépett színpadra Völgyi György társ.-ánál. Ezután 1880-ban Károlyi Lajos, 1881–82-ben a debreceni színház, 1883–84-ben Mándoky Béla, 1885-ben Gerőffy Andor, 1886-ban Ditrói Mór, 1889–90-ben Somogyi Károly, 1891-ben Rakodczay Pál, 1894-ben ifj. Polgár Károly, 1895-ben Füredi Károly voltak az ig.-i, végül 1896-tól 1929-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. 1935-ben még fellépett a Víg-, 1937-ben a Magyar Színházban. Eleinte drámai szendék és fiatal hősnők alakításában jeleskedett, később drámai anyaszerepek művészi megformálója volt. Játszott Janovics Jenő kolozsvári némafilmjeiben is. F.Sz. Portia (Sh.: A velencei kalmár); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Athalie (Jókai M.: Az aranyember).Laczkó Aranka

• Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. 318 [1] o., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Leányfurfang | Siretenie de fata (r.: dr. Janovics Jenő, 1915)
• A peleskei nótárius (r.: Janovics Jenő, Pásztory M. Miklós, 1916)
• Vergődő szívek (r.: Korda Sándor, 1916)
• Tisztítótűz (r.: Janovics Jenő, 1918)
• Az örök titok (r.: György István, 1938)
• Liliomfi (r.: dr. Janovics Jenő, 1915)
• A vén bakancsos és a fia, a huszár | A vén bakancsos és fia, a huszár | Mihály bácsi a "gazdag" kocsmahős (r.: Fekete Mihály, 1916)
• A hadtestparancsnok | Hadtestparancsnok (r.: Mérei Adolf, 1917)
• A betyár kendője | Éjféli találkozás (r.: Garas Márton, 1915)
• Mesék az írógépről (r.: Korda Sándor, 1916)
• A börzekirály (r.: Garas Márton, 1915)
• Tanítónő (r.: dr. Janovics Jenő, 1917)
• Akik életet cseréltek (r.: Fekete Mihály, 1918)
• A métely (r.: Fekete Mihály, 1918)